A szajáni Törköly család jószágfarmján, az istállókban nem kevesebb, mint 71 aktív füstifecskefészket számoltak össze a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület aktivistái, amivel ez a bánáti gazdaság megnyerte az egyesület idei, immár hatodik versenyét, amelynek célja megjutalmazni a leginkább fecskebarát gazdaságot (Domaćinstvo koje su laste izabrale). A Törköly-gazdaság jutalma egy tonna kukorica, amelynek ünnepélyes átadására szombaton, június 25-én került sor Szajánban.
A füstifecskeszülők főleg rovarokkal, legyekkel etetik fiókáikat (Fotó: Gergely József felvétele)
Amikor a fiatal szajáni gazda, Törköly Adrián megeteti a terebélyes istállóban a teheneket, a jószágok elcsitulnak, és csak a füstifecskék vidám csivitelése hallatszik. Az első fészekalj fiókái jórészt már kirepültek a sárból tapasztott, szalmaszálakkal megerősített, az istálló fagerendáihoz ragasztott fecskefészkekből. A fiatal fecskék az istálló kiszögellésein, a villany- és vízvezetékcsöveken sorakoznak. Nyár vége felé, augusztusban a vándorútra készülő fecskék az utcai villanyvezetékekre hosszú sorokban kiülnek, és „megbeszélik” a vonulási stratégiát az Afrikába vezető hosszú vándorút előtt.
Törköly Adrián (Fotó: Gergely József felvétele)
A falu szélén, a DTD-csatorna közelében fekvő istállóban egész nap nagy a nyüzsgés, a fejősteheneket reggel kihajtják a csatornán átívelő hídon túli területekre – a jószágok már maguktól tudják az utat –, az már a túzokrezervátum területe, itt szárazság idején is találnak a kérődzők jó minőségű füvet.
– Kihajtás után az istállót egész nap a fecskék birtokolják, szeretnek itt a füstifecskék, mert a zavartalan fészkelési lehetőség mellett találnak bőséges rovartáplálékot is a fiókáik felneveléséhez. A tehénistálló mellett elkülönítve tartjuk a hízóbikákat és a borjúkat. Összesen mintegy 150 marhával vergődünk. A tej egy részét átadjuk a nagykikindai tejgyárnak, a többit pedig a borjak fogyasztják el. Saját nevelésű üszőborjúkból pótoljuk a fejőstehén-állományt, a bikaborjúkat pedig felhizlaljuk, és vágóhidaknak adjuk el. Szeretjük a fecskéket és a többi madarat, az istállókban galambok, verebek is költenek. A kisfiam, a hatéves Benjámin előszeretettel figyeli a fecskéket, és kedveli őket. Itt a tehénfarmon nem tartunk macskát, mert azok a madarak legnagyobb ellenségei, megtizedelik a házak körül fészkelő rigókat, verebeket és a többi énekesmadarat. A családi házunk a faluban, innen kilométer távolságban van, ott van kutya és macska is, de itt kint a jószágok körül a fecskék nyugalma érdekében ezeknek az állatoknak nincs helyük – hangsúlyozta Törköly Adrián gazda, aki elmondta, hogy édesapja, János a Pannon Televízió felhívására jelentette be fecskéiket a madártani egyesület pályázatára.
Reggeli kihajtás a csatornahídon át a legelőre (Fotó: Gergely József felvétele)
A fiatal gazda elmondta még, hogy Szajánban rajta kívül már csak néhány nagyobb jószágfarm üzemel, egyre többen hagynak fel a jószágtenyésztéssel. Valóban nem könnyű munka, már csak azért sem, mert nem találnak kisegítő személyzetet, napszámost és megbízható csordást, aki felügyelné egész nap a legelő jószágokat, hogy ne menjenek a kárba.
Amikor valamilyen oknál fogva nem jelentkezik munkára a csordás, a gazda kénytelen maga kihajtani. A Törköly-farmon tett látogatásunk alkalmával is ez történt, a tehenek felügyeletével, a kihajtással megbízott „alkalmazott” nem jelent meg nyolc óráig. Így Adrián édesapja, Törköly János vetette vállára a csordás tarisznyáját, benne a nagy melegben nélkülözhetetlen ivóvízzel – a pálinkás üveg már üres volt –, némi elemózsiával és esőköpennyel, amelyre csakhamar szükség is mutatkozott, mert hosszú idő után kora délután kiadós zápor zúdult le Szaján környékére. Az eső a legjobbkor érkezett, mert a Törköly-farm közel 150 lábasjószágának nagy mennyiségű takarmányra, kukoricára, lucernára stb. van szüksége, amit 70 hektáron termesztenek a falu környékén elterülő földeken, és már igencsak szomjaztak a növények.
Saját nevelésű borjak (Fotó: Gergely József felvétele)
FÉLEZER FECSKEFIÓKA
A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület versenykiírásának legfőbb célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a fecskék védelmének fontosságára. Milan Ružić, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület végrehajtó igazgatója adta át Törkölyéknek a bekeretezett elismerő oklevelet a hatodik pályázat megnyeréséről.
Az egyesület igazgatója, Milan fészekszámlálás közben (Fotó: Gergely József felvétele)
– Jó, hogy van még néhány olyan nagy volumenű gazdaság, mint a szajáni Törkölyék jószágfarmja, ahol a hagyományos építésű, fagerendás istállóban akár 100 fecskepár is megtalálja életfeltételeit. A gerendákra szilárdan oda tudják tapasztani a növényi rostokkal erősített, felülről nyitott, csésze formájú sárfészküket. És ami szintén nagyon lényeges, az a táplálékforrás közelsége. Ahol sok a háziállat, ott sok a légy és egyéb rovar is, ami a füstifecskék fő tápláléka – fogalmazott az egyesület elnöke, és hozzátette:
– A megcsappant fecskeállomány megőrzése szempontjából óriási jelentőségűek a Törköly-farmhoz hasonló nagygazdaságok, amelyek az utolsó mentsvárai, az utolsó menedékei a fecskéknek. Az újabban épült fémvázas, fémtetős istállók egyáltalán nem fecskebarát konstrukciók, a fémgerendákra nem tudják ráépíteni, odatapasztani a sárfészküket a füstifecskék. A hagyományos falusi kisgazdaságok mindegyikében volt istálló, még ha kevés jószágot tartottak is, de ott meg tudott telepedni négy-öt pár füstifecske. Sajnos a földművesháztartások száma drasztikusan megfogyatkozott, kiszorítják őket a nagyok, de a nagy jószághizlalók és tehénfarmok zöme már nem fecskebarát. Hisszük, hogy ezzel az akcióval, amelyet idén már hatodik alkalommal szerveztünk meg, sikerül felhívni a nyilvánosság figyelmét erre a problémára, valamint hogy a térség ezáltal megismerkedhessen több ilyen gazdával, akik számunkra győztesek a madarak védelmében.
Agyagból égetett műfészekalappal segítik a madarászok a fecskék költését (Fotó: Gergely József felvétele)
A 71 lakott fészek mellett az istállókban még félig kész, építés alatt álló füstifecskefészkek is vannak, várható, hogy a fészkelő párok száma eléri a 80-at is. Ha tudjuk, hogy egy fecskepár egy-egy költés alkalmával leggyakrabban négy-öt fiókát nevel fel, és őszig legalább két alkalommal költenek, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy a Törköly-farmról egy szezonban több mint félezer füstifecske repül ki. Az általuk elfogyasztott legyek és más rovarok száma pedig milliós nagyságrendű.
A madártani egyesület aktivistái fecskegyűrűzés és -mérés közben (Fotó: Gergely József felvétele)
A legtöbb fecskepárnak otthont adó gazdaság megjutalmazására kiírt pályázatra idén egész Szerbia területéről összesen 109 háztartás jelentkezett. Az állattartással is foglalkozó, a versenyre benevezett háztartások gazdasági épületeiben, az istállókban és ólakban 744 aktív füstifecskefészek található. A benevezett fecskefészkek lakóinak a száma meghaladja a 4500-at, ami jelentős szám, annál is inkább, mivel a fecskeállomány egész Európában drasztikusan megcsappant az elmúlt évtizedekben.
