Az elmúlt napokban tapasztalható hűvös és csapadékos időjárás következtében talán hajlamosak vagyunk visszasírni a nyarat, amely azonban az idén rendkívül meleg és rendkívül száraz volt. A kánikula és az aszály a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozott, és bebizonyosodott, hogy ilyen időjárási körülmények között csak öntözéssel biztosítható a termelés. Ahhoz, hogy a termelők minden évben számítani tudjanak megfelelő bevételre, bizony a locsolás valamilyen formáját is biztosítani kell nemcsak a konyhakerti növények és a gyümölcsök esetében, hanem a szántóföldi kultúráknál is. Vidékünkön az öntözés biztosítása egyelőre nem okoz különösebb nehézséget, mélyen alattunk egyelőre megfelelő vízmennyiség áll rendelkezésünkre, amit ha okosan használunk fel, még sokáig tudunk élvezni.
A hajdújárási Hydronova cég kútfúrással, illetve különböző, ehhez kötődő tevékenységekkel, szivattyúk telepítésével, öntöző- és egyéb rendszerek kialakításával foglalkozik. A vállalkozás három éve működik, de az alapítója és vezetője, Torma Csaba, már tizenhat éve van a szakmában. Vele beszélgettünk a kútfúrásról és néhány ehhez köthető témáról.
Torma Csaba (Benedek Miklós felvételei)
Manapság ki fúrat kutat, és mely régiókban dolgoznak?
– Korábban a kuncsaftjaink elsősorban a mezőgazdasági termelők közül kerültek ki, illetve háztartásoknak dolgoztunk. Azután egy ideig sok cégtől kaptunk megbízatásokat, és most, hogy a termelőknek különböző pályázatok is a rendelkezésükre állnak, a kútfúrással kapcsolatos megbízásaink hatvan százalékát a mezőgazdaság adja. Főleg Bácska területén dolgozunk, mondhatjuk, hogy a komfortzónánk határa Újvidéknél van, Óbecse, Péterréve és Temerin környékén is több munkánk volt. Véleményem szerint ez egy ekkora cégnek, mint a miénk, elég is. Állandóan van munkánk, ha éppen nem kell kutat fúrnunk, periodikus ellenőrzéseket, karbantartásokat végzünk és szervizekkel dolgozunk. Mostanában azonban egyértelműen a kútfúrás tölti ki az időnket.
Ez azt jelenti, hogy az aszályos nyár miatt sokan döntenek a kútfúrás mellett?
– Az idei nyár megmutatta azoknak, akik kételkedtek vagy hezitáltak a kútfúrást illetően, hogy kút kell és öntözni kell. Ha valaki csak a háza táján kertészkedik,vagy van egy kisebb gyümölcsöse, annak is rá kellett szánnia magát a kútfúrásra. Korábban az embereknek néha többet, néha kevesebbet kellett várniuk az esőre, és a növények ezt kibírták, az idén azonban hiába várta a csapadékot mindenki, hosszú ideig nem jött. Nagyon nagy veszteségek keletkeztek a mezőgazdaságban, és aki nem az idén, jövőre a termelési szezon előtt biztosan kutat fog fúratni. Persze, ez attól is függ, hogy hoznak-e valami törvényt ezzel kapcsolatban, mert fontos a talajvizek védelme. Sokan fúrnak kutat, sokfélét, nem mindenki szabályosan, és ebből hosszú távon problémák lehetnek. Viszont az emberek azt nézik, hogyan tudják minél olcsóbban megoldani ezt a problémájukat, de szem előtt kell tartani, hogy ha az olcsóbb munkát választják, az bizonyos fokú rizikót is jelent.
A nagyobb vízkészletek, ami ivóvíz minőségű vizet jelent, 100 méter alatti rétegekből származnak
Magánszemélyek ivásra, mindennapi használatra fúratnak-e még kutakat?
– Igen, ugyanis az emberek amennyire csak lehet, szeretnek függetlenek lenni. Ahol van vezetékes városi víz, ott előbb-utóbb lesz kanalizáció is, és ezt a szolgáltatást is a bemenő vízmennyiség alapján számlázzák, és nem számolják azt, amit az emberek vagy az állataik elfogyasztanak, vagy amit ellocsolnak. Az emberek mindent kiszámolnak, és azt kell látniuk, hogy mindennapi használatra vagy mondjuk egy kisebb farm esetében egy kisebb kapacitású kút is elég, és a befektetésük rövid időn belül megtérül. Egyébként az idei szezonban az előttünk álló időszakban a geotermikus fűtéshez is több fúrást kell végeznünk. Az emberek bizonytalanok a tűzifa árával kapcsolatban, és nem tudni, hogy a télen lesz-e elég gáz, és sokan érdeklődnek a hőszivattyús fűtés iránt. Szabadkán a város is támogatja a hőszivattyú megvételét, valamint a hozzá tartozó bizonyos berendezéseket, de az ehhez szükséges kútfúrást nem.
Ahhoz, hogy valaki kutat fúrasson, szüksége van bizonyos engedélyekre?
– A kutak fúrása nálunk minden esetben engedélyköteles. Persze tudjuk, hogy ezt nem mindenki tartja be, és a 30–40 méteres kutak esetében ezeknek nincs is nagy jelentősége, de a mélyebb kutak esetében, amik már az ivóvízkészletet fogyasztják, odafigyelnek rá. Az engedélyt a befektetőnek kell kérnie. Ha magánember kéri az engedélyt, azt viszonylag egyszerűen megkaphatja, viszont a cégek esetében maga az engedély megszerzése is körülményesebb és drágább, és utána is több papírmunkával jár. Az engedélyezett kutat berajzolják a térképekre is, és később, ha valamit módosítanak a törvényeken, akár még vízórát is felszerelhetnek rá. Ez a tulajdonosok, gazdák nagy félelme. Véleményem szerint valamilyen fokú szabályozásra szükség lenne, mert irreálisan nagy az a vízmennyiség, amit az emberek kiszednek a talajból. Nem mindenki úgy használja a vizet, ahogy kellene, olyat is lehet látni, hogy bizonyos helyeken nap közben, negyven fokban is locsolnak, valahol áll a víz az utakon, nincs mérték, és a nyáron láttuk, hogy ennek mi a következménye.
Egy kút kifúrása 3-4 napot vesz igénybe
Itt, Szabadka környékén milyen mélyre kell lefúrni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jussunk?
– Öntözés esetében a fúrás mélységét az öntözőrendszer határozza meg. Ha nagyobb mennyiségű vizet igényel a rendszer, mélyebbre kell fúrni. Szabadka környékén kevés olyan hely van, ahol a talajközeli vízrétegekben, vagyis 40–50 méter mélységben nagy mennyiségű víz található. Jelentős vízmennyiség alatt a másodpercenkénti 5-6 literes hozamot értjük. Ilyen területek leginkább Bajmoktól Zombor irányában, illetve Hajdújárás és Királyhalom egy részén vannak. Horgos az elég specifikus. A nagyobb vízkészletek, ami ivóvíz minőségű vizet jelent, 100 méter alatti rétegekből származnak. Például egy gyümölcsös öntözéséhez egyértelmű, hogy legalább ilyen mélységig le kell menni, nem is kell gondolkodni a kisebb kutakon.
Mennyi ideig tart egy-egy kút kifúrása?
– Ha minden rendben megy, egy-egy kút kifúrása 3-4 munkanapot vesz igénybe. Az első fázisban kitelepítjük a fúróberendezést, majd ezt követően, ha nem ismerjük a terepet, elvégezzük a próbafúrást. Saját munkanaplót vezetünk, ami alapján szinte egész Vajdaság fel van térképezve. Ha megyünk valahova, megkeressük a közelben lévő referenciapontokat, és az alapján tudunk dolgozni, körülbelül 10 méteres pontossággal meg tudjuk mondani, hogy milyen mélyre kell fúrni, milyen konstrukciót kell kialakítani, és egyéb dolgokat. A fúrást követően a vízkapacitást is meg tudjuk mérni, és ha a beruházó igényli, vízanalízist is csinálunk, ugyanis a víz összetétele fontos bizonyos növények, illetve termesztési módok esetében.
Az utóbbi időben többször hallottunk kutak kiszáradásáról. Mi ennek az oka?
– A kiszáradás elsősorban a 30–40 méter mély kutakat érinti, de ezt nem nevezhetjük konkrétan kiszáradásnak. Az ásott kút kiszáradhat, de az is csak azért, mert amikor készítették, csak bizonyos szintig ástak le. Valójában nem beszélhetünk kiszáradásról, csupán azt mondhatjuk, hogy a víz szintje csökkent le olyan szintig, ahonnan a szivattyúk nem tudják felhúzni. Ha kis átmérőjű csöveket használnak, amelybe nem építhető be búvárszivattyú, hanem felszíni centrifugális szivattyút alkalmaznak, és lejjebb süllyed a víz szintje, akkor a szivattyú nem tudja felhúzni. Vagyis a kútban van víz, csak hibás a konstrukció, és a víz szintje távol van a szivattyútól. Az idén bebizonyosodott, hogy a vékony csöves konstrukció a kis aknákkal nem működik, hanem minél jobban meg kell közelíteni a vízszintet. Ha ez 3–4 méteren belül van, akkor a kút biztonságosan működhet. A csapadéknak köszönhetően valamennyire normalizálódott a kisebb kutak helyzete is, mivel a felszín közelében lévő vízmennyiség idővel pótlódik.
