Orosz kultúrpont Törökbecsén

Lev Nyikolajevics Tolsztojt minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke, valamint az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll. Az orosz- és a világirodalom egyik legnagyobb szerzője, a realista orosz próza mestere 114 évvel ezelőtt hunyt el. Műveiből számos filmfeldolgozás készült, és a könyveit a mai napig olvassák a fiatalabb és az idősebb generációk tagjai is.

Tolsztoj régi orosz arisztokrata családból származott, családja a grófi címet még I. Péter cártól kapta. Az író negyedik gyermekként született Jasznaja Poljanában 1828. szeptember 9-én. Lev Nyikolajevics Tolsztoj nyolcvankét éves volt, amikor örök nyughatatlanságával menekülni akart addigi életétől, és „elfutott” hazulról. Útközben, egy vasúti állomáson halt meg. Egyes források szerint életének utolsó éveiben, újvidéki származású orvosa révén a tartományi székvárosban készült megtelepedni, amire nem került sor, mivel elhunyt. Utódai közül viszont többen is Szerbiában leltek menedékre az 1917-es októberi forradalom után. Egyik unokája, Vladimir Tolsztoj 1920-ban Törökbecsére emigrált. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a két világháború között mintegy 40 ezer orosz menekült élt, több család Törökbecsén telepedett le. Az oroszok nagy része magasan képzett szakember volt, ahogyan Vladimir Tolsztoj is, aki agronómusként a törökbecsei járás mezőgazdasági felügyelőjeként tevékenykedett. Vladimir Tolsztojék azon kevesek közé tartoztak, akik 1945-ben hazatérhettek a Szovjetunióba. Vladimir Tolsztoj és családja 15 éven át élt a bánáti városban. Ez alatt az idő alatt több házban is laktak, a legtovább a mai Žarko Zrenjanin utcában található épületben. Ez a ház napjainkban a törökbecsei Becsei család tulajdonában van. Becsei Imre elmondta, a család néhány évvel ezelőtt vásárolta meg az ingatlant, amelyet azóta, önerőből teljesen felújítottak.

– Az egész történet úgy kezdődött, hogy a középiskola befejezése után az Újvidéki Egyetem Természettudományi–Matematikai Karán folytattam tanulmányaimat, a Turisztikai Tanszéken. A Tolsztoj-ház előző tulajdonosa a rokonunk. Sokszor jártunk hozzájuk, és sokat beszélgettünk a háznak a történetéről, legendájáról. Már akkor felkeltette az érdeklődésemet, engem egyébként is mindig érdekelt a történelem. Egyetemistaként sokat kutattam a Tolsztoj család után, két-három éven keresztül jártam az újvidéki Szerb Maticába is, az érdekelt, hogyan kerültek ide Törökbecsére. Vladimir Tolsztoj és felesége, Olga azt tartotta szem előtt, hogy egy olyan helyet válasszanak, amely hasonlít az oroszországi otthonukra. Törökbecse Tisza-parti város, ahol erős a vadászat, és ez felkeltette Vladimir érdeklődését. Bácskában inkább németek voltak, Bánátban pedig inkább oroszok, ezért Vladimir úgy döntött, hogy Bánátban telepednek meg. Kezdetben az anyagiak miatt nem volt saját házuk, házbérben laktak. Ilja Tolsztoj, Vladimir testvére Versecre költözött. Vladimirnak és Olgának három gyermekük született, az egyikük ebben a házban. Áprilisban kapjuk majd az emléktáblát, ami ténylegesen is bizonyítani fogja, hogy a Tolsztoj család ebben a házban élt. A belgrádi Orosz Ház – Orosz Tudományos és Kulturális Központ is támogatja azokat a kulturális projekteket, amelyeket mi valósítunk meg. Törökbecsén jelenleg 16 orosz és ukrán család él. Fél évvel ezelőtt alapítottam meg a Szerb–Orosz–Magyar Kaljinka Egyesületet azzal a céllal, hogy összekapcsoljam a Törökbecsén élő nemzeti közösségeket. Nagy fába vágtam a fejszemét, amikor eldöntöttem, hogy meg akarom vásárolni a Tolsztoj-házat. Rengeteget dolgoztunk ezen az épületen édesapám, nagyapám és jómagam is. Ha az ember valamit nagyon akar, minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy elérje a célját. 2019-ben 17 Tolsztoj családot láttunk vendégül – mesélte Imre. Ő 2015-ben fejezte be egyetemi tanulmányait, majd Németországba költözött, és ott vállalt munkát, majd az így megkeresett pénzt az épület rekonstrukciójába fektette. Becsei Illés, Imre édesapja elmondta, hogy az elmúlt években, amióta családjuk tulajdonába került a ház, számos felújítási munkálatot végeztek el.

– Imre fiam az anyagiak miatt Németországba költözött, ott dolgozott néhány évig. Megvásároltuk az ingatlant, de ez a ház nagyon rossz állapotban volt, szinte az összeomlás szélén állt, és pénzre volt szükség a felújításához. Mi is csodálkoztunk azon, hogy miért hagyták, hogy ennyire tönkremenjen. Amíg nem derült ki a valódi igazság, hogy valójában kié is volt ez a ház, addig még a helyi önkormányzat sem érdeklődött. Semmilyen információnk nincs arról, hogy 1945 és 1960 között ki volt a ház tulajdonosa. A ház állapota folyamatosan romlott, az első tulajdonos a Marčić család volt, a ház generációról generációra szállt, a családtagok örökölték. Később vásárolta meg az ingatlant Csányi Zoltán, aki végül Magyarországra költözött a családjával, és tőlük vettük meg az ingatlant. Ez egy háromszáz négyzetméteres épület, a kinti rész pedig egy ár. Az udvarban van egy kút, egy úgynevezett szerelem kút. Ennek a kútnak azért ez a neve, mert az elbeszélések alapján Vladimir és felesége, mielőtt visszamentek Oroszországba, levették a jegygyűrűjüket, és a kútba dobták azzal a céllal, hogy senki ne tudjon közéjük állni, és a szerelem soha ne múljon el közöttük. Miután bedobták a gyűrűket, a kutat lezárták, évekig mi sem tudtunk róla, hogy létezik. 2017-ben Törökbecsére látogatott Pjotr Tolsztoj, Vladimir Tolsztoj egyik unokája, az orosz Állami Duma alelnöke, majd 2019-ben ifj. Vladimir Tolsztoj, Vladimir Tolsztoj másik unokája is megtekintette a bánáti várost, aki jelenleg Vlagyimir Putyin orosz elnök kulturális tanácsadója. Amikor nálunk járt ifj. Vladimir Tolsztoj, a kút mellett beszélgettünk – mondta Illés.

A Törökbecsén található Tolsztoj-ház valóban jelentős kulturális örökség, véli a Becsei család. Imre a felújítás során is folyamatosan előre tervezett. Napjainkban galériaként és vendéglátóipari létesítményként működik a ház, amely számos rendezvénynek ad otthont.

– Több idegenforgalmi eseményen is részt vettem, ahol bemutattam a Tolsztoj család történetét, illetve meséltem a Tolsztoj-házról. Rendszeresen jönnek hozzánk külföldi látogatók, de ellátogatnak az általános és a középiskolások, továbbá oroszországi cserediákok is megtekintették már a házat. Úgy voltam vele, ha már eljönnek, ne csak az orosz kultúrát mutassam be, hanem szépen megterítve, egy általam készített vajdasági, disznótoros ebéd mellett ismertessem a helyi történelmet is. Törökbecsén és környékén számos turisztikai látnivaló várja a látogatókat, de ezt sokan nem tudják. Ilyen például az aracsi pusztatemplom, a Sóskopó Természeti Rezervátum, a múzeumok, a Tisza, illetve a Tisza-parti sétány, mely egyike a legszebbeknek Vajdaságban – közölte Imre.

A Tolsztoj-házban a tervek szerint hamarosan felújítják a konyhát, továbbá a jövőben egy emlékszobát is kialakítanak a valamikor Törökbecsén élő Tolsztojok tiszteletére. Ebben a szobában régi, eredeti fényképek, bútorok kapnak majd helyet. A tulajdonosok szeretnének kiépíteni egy színpadot, valamint idővel egy játszóházat is a legkisebbek részére.

– A Tolsztoj-ház egyre népszerűbb a helyiek körében is, különféle összejöveteleket, bálokat, koncerteket, könyvbemutatókat szervezünk. Tudjuk azt, hogy mi zajlik most a nagyvilágban, illetve Oroszországgal szemben. Bennünket ez szerencsére nem érint, mi ezekről a dolgokról nem is beszélünk a hozzánk érkező vendégekkel. Egész más utakon járunk, mi kulturális utakat szeretnénk felépíteni az emberek, illetve az országok között. Mindenkit a saját kultúrája alapján ismerünk meg. Tudjuk azt, hogy a magyar kultúra is mennyi szépséget rejt magában. Mi magunk se gondoltunk, hogy idáig eljutunk az évek során, de hosszú távra tervezünk, meglátjuk, mit tartogat a jövő – zárta beszélgetésünket Illés.