A hosszú tél után hazaköltöztek a dreai növényhotelben telelő cserepesek. Daliborka Popov egy évvel ezelőtt nyitott növényhotelt a falujában, ahol eddig nemcsak saját növényei teleltek, hanem olyanok is, amelyeket mások bíztak rá a téli hónapokra. Két évvel ezelőtt érkeztek az első „vendégek” ebbe a zöld oázisba, amikor az egyik szomszéd ideiglenesen Daliborka gondjaira bízta a növényeit.
– A szomszédaink tudják, hogy szeretem a növényeket, és van is helyem őket teleltetni. Két évvel ezelőtt az egyik szomszédasszony megkérdezte, gondoznám-e esetleg az ő virágait is a téli hónapokban, amíg ő Újvidéken lesz. Természetesen igent mondtam. Ekkor gondolkodtam el azon, vajon mit csinálnak azok az emberek a növényeikkel, akik a hidegben nem tudják hova tenni őket. A szomszédasszony növényei tavasszal szebb állapotban kerültek haza, mint amikor idehozták őket, a faluban pedig híre ment, hogy télire a növények elhelyezhetők nálam. Először a közeli hozzátartozóimmal osztottam meg a növényhotel megnyitásával kapcsolatos ötletemet, s mindenhonnan pozitív visszajelzéseket kaptam. A nagymamám is szerette a növényeket, édesanyám szokta is mondani, hogy olyan vagyok, mint ő: ha fordítva ültetek el egy növényt, akkor is kihajt. Mindig csak szaporítottuk őket, tele volt virágokkal a ház kint is, bent is. Aztán tavaly megnyílt a hotel. A házunk mellett van egy helyiség, ami régen garázs volt, azt alakítottuk át, hogy a célnak megfeleljen, emellett lecseréltük az ajtót és az ablakokat is, hogy több legyen a fény. Kezdetben csak a helyiek jöttek, de aztán megkerestek más környékbeli településekről is a növénytulajdonosok. Jelenleg 50–60 fajta növény található a helyiségekben, a sajátjaimmal együtt a számuk mintegy háromszázra tehető. Most körülbelül hatvan muskátli költözött haza a növényhotelből, illetve hét pálma. Leándereket is hoztak, de azok végül itt maradnak, elkaptam őket ajándékba – mesélte a kezdeteket Daliborka Popov.
A növényhotel „vendégei” sok odafigyelést és törődést igényelnek. Daliborka mindegyik növényről nyilvántartást vezet, melyben a növény fényképe és igényei szerepelnek, de a szükséges teendőket is feljegyzi.
– Pálmákat, filodendronokat, kaktuszokat, schefflerákat (sugárarália), begóniákat, fikuszokat, alokáziákat (ördöglevél) és zámiákat (legénypálma) is gondozok. Szerencsére eddig egyik megvigyázásra fogadott virág sem ment tönkre. Nincsenek feltételek, bárki elhozhatja hozzám a növényeit. Eddig teljesen ingyenes volt a szolgáltatás, azonban a jövőben egy minimális összeget kénytelen leszek elkérni, merthogy vannak kiadásaim a virágokkal. Legtöbbször én megyek a növényekért kamionnal, és a fagyos időszak elmúltával haza is szállítom őket tavasszal. Amikor idekerül hozzám a növény, először alaposan átnézem, ellenőrzöm, van-e rajta valamilyen kártevő, van-e némi betegsége, majd megtisztítom a leveleit és meglocsolom. Nem vagyok híve a vegyszeres kezeléseknek. Aztán várok egy-két napot, ismét lelocsolom, és akkor viszem be a többi növény közé. Mindegyiknek saját dossziéja van, ebben szerepel a fényképe, az igényei, és naplózom a vele elvégzett munkát is. Van, amelyiket gyakrabban kell locsolni, a másikat ritkábban. Emellett ügyelni kell a fényviszonyokra és a páratartalomra is. Ha szükséges, akkor átültetem őket. Rengeteget olvasok, tájékozódok, főleg az interneten. Naponta legalább egy órát töltök a növények között, ahol teljesen megnyugszom és feltöltődöm. Kislányom is gyakran velem tart, ő is locsol a kis kannájával. A téli hónapokban népszerűbb a növényhotel, lassan már nem lesz elegendő helyem, de a szolgáltatás egész évben igénybe vehető, nyaralás vagy egyéb hosszabb utazás idején is – mondta a növényhotel tulajdonosa.
Daliborka naponta legalább egy órát tölt a növények között (Fotó: Kancsár Izabella)
Daliborka Popov a növényhotel bővítése mellett egy botanikus kert kiépítését is tervezi, a három utcára nyíló portán lévő, 30 méter hosszú, 6 méter széles, 8 méter magas, félig nyitott vaskonstrukciós épületet alakítaná át. A tervek szerint pályázati pénzekből valósítaná meg a projektet.
– Valójában egy csodaországot szeretnék kiépíteni ezen a háromszáz négyzetméteres területen. Az objektumok hetven százaléka már adott. A botanikus kertnek otthont adó épület elejét beüvegezném, a tetőről levenném a mostani borítást. A növényeket virágföld és homok keverékébe ültetném, egyesek cserépben kapnának helyet, a kúszónövényeket pedig felfuttatnám a falra. A kert mellett régi, retró stílusjegyeket viselő teaházat létesítenék, régi kávéscsészékkel és székekkel. Az udvarunkban elültettem ötven fát, padokat tennénk ki, ahol szép idő esetén az idelátogatók megpihenhetnek, megihatnak egy teát, üdítőt. Szeretném az oktatási intézményeket is bekapcsolni, kirándulásokat szervezni ide a diákoknak. Faiskolát is szeretnék telepíteni a jövőben – osztotta meg terveit Daliborka Popov.
A növényhotelben 50–60 fajta növény található (Fotó: Kancsár Izabella)
|
Élet a falun Daliborka Popov Dreán nőtt fel kétnyelvű családban, így anyanyelvi szinten beszél magyarul. Édesapja halála után most ő vezeti a családi gazdaságot, emellett a mileševói-dreai helyi közösség titkára. Mint mondja, a munkája mellett jut ideje a növényekre, és egy másik szenvedélyére, a fotózásra is. – A helyi közösség titkáraként is mindig igyekszem aktív lenni, az a célom, hogy a falu élhető hely legyen a fiataloknak és az időseknek egyaránt, az itt élő emberek életminőségén szeretnék javítani. Kevesen maradtunk, a helyiek többsége idős, a fiatalok és a középkorosztályhoz tartozók többsége külföldön vállalt munkát. Az elmúlt két évben felújítottuk a helyi közösség épületét, megújult a dreai és a mileševói iskola, munkaakciókkal rendbe hoztuk mindkét halottasházat, kitakarítottuk a temetőt és az egészségház környékét, igyekszünk karbantartani a járdákat és az utakat. Harminc év után felszámolták a dreai illegális szeméttelepet. Kezdeményezésemre a faluban elültettünk mintegy ötszáz fát, sajnos a meleg miatt nem maradt meg mind. Egyáltalán nem élem meg hátrányként azt, hogy egy kis faluban élünk. Igaz, hogy bizonyos dolgok a mi gyerekeinknek nem érhetők el, de próbálunk kombit szervezni, ami hozná-vinné őket. A fiataloknak is minél több programot kellene szervezni, és megpróbálni itt tartani őket. Számomra ez a falu a nyugalom szigete, a hétéves kislányomat is itt szeretném felnevelni – mondta Daliborka. |
Nyitókép: (Fotó: Kancsár Izabella)
