Negyvenöt év

Negyvenöt évvel ezelőtt Kovács Frigyes az újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves színinövendéke volt, Hernyák György pedig az intézmény másodéves rendező szakos hallgatója, amikor kitalálták a Tanyaszínház koncepcióját. Ez a magyar színházi életben ma is egyedülálló, de az európai színházi életben is párját ritkító alkalmi vándortársulat azóta is minden nyáron útra kel és több ezer nézőhöz viszi el a színházi élményt.

Hogyan nézett ki az az első év? Kavillóról indultak, és az észak-bácskai falvakat, nagyobb tanyacsoportokat keresték fel, ahova a kőszínházak társulatai nem jutottak el, tehát ahol a színházművészettel egyáltalán nem, vagy csak alig találkoztak az emberek. Az első turnénak 19 állomása volt, és a feljegyzések szerint 8000-en látták a vándortársulat első előadását. Csacsifogat szállította a színházi kellékeket, a kilenc színész pedig gyalogolt a poros dűlőutakon egyik helyszínről a másikra, naponként egy vagy két előadást tartva. Előadásaikat piactereken, iskolaudvarokban, futballpályákon játszották. A különleges eseményre összegyűlt a falu apraja-nagyja, szíveslátásban nem volt hiány, és az előadás végén pénz is került a kalapba. Az első években még világosban tartották az előadásokat, amíg nem vettek reflektorokat.

A harmadik évadtól már kerékpáron követték a csacsifogatot, később pedig traktort vettek, ez szállította a díszleteket, kellékeket, a színészek biciklivel, gépkocsival érkeztek az előadás helyszínére.

Akkor, 1978-ban, az induló csoportban Kovács Frigyes és Hernyák György mellett ott volt még Czifra Erika, Tallós Zsuzsa, Földi László, Sziráczky Katalin, Kelemen Etelka, Csirmaz Margit és Horváth Géza. A Tanyaszínház egyik jellemzője, hogy minden évben változik az alkalmi társulat összetétele, amelynek gerincét a Művészeti Akadémia magyar színészosztályainak növendékei képezik. Úgyhogy az 1979-ben készült tanyaszínházas fotón Kelemen Etelka, Bicskei Elizabetta, Takács Imre, Tallós Zsuzsa, Sziráczky Katalin, Venczel Valentin, Földi László, Kovács Frigyes, Hernyák György látható, és a szekér bakján Gere Vilmos parasztgazda, aki az első 5 évben a két szamárral végigjárta az utat minden nyáron a színészekkel. Egy 1980-as fotón Ábrahám Irén, Soltis Lajos, Maronka Csilla. Nem véletlenül említem a neveket, hiszen azok is, akik az első előadásokat gyermekként, kiskamaszként látták, ma már erősen közelítenek a hatvanadik életévükhöz. Magyar Attila Öcsi 1985-ben még kamaszként került a Tanyaszínház vonzáskörébe, 1994-től több mint két évtizeden át vezette a társulatot, Gombos Dániel, a jelenlegi vezető, 17 éve tanyaszínházas.

Nem hiszem, hogy olvasóink között akad olyan, akinek ne lenne élménye a Tanyaszínház valamely előadásáról: a Holdbéli csónakosról, a Falstaffról, a Csongor és Tündéről, a Csantavéri passióról, a Szentivánéji álomról, a János vitézről és még sorolhatnám tovább az előadások címét. Kezdetben Észak-Bácska falvait járta a társulat, de azóta már Bácska más településein is szívesen látott és Bánátban is minden évben türelmetlenül várt vendégek. Bánátban nincs hivatásos magyar színház/társulat, ezért is érintette az ottani magyar lakosokat rosszul, amikor évekig kimaradtak a bánáti falvak a Tanyaszínház útvonalából, éppen ezért a bánáti tájolást a Magyar Nemzeti Tanács külön eszközökkel támogatja. A kisvárdai színházi fesztiválon is több alkalommal felléptek, de a több évtizedes fennállásuk alatt Horvátországban és Szlovéniában is jártak.

Ez a nyári turné a színinövendékek nyári színházi gyakorlata, de fiatal okleveles színészek, a diákszínjátszás terén kitűnt tehetséges középiskolások is gyakran csatlakoztak/csatlakoznak egy-egy nyári turnéhoz. Talán nincs is olyan színész a vajdasági színházakban, aki ne lett volna az újvidéki Művészeti Akadémia hallgatójaként tanyaszínházas. Kavillón néhány hétig próbálnak, majd a bemutató után elindulnak a vajdasági turnéra. Rendkívüli, rendhagyó körülmények között készülnek a színészi pályára, hiszen előadás előtt ők állítják fel a színpadot, ők mossák-vasalják a kosztümöket, gondoskodnak a kellékekről, minden előadás után másutt alszanak alkalmi fekhelyükön, másutt étkeznek, mindennap 20–30–40 kilométert tesznek meg egyik fellépési helyszíntől a másikig. Fárasztó, embert próbáló, ám biztos vagyok benne, hogy páratlan élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodnak. Kaland is egy-egy turné.

A 45 év alatt sok változás következett be a Tanyaszínház életében: 2006-ban Kavillón a civil szervezet saját portát vásárolt, ahol felépítették a közös lakóteret és a nézőteret. Az évek során a politikum hathatós közbenjárásának köszönhetően az épületkomplexum további terekkel bővült. Egyelőre ez a közösségi tér csupán a Tanyaszínház csapatának mindössze egy hónapos felkészülési ideje alatt tölti be funkcióját, de fontos lenne az év többi részében is színvonalas tartalommal megtölteni a Tanyaszínház székházát. Ennek működtetése, fenntartása és tartalommal való megtöltése túlnő az egyesületi formán, az alapítvány létrehozása jelenti a megoldást, a biztosabb finanszírozást.

A Magyar Nemzeti Tanács múlt heti ülésén záradékot fogadott el a Tanyaszínház intézményesüléséről. A Vajdasági Tanyaszínház Alapítványnak öt alapítója lesz, a Tanyaszínház Egyesület, az MNT, Topolya község önkormányzata, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, az igazgatóbizottságnak is 5 tagja lesz. Biztosabb anyagi alapokon nyugszik majd a Tanyaszínház működtetése, az épületkomplexum fenntartása.

Az idei bemutató ma, július 22-én lesz Kavillón, ezt követően pedig a Vajdaság számos településére viszik el az Útkeresők című produkciót, amelyet a terveik szerint összesen 26 alkalommal adnak elő. Az előadás kiindulópontja A helység kalapácsa lesz, dr. Oláh Tamás dramaturg darabjába belefonták Petőfi Sándornak, a (vándor)színésznek, a költőnek az alakját is, ezzel járulnak hozzá a Petőfi-emlékévhez, vagyis a költő születésének 200. évfordulójához. Az idei bemutató különlegessége, hogy a Tanyaszínház elindítói – Hernyák György rendező és Kovács Frigyes színművész – ismét együtt dolgoznak benne. Hernyák György rendezője az idei produkciónak, Kovács Frigyes pedig Kovács Nemes Andorral felváltva alakítja a színidirektor szerepét a turné során.

Biztos vagyok abban, hogy közönségben idén sem lesz hiány. Az, hogy a Tanyaszínház ennyi éven át fennmaradt, sokszereplős történet, sokak elhivatottsága, felelősségérzete, küldetéstudata, makacssága kellett ehhez. Nekünk, a közönségnek jutott a legkényelmesebb szerep, hisz mi azzal éltetjük a Tanyaszínházat, hogy „elzarándokolunk” Kavillóra, illetve megnézzük az előadást valamely – hozzánk legközelebbi – bácskai vagy bánáti helyszínen.