Kedd este az Újvidéki Zsinagógában bemutatkozott a magyarországi Ligeti Ensemble Rácz Zoltán karmester vezényletével. Kiváló szólisták muzsikáltak: Balog József és Fejérvári Zoltán zongorán, Lukács Miklós cimbalmon.
A Concerto Budapest idén életre hívott új formációja, a Ligeti Ensemble – amelynek művészeti vezetői Keller András és Rácz Zoltán – idén május 28-án, Ligeti György születésnapjának 95. évfordulóján adta elő első koncertjét a Budapest Music Centerben (BMC). E kamarazenekar célja ápolni Ligeti György életművét, valamint a zenetörténet jelenének és elmúlt bő évszázadának napjainkra klasszikussá érett remekműveit előadni. Az együttes elsősorban a Concerto Budapest muzsikusaira épül, de kifejezetten számít azoknak a muzsikusoknak az aktív részvételére, akik az elmúlt évtizedekben a kortárs zene előadásában kiemelkedő tevékenységet folytattak.
Ligeti György Sándor (1923–2006) a Bartók utáni zeneszerző-nemzedék legjelentősebb tagja. Romániában/Erdélyben született Dicsőszentmártonon. A Kossuth-díjas zeneszerző tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte, többek között Bárdos Lajos tanítványaként. Évtizedek óta Ausztriában élt, és ott halt meg Bécsben. Sokan a világ nagy magyar zeneszerzőinek élvonalába sorolják. Művészete a nemzeti zenei hagyományokra és a formabontó avantgard lehetőségeire egyaránt támaszkodik. A komponista műveit világszerte folyamatosan játsszák, s a művészt szoros szálak fűzték a magyar zenei élethez.
Újvidéki fellépésükön a Ligeti kamarazenekar és az említett nemzetközi hírnevű szólisták a XX. és XXI. század négy legnagyobb komponistájának – Bartók Bélának, Ligeti Györgynek, Kurtág Györgynek és Eötvös Péternek – a szerzeményeit szólaltatták meg. A hangverseny első felében hallhattuk Ligeti egykori zeneakadémiai diáktársa, Kurtág György Fúvós kvintettjét, op.2. (1959), továbbá Bartók Béla Két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátáját (1937). A hangverseny második felében hangzott el Ligeti négytételes Kammerkonzert (1969/1970) című műve. A tizenhárom hangszerre íródott darabban a zeneszerző több helyen is szabadságot adott az előadóknak, így a sok különböző, egyszerre megszólaló melódia egymást összekuszálva keltett hipnotikus és drámai hatást. Az estet Eötvös Péter cimbalomra és zenekarra írt Da capója (2014) zárta.
Az újvidéki közönség számára nagy élmény volt az ingyenes hangverseny, amelyet Magyarország Belgrádi Nagykövetsége, a Collegium Hungaricum és az Újvidéki Művészeti Akadémia segítségével Újvidék Zenekedvelő Ifjúsága szervezett.
A cikkhez fotógaléria kapcsolódik, amely itt érhető el.
