A koronavírus-járvány megjelenése óta rengeteg információ és álhír kering a közösségi oldalakon a témával kapcsolatban. A hírportálokat olvasva elég nehéz eldönteni, hogy mely hírek és adatok relevánsak, és melyek azok, amelyeknek semmilyen tudományos alapjuk nincs. Nagy kihívás eligazodni az újabbnál újabb információk között, hiszen az álhírek és a spekulációk mellett még mindig nem tudunk eleget a SARS-CoV-2-es vírusról.
A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete az utóbbi időben több online beszélgetést is szervezett. Nemrégiben az érdeklődők figyelemmel követhették a Tények és tévhitek – a koronavírusról szakembertől című beszélgetést, amelyen dr. Kemenesi Gábor Junior Prima díjas víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa válaszolt a kérdésekre. A beszélgetést Joós Andrea biológiatanár és tudománykommunikációs szakember vezette.
A védekezési módszereket meg kellene tartani
A többi között magáról a koronavírusról, felépítéséről, fertőzőképességéről, a tesztekről, a maszkhasználatról, a gyógyulási folyamatról és az immunerősítés kérdéséről is szó esett.
Dr. Kemenesi Gábor kiemelte, hogy még nagyon sok a nyitott kérdés a vírussal kapcsolatban, az ebből fakadó kockázat pedig nagy. Mint hozzátette, 2021 az átmenet éve lesz, hiszen lassan elérhetővé válnak a vakcinák, és feltehetőleg lazulni fognak a járványügyi korlátozások. A szakértő arra int, hogy jó lenne, ha betartanánk a bevált védekezési módszereket, mert ezek más vírusok ellen is segíthetnek. A koronavírus terjedésével kapcsolatban kifejtette, hogy a vírus addig passzív, amíg nem jut be a gazdaszervezetbe. Miután bekerült, felhasználja a gazdaszervezet sejtjeinek képességét arra, hogy önmagát sokszorosítsa, és közben egy csomó folyamatot indít el a szervezetben. A koronavírus esetében a légúti terjedésről beszélünk, tehát a légutakból és nyálkahártyából kikerülő cseppek – például tüsszentés során – kerülnek be a levegőbe. A légúti fertőzéseknél az is előfordulhat, hogy a vírus már a nyálkahártyában hatástalanná válik.
A szakértő szerint a koronavírus burokkal rendelkezik, és fertőzőképességét szappanal való kézmosás és alkoholos kézfertőtlenítés során tudjuk megszüntetni. A maszkhasználattal kapcsolatban elmondta, hogy beszéd, éneklés és kiabálás közben nagyobb cseppek távoznak a nyálkahártyánkból, amelyek akár egy-két méterre is képesek eljutni. A textilmaszkok gátolják a vírus közösségi terjedését, egy bizonyos szintig védelmet is nyújtanak, ám a professzionális maszkok az aeroszolos terjedéstől is védenek.
Hallgassunk kezelőorvosunkra
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a fertőzés egyre nagyobb kockázatot jelent azon páciensek körében, akik keringési zavarokkal vagy cukorbetegséggel küzdenek, de ugyanilyen problémát okozhat, ha a fertőzött személy túlsúlyos. Az immunszupresszív állapot is kockázatot jelent, ám a fő tényezők között az életkor szerepel. Ez utóbbi amiatt lehet kockázati tényező, mert az életkor előrehaladtával nő a krónikus panaszok száma, a fertőzés szempontjából fontos szerepet játszó ACE2 receptorok eloszlása és mennyisége, illetve az immunrendszer aktivitása is. Megfigyelések szerint az elhízás azért kockázati tényező, mert az ACE2 receptorok nagy számban vannak jelen a zsírszövetben.
Arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen miért veszélyes a koronavírus, miért kell ennyire komolyan venni, dr. Kemenesi Gábor az ismeretlenségből fakadó nagy kockázatot emelte ki. Fertőzés esetén azzal segíthetjük gyógyulásunkat, ha hallgatunk a kezelőorvоsunkra. A virológus hangsúlyozta, hogy nem létezik olyan biológiai fogalom, hogy immunerősítés, ám az egészséges életmóddal – megfelelő mennyiségű alvással, egészséges táplálkozással és mozgással – jól működik a védekezés.
A fertőzés kimutatásával kapcsolatban elhangzott, hogy a PCR-teszt érzékenysége miatt akkor is kimutatja a vírus jelenlétét a szervezetben, ha már nem fertőzőképes a vírus. A koronavírus továbbadásának veszélye a fertőzés elején, a tünetek megjelenésekor a legnagyobb. Ez az oka annak, hogy ilyen gyorsan terjed.
Még nem rendelkezünk megfelelő tudással és adatokkal az újrafertőződésről, hiszen az eddig ismert eseteknél minden esetben kimutatták a vírus tüneteit. Dr. Kemenesi Gábor szerint az is lehetséges, hogy sokan újrafertőződtek, és tünetmentesek.
A vírus velünk marad
A virológus javasolja, hogy vegyük fel a védőoltást. Nagyon jó hírek érkeztek már a vakcinákról, hiszen gyártásuk transzparens, jól ellenőrzött és biztonságos. Szerinte már az is óriási eredmény, ha a vakcinának köszönhetően enyhén vészeljük át a fertőzést. Biztatóak a hírek, várhatóak a tudományos publikációk, ugyanakkor a szkepticizmus is nő a világon.
A terhességgel kapcsolatos kockázatokról is szó volt a beszélgetés során. A szakértő elmondta, hogy az európai járványügyi központ és a WHO szerint is kockázati csoportba tartoznak a várandós nők. Az első két trimeszterben a tünetek rosszabbul érinthetik az anyát, mint a harmadikban. Az eddigi megfigyelések alapján a magzatba és az anyatejbe azonban nem választódik ki a vírus, és az anya később, szoptatás közben sem fertőzi meg a csecsemőt.
A szakértő szerint a járványt illetően többféle forgatóköny játszódhat le a jövőben, de abban biztos: a vírus velünk marad. Az is lehetséges, hogy a gazdaszervezethez hozzászokva, 5-20-50 év múlva náthavírussá szelídül. Az is előfordulhat, hogy a koronavírus ebben a formájában marad, ám meglesz az oltás, és ugyanúgy fogunk küzdeni ellene, mint annak idején a kanyaró ellen. Az is megtörténhet, hogy más vírusokkal találkozva olyan szinten megváltozik, hogy új koronavírus jön létre, ami ismét nagy bajt okoz. A virológus szerint azonban az oltás bármelyik forgatókönyvre megoldást fog nyújtani.