A jó idő beköszöntével elkezdődik az utazások, kirándulások, szabadtéri foglalkozások egész napos programja. Ez nagyon helyes és mindenképp ajánlott.
Fontos azonban felkészülni a lehetséges veszélyforrásokra, így a kullancsokra és az általuk terjesztett kullancsencephalitis vírusra is. A kullancsok a bokrokban, a magas fűben lapulnak, így csípésük már egy rövid séta vagy futkározás során is lehetséges.
A megelőzésnek több módját érdemes megfontolni. Egyrészt a természetben tartózkodóknak ajánlott megfelelő ruházattal és kenőccsel, illetve spray-vel védeni a bőrüket a rovarok ellen. Másrészt a veszélyeztetett területeken egyre elterjedtebb a megelőző védőoltás alkalmazása, amely már az első életévben is alkalmazható. Ez az oltás azonban csak az agyvelőgyulladás vírusa ellen véd, a borreliozis, azaz Lyme-kórt okozó baktérium ellen sajnos nem létezik védőoltás.
De mi is az a kullancsencephalitis (agyhártyagyulladás) nevű betegség?
A kullancsencephalitis egy vírusos fertőző betegség, amelyet a kullancsok terjesztenek, és az agy, illetve idegrendszer gyulladását okozhatja. A betegséget a kullancsok az érintett területen élő más állatoktól szedik össze, majd átvihetik az emberekre is, ha megcsípik őket. A kullancsok általában tavasszal és nyáron aktívak, amikor a hőmérséklet magasabb. A kullancsencephalitis főként olyan területeken fordul elő, ahol a kullancsok nagyobb populációban élnek, mint Európa, Ázsia és Észak-Amerika.
A kullancsencephalitis tünete a magas láz, fejfájás, hányás és nyakmerevség, izomfájdalom, szédülés és általános rossz közérzet. A súlyosabb esetekben a betegség agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás és más súlyos szövődmények kialakulásához vezethet, amelyek akár halálosak is lehetnek. A korai diagnózis és kezelés fontos a szövődmények megelőzése érdekében.
Miből áll a kullancsencephalitis elleni védőoltás?
Ez a védőoltás védelmet nyújt a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen. Az oltás általában azok számára ajánlott, akik olyan területen élnek vagy oda utaznak, ahol a kullancsencephalitis gyakori.
A kór vírusa ellen egy több lépésből álló védőoltást alkalmaznak. Az alapvédettséget három oltás felvétele nyújtja, melyeket előre meghatározott időpontban kell beadni, és három–öt évente kell megújítani.
Alapvetően az első két adagot mindenképpen célszerű a kullancsok tavaszi aktivitása előtt, azaz télen felvenni.
Az alapimmunizálás három oltásból áll. Az első oltást követő egy–három hónap múlva kell beadni a második oltást, és ezt követő kilenc–tizenkettő hónap múlva a harmadik oltást.
Ha gyors védettség kialakítása szükséges, akkor a második oltást az elsőt követő hetedik napon, a harmadikat pedig az oltás megkezdését követő huszonegyedik napon lehet beadni. A védettség legkorábban a második oltást követő tizennegyedik nap múlva alakul ki. A hosszan tartó védettség érdekében az alapimmunizálás után az első emlékeztető oltás beadására három év múlva van szükség, ezt követően három–öt évenként kell emlékeztető oltást adni.
Mikor kell beadatni a védőoltást?
A kullancsencephalitis védőoltásának felvétele attól függ, hogy hol és milyen időszakban tervezett az utazás, vagy hogy hol él az illető. Az oltás beadásának az időpontja függ az évszaktól, a tartózkodás időtartamától és a kullancs által terjesztett betegségek előfordulási gyakoriságától az adott területen. A kullancsencephalitis az Európai Unió területén szinte minden országban előfordulhat. Endémiás területnek számít: Magyarország, Szlovénia, Svájc, Ausztria, Németország, Csehország, Svédország, Finnország, balti államok, Oroszország és Szibéria. A betegség előfordulásának kockázata függ a területtől, az időjárástól és az évszaktól, általában a kullancsok által lakott erdős vagy mezős területeken a legnagyobb a kockázat.
Hazánkban elsősorban a megfelelő öltözködés és rovarriasztó kozmetikai készítmények alkalmazására helyeznek hangsúlyt. Aki fontolgatja a védőoltás felvételét, az mindenképp konzultáljon orvosával, aki a tervezett utazás, lakókörnyezet és az egyéni egészségi állapot alapján tudja meghatározni, mennyire idokolt az oltás.
