A szerbiai reformátusság legnagyobb temploma Bácsfeketehegyen van. Még a Kunhegyesről 1785-ben ide települt ősök építették a 34 méter hosszú és 13 méter széles, impozáns épületet, amelynek toronymagassága 35 méter. Orosz Attila bácskai esperes meséli, hogy amikor Kunhegyesről eljöttek a telepesek erre a területre, hozták magukkal a tiszteletesüket is. Kompakt református közösségként próbáltak új éltet kezdeni ezen a vidéken.
– Legelőször házakat építettek. Mintegy 200 ház készült el tudomásom szerint, s az elsők között volt a templomépítés programja is. Először egy vályogtemplomot építettek, ami nem volt hosszútávú megoldás, nem is épült meg talán teljes egészében. Hamarosan elhatározás született, hogy szilárd anyagokból kellene templomot, isten házát építeni. S a mai templom 1802-ben készült el, s azóta használja ez a közösség, a különböző generációk az istentisztelet színhelyeként – mondta az esperes.
– Óriási elhatározás volt ez, amit hatalmas munka követett. Még ma is nagy vállalás lenne egy ekkora épület felépítése. Tudni kell, hogy a kunhegyesi közösség a letelepedésekor magával hozta a lelkészét, és ez meg is határozta a közösség felekezetiségét. Akkor is reformátusok voltak és most is azok a bácsfeketehegyiek. Természetesen élnek itt más vallásúak is, de a közösség döntő többségében megőrizte ősei hitét –mondta az esperes.
Nagyrészt közadakozásból, saját munkájukat is belerakva és némi támogatással készült el Isten háza. Az esperes elmondta, a korabeli dokumentumok szerint a kunhegyesi kibocsájtó gyülekezet egy nagyobb összeget ajánlott fel a templomépítéshez.
– A Kunhegyesről kirajzott ősök a letelepedésük után 17 évvel fogtak hozzá az építéséhez. Ma is nagy vállalás lenne egy ilyen hatalmas épületet felépíteni. Akkor sem volt ez egyszerű, hiszen a pusztára érkeztek és az volt minden vagyonuk, amit magukkal hoztak. Amikor megépült a templom, akkor zsindelytető volt rajta, majd 1868-ban szükségessé vált a toronyrész és a tető teljes felújítása. A hívek adományából újult meg a tető, cseréppel fedték be a födémet és ekkor épült meg a barokk toronysisak. Ezzel külsejében teljes egészében kialakult a barokk stílusú templomépület. A következő felújításra 1900-ban került sor, amikor a belterét kellett megújítani. Ezt is a hívek önerőből végezték el. Teljesen új mennyezetszerkezet készült, dongahéjas monier típusú mennyezet került a templomhajó fölé, ami ritkaságnak számít, megépülésekor pedig építészeti újdonság volt – avatott be Hallgató Imre gondnok-presbiter a felújítások történetébe.
A helyiek a közelmúltban többször is felújították templomukat. A templom bejárata felett az évszámok hirdetik, hogy mikor került sor a külső felújításra: 1965, 1985, 2000, 2005 és 2018. A Magyar Kormány 2021-ben indított templomfelújítási programjában 44 délvidéki szakrális épületet újítanak meg. Köztük a bácsfeketehegyi református templomot is.
– Most a templombelsőt újítottuk fel. Ez egy 15 millió forintos keretből valósult meg a Magyar Kormánynak köszönhetően. De már korábban megkezdtük ezt a folyamatot: 2018-ban a templomkülsőt sikerült ugyancsak a Magyar Kormány hathatós tevékenységének köszönhetően felújítani, sőt menet közben volt egy kisebb felújítás, a toronyóra szerkezetét sikerült teljesen felújítani, ami 2020 karácsonyára valósult meg, ugyancsak a Magyar Kormány segítségével – mondja Orosz Attila tiszteletes.
Mint megtudom, kizárólag helybeli vállalkozókat alkalmaztak a mostani hatalmas munkára. Elvégezték a templom belső festését. Az épület elkészülte óta most festették először újra a mennyezetet. Az esperes és a presbiterek azt mesélik, impozáns látvány volt, amikor fel volt álványozva a nagy munkához a templom belseje. Nem is tartottak itt istentiszteleteket a felújítás alatt, hanem a parókián alakítottak ki egy 200 férőhelyes termet, ahol elvégezhették a liturgiát. A felújított templomot húsvétkor vették birtokba.
A fa burkolatokat és a padokat zsírtalanították, lecsiszolták és lefestették. Teljes pompájában ragyog a szószék, a korlátok és a nagy értékű orgona szekrénye is megújult. Nézem a padokat, csodálatos a több mint 100 éves bútorzat, ragyog. Rajtuk új párnák vannak, amelyeket az asszonyok önkéntes munkával varrtak. Az ülések alatt fűtőcsövek futnak. A bácsfeketehegyi református templom azon kevés szakrális épületek egyike, amelyben van fűtés. A mennyezetről még az eredeti csillár lóg, csak az égőket cserélték benne. És itt van a templom megépülésekor ide került, fehérmárványból készült Úr asztala is, amit egy helybeli polgár ajándékozott a gyülekezetnek, de nem szerette volna felfedni kilétét, hogy ne irigykedjenek rá. Gyönyörű munka, olyan, mintha vadonatúj lenne.
A bácsfeketehegyi református templom különlegessége, hogy négy harangja van, mondja Hallgató Imre presbiter. Egy kisharangot még őseik hoztak Kunhegyesről, aztán egyre nőtt a harangok száma.
– Később, 1815-ben Bútor János, akkori atyánk fia saját költségén öntetett egy harangot, így lett két harang a templomban, majd később az egyházközség saját költségén öntetett egy fogarasi harangöntővel egy harangot. Az első világháború végén, amikor a háborúzó felek szorult helyzetbe kerültek, a haditanács a legnagyobb harangot, a fogarasi harangot és a Kunhegyesről hozott legkisebb harangot rekvirálta. Soha sem kerültek vissza. Minden bizonnyal ágyút öntöttek belőlük – fogalmazott a presbiter.
Egy harangja maradt hát a bácsfeketehegyieknek. Amikor 1920-ban Ágoston Sándor tiszteletes lett a gyülekezet vezetője, kezdeményezte, hogy öntessenek egy harangot. Ehhez fel is ajánlotta a megfelelő összeget. A presbiteri tanács nemcsak elfogadta ezt, hanem Bútor János és Bútor István saját költségükön is öntettek egy-egy harangot. Így most négy harang van az impozáns templom tornyában.
Az egyházi vagyon-visszaszármaztatásból a bácsfeketehgyi plébánia is visszakapott egy kisebb ingatlant és némi termőföldet, meséli Kerekes János gondnok-presbiter.
– Az államosítás után valamennyi termőföld megmaradt, ehhez kaptunk vissza az elmúlt években 40 hold földet és azt az ingatlant, amelyben régen cipőgyár volt. A templom udvara melletti területet is visszakaptuk, s ezzel kapcsolatban vannak tervek, miszerint vagy parkosítani kellene, vagy gyermekjátszóteret kellene kialakítani – mesélte a presbiter.
Ahogy évszázadokkal ezelőtt, most is a templom megtartó erőt, kapaszkodót jelent a bácsfeketehegyi közösségnek. Az esperes szerint vannak aktív hívek, időszakosan templomba járok, meg olyanok is, akik csak a közteherviselésben vesznek részt, és úgy tartják magukról, hogy reformátusok, de templomba nem igen járnak. Általában a szolgáltatásokat, a házasságkötés, a keresztelő és a temetés alkalmával keresik fel az egyházat, ilyen módon azt mondhatjuk, hogy ragaszkodnak hitükhöz.
Bácsfeketehegyen 120–130 gyerek jár hitoktatásra, ünnepekkor tele van az Isten háza, a vasárnapi istentiszteleten 80 és 150 közötti a hívek száma. Itt él a legnagyobb szerbiai református közösség. Kerekes János presbiter ezt számokkal így illusztrálta:
– A bácsfeketehegyi református egyház a legtömegesebb, ami az országban, Szerbiában van. Szám szerint is, mert 560 háztartást számolunk, tehát annak olyan 1500–1600 aktív tagja van. A templomlátogatás, mint mindenütt, megcsappant, hiszen szétszóródtak a fiatalok a világ minden részére, de azért ők is tartják a kapcsolatot a mi egyházunkkal is – mondta.
A hivatalos adatok szerint ma Bácsfeketehegyen (2002-es népszámlálási adatok) 4336-an élnek. Összesen 17 féle nemzet és nemzetiség lakja ezt a falut. A lakosság lélekszámának 61 százaléka (a 2002-es népszámlálási adatok szerint) magyar. Bácsfeketehegy a szerbiai református egyház püspöki székhelye.
