A célok az élet fűszerei

Bizonyára mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor az év kezdetén tele vagyunk lendülettel és elhatározással. Sokan gondoljuk úgy, hogy az új év a legalkalmasabb időszak arra, hogy az életünket újraszervezzük, jobbá tegyük, és teret adjunk a jövő lehetőségeinek. Az újévi fogadalmak időszaka már itt kopogtat az ajtón. Világszinten január 1-jétől több millióan megfogadják, hogy az új évben egyebek mellett egészségesebben élnek, rendszeresen mozognak, lefogynak, minőségi és tápanyagokban gazdag ételeket fogyasztanak, jobban figyelnek a költségeikre, valamint megszabadulnak a rossz szokásaiktól. Ugyanakkor az újév közeledtével sokan gondolunk vissza az elmúlt egy évben elért eredményeinkre is, számot vetünk a kitűzött, és ebből megvalósult terveinkkel, és gyakran elcsüggedve vesszük tudomásul, hogy az év elején tett ígéretek többségét nem sikerült betartanunk. Ez adódhat abból is, hogy nem voltak reálisak a fogadalmaink vagy nem tisztáztuk elég pontosan milyen lépéseket kell tennünk a kitűzött cél érdekében. Mindezek mellett pedig hajlamosak vagyunk olyan nagy volumenű és drasztikus változásokat is beleerőltetni az életünkbe, amelyek még a legnagyobb akaraterővel rendelkező embereknek is kihívást jelentenek.

Az újévi fogadalmak tartósságát nagyban befolyásolja, hogyan állunk neki, hogyan fogalmazzuk meg őket, és milyen stratégiákat alkalmazunk a megvalósításuk során. Mégis miért olyan nehéz a magunknak tett ígéreteket hosszú távon betartani? Hogyan sikerülhet a jövő évre kitűzött célokat elérni? Ezekre és további kérdésekre ad választ interjúnkban a szabadkai Pap Ágota pszichológus.

Miért teszünk újévi fogadalmakat?

– Fogadalmakat nem csak újévkor teszünk, de ez az alkalom elég inspiráló és meghatározó egy új kezdet, vagy egy változtatás bevezetéséhez. A fogadalmak jó esetben már akkor születnek meg, amikor az igen hosszú elhatározás, gondolati felkészülés mögöttünk van. A legfőbb motiváció pedig nyilván az, hogy kilépjünk a szokások, a komfortzónánk biztonságos területéről, elhagyjunk egy egészségtelen életmódot, valami újat tanuljunk, vagy új képességre tegyünk szert, illetve tudatosítsuk a változás és a változtatás lehetőségét.
 

Ha valami mellett elhatározzuk magunkat, egy bizonyos idő után miért adjuk fel olyan könnyen a kitűzött céljainkat? Miért veszik el a motiváció?

– Az elsődleges nehézséget az jelentheti, hogy minden fogadalom mögött valami elvesztése áll, legyen az idő, kényelem, súly, a nassolás vagy a dohányzás öröme. Sok-sok lemondás és veszteség, ám a hosszú távú előnyök még távolinak és láthatatlannak tűnnek. Ezért döntünk gyakran úgy, hogy maradunk a viselt dolgainknál.

Hogyan lelkesíthetjük magunkat, és mi az, ami segít abban, hogy ne veszítsük el a hitünket és ne tévesszük szem elől a lényeget?

– A legtöbben a cél és a tervezést követően „véreznek” el, hiszen nem látják olyan gyorsan az eredményt, mint ahogy szeretnék, amit azután kudarcként élnek meg. Fogadjuk el, hogy ez megtörténhet, és azt is, hogy olykor letérünk a kijelölt útról. Fókuszáljunk a részcélokra, amelyek sikerélményekkel kecsegtethetnek, ami azután pozitívan hathat ránk, és növelheti a hatékonyságunkat, motivációnkat, és önbizalmunkat, de akár lendületet is adhat a folytatáshoz. A teljes önsanyargatás biztosan nem vezet sikerhez, s annak tartósságát is elfeledhetjük. Törekedjünk arra, hogy élvezzük az új szokásunkat és az oda vezető utat is. Olykor az is sokat jelent, ha terveinket megosztjuk másokkal, akik nem csak emlékeztetnek azokra, hanem segíthetik, támogathatnak is bennünket a kísértés idején.

Mit tud tanácsolni, hogy a fogadalmak ne csak ígéretek maradjanak, hanem hosszútávon a jobb életminőség eléréséhez vezessenek? Hogyan tűzzük ki a célokat, hogy azt meg is tudjuk valósítani?

–  A cél legyen mindig pontosan és egyértelműen meghatározott, és semmiképpen se legyen túlságosan nagy falat, vagy irracionális. Gondoljuk át, hogyan épülhet be a mindennapokba, milyen gyakorisággal végezhető, kivel csinálhatjuk, milyen eszközök kellenek hozzá, mi vagy ki lehet a segítségünkre, ha elgyengülünk. Jobb, ha egyszerre csak egy viselkedésváltozást tűzünk ki magunk elé, legyünk racionálisak. A változások működtető és megtartó ereje természetesen elsősorban bennünk van, de sokat segíthet, ha olyan emberekkel vesszük magunkat körül, akik inspirálnak bennünket, akikkel jól érezzük magunkat, akikre valóban számíthatunk, akik hisznek és bíznak bennünk, akik jó élményeket és pozitív változásokat hozhatnak az életünkben. Küzdjünk meg a félelmeinkkel, amik szorongást keltenek bennünk és beszűkítik a mozgásterünket, mert csak így lehetünk igazán szabadok és csinálhatunk olyan jó dolgokat az életünkben, amilyeneket valóban szeretnénk.

Az újévi fogadalmakról, azok betartásáról megkérdeztünk három személyt is. 

A szabadkai Szakáll Laura újságíró rendszeresen tesz újévi fogadalmakat, amelyeket kitartóan be is tart.

– Minden év végén évet értékelek, átgondolom, mi volt a jó, vagy a kevésbé jó az adott esztendőben, mi az, amin változtatni kellene, vagy lehetne, és mi az, amire hatni tudok. Ebből adódóan fogalmazódnak meg bennem az újévi fogadalmak is. Egyszer valahol azt olvastam, hogy nem az új év kell, hogy jobb legyen, hanem az ember. Arra törekszem, hogy magamon dolgozzak, hogy magamhoz képest jobb legyek. Két éve azt éreztem, az életmódomon kellene változtatnom. Nem vágtam bele azonnal január elsején, eleinte olvasgattam a témában, de január 23-án már készen álltam. Megreformáltam az étkezési szokásaim, beiktattam a napirendembe a rendszeres mozgást. Ezt azóta is betartom. Volt olyan év, hogy azt fogadtam meg, naponta szánok időt az olvasásra, mert egy picit háttérbe szorult, azóta pedig szépen visszaépítettem ezt a szokást is a mindennapokba. 2024-re azt fogadom, hogy minimalizálom a közösségi oldalak használatára szánt időt. Felesleges rossznak tartom, rengeteg időt pazarlunk naponta a telefon nyomkodására. Emellett az úgynevezett „énidőre” is igyekszem lehetőséget találni és több időt szánok majd arra, hogy a természetben legyek és hallgassam a csendet. Bár január elsején mindent ott folytatunk, ahol abba hagytuk, de az új év új kezdetet is jelent. Lezárjuk az előző évet, de lehetőséget teremtünk a változásra. A környezetemben is tapasztalom, hogy az emberek január elsejéhez kötik a változtatást, van, aki lelkesen bele is vág, majd ez már februárra elfelejtődik. Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki maga elé, amelyeket meg is tudunk valósítani. Ez sikerélményhez vezet, nem pedig kudarchoz. Érdemes egyszerűbb, könnyen betartható célokat megfogalmazni, ha ez sikerül, komolyabb változásokra is képesek leszünk.

Az újvidéki Szedlár Ágnes tanárként dolgozik, és mint mondja, az újévi fogadalmak betartása az akaraterőnktől függ.

– Az emberek többsége január elsején nagy ambíciókkal próbál belevágni az új esztendőbe. Én is minden évben szoktam fogadalmakon gondolkozni. Hogy sikerül-e megvalósítanunk a céljainkat, az nagyban függ attól, hogy milyen erős akaraterővel rendelkezünk. Az újévi fogadalmakról nekem egyébként egy drasztikus változás, életmódváltás, vagy egészséges életmódra való átmenetel jut eszembe, de úgy gondolom, hogy egy számunkra jobb vagy boldogabb élet kezdéséhez kötődő fogadalmat nem feltétlenül kellene január elsejéhez kötnünk, hiszen valójában az év bármelyik napján hozhatunk egy döntést, vagy változást az életünkbe. A 2024-re kitűzött célom szerintem teljes mértékben teljesíthető, és az előnyömre is szolgál. Mivel már régóta hiányoznak a hobbik a mindennapjaimból, ezért szeretnék minőségi időt fordítani olyan szabadidős tevékenységekre, amelyek egyben ellazítanak, felfrissítenek, segítenek kiereszteni a fáradt gőzt, de valamilyen módon építenek is. Emellett célom, hogy több időt fordítsak a kulturális, művészeti és tudományos ismereteim bővítésére, ezért elhatároztam, hogy a jövőben, amikor csak tehetem, el fogok járni különféle előadásokra, kiállításokra, színházba.

A szabadkai hírszerkesztő-riporter, Annus Beatrix szerint azzal, hogy hiszünk a célunk sikerében, és teszünk is érte, ugyanakkor kitartóak vagyunk és nem adjuk fel, az már fél siker.

– Az év vége felé mindannyian valamilyen módon számot vetünk, egy kicsit értékeljük azt az évet, amelyből hamarosan átlépünk az újba. Az emberek mindenféle fogadalmakat tesznek, remélve, hogy az új esztendő elhozza végre a változást és megtöri az előző év mintáit. A fogadalom, ha elérhető és tervezett, akkor igenis megvalósítható, de ennek érdekében mindennap tennünk kell valamit. A kitűzött tervek iránti lelkesedésünk ki is tarthat néhány hétig vagy hónapig, de mivel sokszor hajlamosak vagyunk rövid idő alatt gyors változást várni és elkényelmesedni a néhány napnyi kihagyás után, már nem mindig jön a folytatás és lankad a kitartásunk. Ezért, ha igazán fontos a fogadalmunk, érdemes azt leírni, papírra vetni, ütemezve megtervezni, akár napra pontosan, hogy mit, mikor és mennyit teszünk a célunkért. A fogadalom sikere ugyanis csakis rajtunk múlik. Az évek alatt én is sok mindent kitűztem a táblámra, megannyi ígéretet tettem, akadtak sikeresek és persze mint mindenkinek, sikertelenek is. Éppen ezért esetemben ezek már nem fogadalmak, hanem mindinkább célok, és olyan rövid távú tervek, amelyeket a jövő évben el szeretnék, és talán el is tudok majd érni. A szűk időbeosztások, a változatos munkaidő sokunknak nehezíti meg az életét. A munkánk mellett persze szeretnénk a családunkkal is időt tölteni, elvégezni a mindennapi teendőinket, és aztán azt vesszük észre, hogy végül magunkra már nem igazán jut idő, pedig ha mi jól vagyunk és jól érezzük magunkat a bőrünkben, akkor sokkal lendületesebb az élet, könnyebben vesszük az akadályokat, és jobban helyt is tudunk állni az élet minden területén. A célok és a fogadalmak szerintem fűszerei az életnek.