Vajdaság népi építészetének egyik legeredetibb eleme a ház utcai oromzatán megjelenő napsugárdísz. Sokan nem is tudják, milyen értékes építészeti örökség ez. Napsugaras díszítménynek azt a kör vagy négyszög alakú, központi elemből kiinduló, sugarasan elhelyezett ék alakú deszkaburkolatot nevezzük, amely 360 fokban körben vagy 180 fokban félkörben helyezkedik el. Elsősorban lakóházak faoromzatának díszítéseként fordul elő, de megjelenik kapukon, sőt más épülettípusokon is. Míg az állóhézagos orom természetes szerkezeti forma, addig a napsugaras és kazettás díszburkolat már független a tetőszerkezeti elemektől. A napsugárdísz tudatos díszítési szándékra mutat, mert az oromzat deszkázatára második rétegként kerül. Óbecsén a szegedi napsugaras oromzatok mintájára terjedt el. A település utcáit járva néhol még látni napsugaras oromzatú házakat, viszont az évek múlásával sok eltűnt: az oromzatokat eltávolították, a házakat felújították, vagy teljesen lebontották.
A napsugaras oromzatú házak a 19. század második felében voltak népszerűek, de már a századfordulón, azután pedig az első világháborút követően a deszkaoromzatok elszegényedtek. A teljes díszítés helyett a horizontális díszléc feljebb került, a napsugár motívumok leginkább csak a felső harmadban jelentkeztek. A megmaradt felület egyszerű horizontális fedésű. Óbecsén az 1920-as években, amikor kiparcellázták az Újfalut – a valamikori Marhajárást – egy nagyobb építkezési hullám jelentkezett. Az ebben az időben ideköltözők közül többen is fontosnak tartották, hogy házuk ormára napsugárdísz kerüljön fel. Ezek a házak többnyire 1920 és 1925 között épültek, közülük néhány a mai napig megmaradt. Mindezt gondosan taglalja Szerda András a 2010-ben kiadott Óbecse napsugaras oromzatai című könyvében. A szerző beszámol ezekről a lakóházakról, bemutatja, ahogy ő fogalmaz, a magyar népi építészet egyik legnagyobb kincsét. A könyv megjelenését hosszas kutatómunka előzte meg, amely egészen a 1990-es évekig nyúlik vissza.
Az egyik legszebb napsugaras ház Óbecsén (Fotó: Kancsár Izabella felvétele)
– Amióta az eszemet tudom, családomban soha nem volt idegen a nóta és a mulatozás. Talán ezért történhetett meg, hogy hetedikes elemista koromban egyetlen fiúként léptem fel az iskola néptánccsoportjában. Később más tánccsoportokban is táncoltam, majd az óbecsei Batyu népzenei együttesbe léptem be. A népdalok előadása, az utánuk való kutatás és az ezzel járó kapcsolatok által kerültem egyre közelebb a hagyományokhoz, és vált számomra is fontossá azok őrzése és ápolása. Igaz, hogy nekünk Óbecsén van sárga vizünk, kétfolyós kutunk, Zöldfás utcánk, zsilipünk, nekem még pogácsám is volt valamikor (a város központjában található valamikori főtér – a szerz. megj.). Csakhogy én valami személyesebbre vágytam. Valamire, aminek köze van a néphagyományhoz. Dalokat, meséket, szokásokat, régi fényképeken felbukkanó viseletet, tájszavakat kerestem, kerestünk és jegyeztünk fel, hogy egy kicsit kitöltsük azt a foltot, ami Óbecsét néprajzi szempontból jellemzi. Ekkortájt láttam Óbecsén először napsugaras oromzatú házat is. A '90-es évek közepe táján feleségemmel és a húgommal körbejártuk Óbecsét, napsugaras házak után kutatva. Háromfelé osztottuk a várost, és füzettel a kezünkben jártuk az utcákat. Az akkori táblázat még ma is megvan. Később Nagy István szabadkai jó ismerősünk kamerájával 60 házat vettünk filmre. Lekameráztuk az összes oromzatot, kaput és házat, amit érdekesnek tartottunk a népi szimbólumok szempontjából. Az akkori kutatásunk nem jelent meg sehol, de nem engedtem el a témát. Akkor nem készítettünk külön fényképeket, erre csak 2008-ban került sor, amikor megalakult a Historiae Óbecsei Hagyományőrző és Történeti Társulat, melynek én is tagja lettem. Kapcsolatba léptem Beszédes Valériával, és ő is segített a kutatómunkában. Így kerültek bele a könyvbe azoknak az ácsoknak és tutajosoknak a történetei, akiknek közük volt a napsugaras oromzatok létrejöttéhez. A kutatás ideje alatt szomorúan vontam le a következtetést, hogy a korábban fellelt napsugaras házak egyharmada eltűnt. Néhányan felkerestek, mielőtt lebontották volna a régi házat, így volt olyan oromzat, amit sikerült megmenteni. Nagyjából ötöt, de azok is tönkrementek, hiszen voltak olyan törekvéseim, hogy konzerválva később kiállíthassuk ezeket, de erre akkor nem volt lehetőség – fogalmazott Szerda András.
Ennek az építési stílusnak az úgymond divatja az 1800-as évek közepén indult. Az elterjedésének alapfeltétele a Szegeden ekkortájt megjelenő gőzgép volt, és az azzal hajtott fűrészek. Ezekkel tudták azokat a félcolos deszkákat vágni, amelyekből a díszes oromzatot készítették később az ácsok. A Vajdaságban fellelhető napsugaras oromzatú házak leginkább a Tisza mentén terjedtek el, de érdekes, hogy Topolyán is fellelhető néhány ilyen díszített lakóház. Ezek a deszkák abból a rönkfából készültek, melyeket Erdélyből úsztattak le tutajokkal a Tiszán. A századfordulón a legtöbb fűrésztelep éppen a Tisza menti községekben, Óbecsén, Magyarkanizsán és Zentán működött. A legnagyobb kikötő Óbecsén volt.
Kazettás szerkezetű napsugaras ház Péterrévén (Fotó: Falunkért Ifjúsági Csoport)
A díszes házakat látva mindenki a felkelő napra asszociál, innen maradt fenn a neve is: napsugaras ház. Szerda András a motívum jelentése után kutatva arra a következtetésre jutott, hogy a napsugár valójában a barokk korban megjelent Isten-szem ábrázolása.
– Szabó Bálint szegedi kutató Isten-szömnek nevezte, ami a szentléleknek az ábrázolása. Ennek a motívumnak a felhelyezése egy házra, otthonra nem egyszerű díszítés. Védelmet, oltalmat jelentett a tulajdonosai számára. Ebből értetendő az is, hogy ezeknek a házaknak a lakói hívő keresztény emberek voltak. Azt is feltételezhetjük, hogy inkább a jómódú keresztény emberek készíttettek ilyen oromzatot, mert meg kellett fizetni az árát. Hiszen a már meglévő oromzatra helyezték a díszítést, ami plusz faanyagot és munkát jelentett. Némelyik házon igen aprólékosan dolgozták ki a díszítőelemeket: csipkézett deszka apró lyukakkal. Könyvemben a legtöbb Óbecsén fellelt napsugaras ház oromzatának csak a felső egyharmadában jelenik meg ez a motívum, főleg anyagi okok miatt. Arról nincs adat, hogy a szerbek is hasonlóképp ékesítették volna otthonaikat, viszont volt olyan eset, hogy szerb anyanyelvű személy vásárolta meg az ily módon magyarok által díszített házat, és meghagyta azt teljes szépségében – mondta András.
Alsóváros (Óbecse) (Fotó: Kancsár Izabella felvétele)
Óbecsén az egyik legjobb állapotban lévő, legápoltabb napsugaras oromzat Skrabány Viktor festőművész és neje, Skrabány Márta hegedűtanárnő házán található. Az óbecsei házaspár még pályafutásuk kezdetén vásárolta meg ezt a kis napsugaras házat Farkas Sándortól. Ez az egyik legismertebb ház Óbecsén, hiszen a festőművész műhelyét nap mint nap látogatják tehetséges kisdiákok, amatőr festők, akadémiai festőnövendékek és neves festők egyaránt. Ezek után az sem csoda, hogy a Wikipédia honlapján, a napsugaras ház címszó alatt ez az épület jelenik meg más szegedi napsugaras házak társaságában. A több mint százéves ház magán viseli az óbecsei napsugárdíszes oromzatokra jellemző jegyeket, úgy a szerkesztési arányok, mint a motívumok tekintetében. Különlegessége a fél napkorong elé szögelt istenszem. A verébdeszkát, a széldeszkát és a vízvezető deszkát 1994 után gondosan kicserélték és fáradtolajjal átkenték. Szinte egyedi eset, de az eredetileg létező, a vízvezető deszkához szögelt csipkézett lécet – Skrabány Viktor szerint szakállszárítót – újjal helyettesítették, mert az eredeti a felhasználhatatlanságig elrohadt. A tanár úr azonban nem hagyta feledésbe merülni az eredeti csipkét sem. Megőrzött belőle egy darabot, lemásolta a mintáját, majd ennek alapján új lécet készíttetett, amivel a tornácát szegte be. A teljes helyreállítást Szecsődi József ácsmester végezte el.
– A feleségemmel biztosítani szerettünk volna egy házat saját magunknak, és akkor a sarkon megláttuk ezt a nagyon öreg, napsugaras oromzatú házat, és megvásároltuk a Farkas családtól. Igen jutányos áron kaptuk el, és elkezdtük rendbe hozni. Mivel veretfalú ház, először elválasztottuk a földtől, elszigeteltük, hogy ne kapjon nedvességet. Ez garantálta a tartósságot. Az évek során tataroztuk, vigyáztunk rá, így megőriztük Óbecse egyik legrégebbi, legeredetibb napsugaras oromzatú házát. A napsugár, mint tudjuk, az életet biztosító jelenség – mesélte Skrabány Viktor.
Nem csak Óbecsén találni napsugaras házakat. Péterrévén tizenhárom évvel ezelőtt a Falunkért Ifjúsági Csoport akciót indított a helyi napsugaras házak felkutatása érdekében. Önkéntes aktivistáinak egy kis csapata indult el, hogy térképekkel és fényképezőgépekkel felszerelkezve felkutassa Péterréve egyedülálló néprajzi kincseit. Bejárták a falu eldugott kis utcáit, eközben etnográfiai mentést is végeztek. A biciklitúra alkalmával 57 napsugaras oromzatot jegyeztek fel, de vélhetően csaknem duplája volt a díszes házak száma. A Facebook közösségi oldalon ezt közölték is, a fényképeket még mindig ott tárolják. Láthatóan már akkor is voltak félig összedőlt, gazdátlan házak, de olyanok is akadtak közöttük, amelyeket szépen karbantartottak, megőrizve a sajátos díszítést. Szabó Attila, a Falunkért Ifjúsági Csoport elnöke elmondta, hogy azóta nem szerveztek hasonló akciót, de becslése szerint a 2011-ben fellelt napsugaras házaknak már csak a fele maradt meg.
Bácsföldváron nincs adat arról, hogy pontosan mennyi maradt meg ezekből a díszes házakból. Fehér Kálmán falugazdász számára fontos a hagyományápolás, és erre tanítja a legkisebbeket is a helyi néptánccsoport vezetőjeként. Néhány évvel ezelőtt maga készített napsugaras oromzatot családi házára.
– Amikor eldöntöttem, hogy készítek egy ilyen oromzatot a saját házamra, még nem igazán ismertem a jelentését, egyszerűen csak szépnek találtam ezt a népi motívumot. Viszont kicsit utánanéztem, és akkor még büszkébb voltam a művemre. 2019-ben készült el a saját napsugaras oromzatom, utána a szüleim házára is felkerült egy hasonló. A sajátomat lenolajjal kentem le, a másikat pedig csak pörköléssel kezeltem. Abból az okból készítettem, mivel sokkal szebb és praktikusabb, mint a téglaboltozat. Mivel mind a kettő nyugat felé néz, ezért a lenyugvó nap gyönyörű fényárral világítja meg a padlást. Erdélyben voltunk tanulmányúton, Gyergyószentmiklóson, ahol egy néprajzkutató is pont ezekről a motívumokról beszélt, nagyon érdekesnek tartottam. Terveim között szerepel ennek a hagyománynak a követése, szeretném újból visszahozni ezt a trendet. Ez az elődeink hagyománya, amit meg kell őriznünk – közölte Fehér Kálmán.
Hogy mi lesz a napsugaras oromzatú házak sorsa, az a hagyományokhoz való ragaszkodásunktól függ. Népi építészetünknek ezt a remekét kötelességünk ápolni. Nem szabad hagynunk, hogy ezek az épületek teljesen eltűnjenek, hiszen történelmük van. Tegyünk annak érdekében, hogy jövőjük is legyen!
Nyitókép: Skrabány Viktor napsugaras háza (Fotó: Kancsár Izabella felvétele)
