Kedd este vastapsot kapott a NOMUS-t, az újvidéki nemzetközi zenei napokat megnyitó előadás az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban. A Jovan Đorđević-színpadon a nemzetközi fesztivál közönsége a Sardanapalo c. opera „feltárt” részletének szerbiai premierjét láthatta koncertelőadásban.
Liszt Ferenc zongoravirtuóz, komponista, aki a zene szinte minden ágában kipróbálta magát, ezzel a befejezetlen alkotásával, amelyet Byron műve ihletett, megmutatta, hogy tud operát írni. Dr. David Trippett cambridge-i zenetörténész, elismert Wagner- és Liszt-kutató rekonstruálta a zenedráma első felvonását. Jelenlétével megtisztelte a NOMUS-t, illetve az opera szerbiai bemutatóját.
Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Operazenekara és Női Kara bizonyította kiváló felkészültségét és szereplését Gianluca Marcianò karmester vezényletével, továbbá a ragyogó művészvendégek: Anush Hovhannisyan örményországi szoprán-, Hector Lopez Mendóza mexikói tenor- és Vazgen Gazaryan németországi basszusénekes.
– Mindig az volt a véleményem, hogy a Szerb Nemzeti Színház Operaháza együtt kell hogy működjön a legnagyobb szerbiai komolyzenei fesztivállal – jelentette ki újságíróknak az olaszországi Marcianò, a híres olaszországi maestro, akit a Tosca és a Bohémélet operák vezénylésekor zárt szívébe az újvidéki közönség, és aki 2017 októbere óta a tartományi Operaház vezető karmestere.
Örömét fejezte ki, hogy a NOMUS-sal együttműködve mutathatták be az újvidéki közönség egy részének a Sardanapalo operát. A világon elsők között hallhatták ezt a befejezetlen Liszt-művet, amely „elveszett”, az ősbemutató után feledésbe merült. Csak 170 év után mutatták be újra, éspedig Weimarban, 2018. augusztus 19-én David Trippett muzikológus, neves zongoraművész kitartó munkája eredményeként. Az olaszországi bemutatóra Marcianò maestró örömére és az ő közreműködésével került sor 2018. augusztus 27-én a szülővárosában, Lericiben, ahol maga Bayron is élt egy ideig,
Anush Hovhannisyan boldog volt, hogy a weimari, az olaszországi és szerbiai bemutatókon is ő énekelte Mira rabszolganő szerepét.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Liszt-opera új történetében elsőként énekelhettem Mira rabszolgalány nagyon igényes szerepét. Ez olyan alkalom, amely egyszer adódik az operaénekes életében. A művet két évszázaddal ezelőtt Liszt Ferenc, a zenetörténet egyik legnagyobb alkotója komponálta. Vazgen Gazaryan kollégámnak igaza van, hogy Liszt bizonyos elragadott pillanataiban „nem énekelhető” frázisokat is komponált, de a zenéje annyira csodálatos és rá jellemző, hogy meg kell bocsátani azt, hogy az ember az éneklés végső határait feszegetve tudja tolmácsolni a szerepét. Az én szerepem a leghosszabb ebben a megőrzött opera partitúrájában – mondta az örmény szopránművésznő, aki még mielőtt járni kezdett, nézte, édesapja hogyan rendezi az operaelőadásokat, és korán kezdett énekelni. Igen kíváncsi előadóként az operarepertoár és a zenei műfajok sokszínűségét kedveli.
Marcianò karmester reméli, hogy a Szerb Nemzeti Színháznak az együttműködése a NOMUS-szal, a legnagyobb szerbiai művészi zenefesztivállal hagyománnyá és gyümölcsözővé válik.
A 18-áig tartó nemzetközi zenei rendezvényen a következő esteken híres hazai és külföldi művészek koncerteznek.
