A folyamatos klímaváltozás következtében az emberek igyekeznek más módszerek után nézni a földművelés és a növénytermesztés terén. Forradalmi ötletek látnak napvilágot, viszont vannak olyanok is, akik a régi, jól bevált formákkal próbálkoznak. Egykoron nem használt az ember ilyen sok vegyszert, nem mozgatta meg a talajt 40 centiméter mélyen, valamint nem csupaszította le a gyümölcsösökben a földet teljesen kopaszra. A természet mindig mindenre talál magától megoldást. Ha valahol elszaporodik egy bizonyos rovarfajta, akkor ott ennek következtében más élőlények is megjelennek, amelyek kiirtják őket. A természet megteremti az egyensúlyt. Nyilván azok számára, akik haszonszerzés céljából tartanak különböző növénykultúrákat, ez egy lassú és nem túl jövedelmező folyamat, de azoknak, akik otthon szeretnének igazi finom zöldségféléket fogyasztani, melyek teljesen vegyszermentesek, azok számára nagyon hasznos tud lenni ez a módszer.
Karl Ágnes a kert bejáratában (Horváth Attila felvételei)
A törökkanizsai Karl Ágnes és férje, Domonkos László permakultúrával foglalkozik, ahogy ők nevezik, lusta kertészettel. Ágnes programtervező matematikusként dolgozik, viszont nagy szeretettel műveli kertjét eme kevésbé ismert és elfogadott módszerrel. Elmondta, hogy mindig is természetbiológus szeretett volna lenni, de az élet más irányba sodorta őt. Hozzátette, hogy ez egy nagyon jó kikapcsolódás, jó kiszabadulni a számítógép elől. A kertet nem gazolják folyamatosan, ezért a munkára is van idejük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a veteményesükben több mint száz zöldség- és növényféle található. Elmondásuk szerint azért vágtak bele a kertészkedésbe, mert amikor Magyarországról hazaköltöztek Törökkanizsára, és szerettek volna a piacon bevásárolni, az alapzöldségféléken kívül mást nem tudtak venni. Sokszor más városba kellett eljárniuk cukkiniért, batátáért vagy rukkoláért, ezért úgy döntöttek, akkor megtermelik saját maguknak.
A telkük két részre van osztva a Tisza partjának közelében. Amikor odaértem, már messziről látszott, hogy nem egy szokványos gyümölcsösbe fogok bepillantást nyerni. A fák között a fű egészen magasra nőtt, a veteményes is gazos volt, ám Ágnes hamar felvilágosított, hogy mi miért áll így.
– 2015 végén vásároltuk meg ezt a földterületet, amelynek az egyik felében napraforgót és kukoricát termesztettek, a másikat pedig egyszerűen nem gondozták. Amikor először leástunk a földbe három ásónyom mélyen, semmilyen élőlényt nem találtunk benne. Tömör, kötött talaj alakult ki a kemény vetésforgó miatt. Nem tudtuk, hogyan is fogunk ebből veteményest vagy gyümölcsöst kialakítani műtrágyázás nélkül. Ezért az első évünk arról szólt, hogy regeneráltuk a földet. Lucernát vetettünk, mivel az nagyon jó talajjavító növény, valamint szerves trágyát forgattunk bele, és csak ezután ültettük el a gyümölcsfákat. A terület másik részén kijelöltük a veteményesnek a helyét, és ott a mélymulcs mellett döntöttünk. Már az első évben döbbenetes volt a változás, a talaj nagyon gyorsan képes regenerálódni, abban a pillanatban, ahogy az ember teret enged a természetnek, az jönni fog. Így kezdődött a mi kis történetünk itt Törökkanizsán. Persze az első évben a jó dolgokkal a problémák is megérkeztek, sok csalódás volt, például a cukkinin megjelentek a tetűk, de két-három hét alatt mindig rendeződtek a dolgok maguktól. A tetvek miatt előjöttek a katicabogarak, tehát a természet mindig megoldja a saját és a mi problémáinkat. Természetesen kellett hozzá bátorság és türelem, hogy ezt kivárjam, és volt, hogy nem is jött be, de mi ebben a módszerben hiszünk. Idén például egész májusban nem vágtuk le a füvet a gyümölcsös elején, hogy a természet birtokba vehesse. Visszatértek a méhek és a pillangók, mindenféle rovar és bogár, mivel ilyenkor nyílik a legtöbb vadvirág. Megjelentek a hasznos növények, a parlagfű és a hasonlók pedig eltűntek. A szomszédjaink annyira nem örülnek neki, de igyekeztünk velük megértetni a dolog miértjét – mondta Karl Ágnes.
Az üvegház télen is folyamatosan melegen tartja a növényeket
A törökkanizsai kertész hozzátette, hogy a krumplit első évben a szokványos otthoni módszerrel ültették el, valamint kézzel szedték naponta róla a krumplibogarat, mégsem lett belőle semmi.
– Más megoldás után kellett néznünk a következő évben, akkor döntöttem úgy, hogy egy 60 centiméteres szalmaréteg alá teszem el a krumplit. Ennek köszönhetően semmilyen rovar vagy féreg nem támadta meg, és csodálatos termésünk lett, viszont a kertnek is idő kellett, hogy megszüntesse a problémás gócpontokat. A barátnőmnek volt otthon hóvirága a kertben, és én is szerettem volna. Mindig azt mondta, hogy kívánjam a kerttündértől, és majd ő megadja nekem, amit szeretnék. Ezen hatalmasakat nevettünk, ám egyszer csak a legnagyobb meglepetésemre minden olyan növény magától megjelent a kertemben, amire vágytam, a hóvirág, a pipacs, és még bodzafám is lett. Ezek szerint tényleg létezik a kerttündér, segít a kertészeknek, és teljesíti a kívánságokat – fogalmazott nevetve az asszony.
Karl Ágnes elmondta, hogy a veteményesük nem túl nagy, korántsem akkora, mint amekkorát régen gondoztak az emberek.
– Kerítéssel körbekerítettük a kiskertet, mivel a kutyáink szerettek bejárni, és felfalni mindent. Itt a magaságyásokat kombináltuk a hétköznapi veteményes módszerrel. A magaságyásnak az a lényege, hogy rétegezve van. Legalulra lemetszett faágakat szoktam tenni, erre jön egy zöldtrágyaréteg, majd szerves trágya és legvégül a termőtalajréteg. Ahogy alulról rothad a fa, és folyamatosan melegíti az ágyást, állandó hőt ad, ezért télen sem fagy ki belőle a növény, valamint táplálja is. Szeretnek a növények ebben a talajban, négyévente szoktuk felfrissíteni őket. Több száz növény van a veteményesben, és ez a lényeg. Maga a biodiverzitás, rengeteg gazcsomópont van a kerten belül, például pipacs, nyári orgona, cickafark, rozmaring, levendula, amelyek alapvetően nem gazok, viszont nagyon hasznosak. Ezeknek a növényeknek köszönhetően tűnnek el a kártevő bogarak. Amikor végignéz az ember a veteményesen, úgy néz ki, mint amelyiknek nincs gazdája, és ha őszinték akarunk lenni, csak a minimális munkát végezzük el. Minden növény harcol a saját területéért és igazáért, ennek az a lényege. Talán nem lesz annyi termés, de abba a kevésbe a növény mindent belead. Kevesebbet kell belőle fogyasztani, viszont a tápértéke bőven elég. Csak hogy pár példával támasszam alá, a paradicsom között büdöske van, mivel a csigákat távol tartja, továbbá az eper között fokhagyma, a tök mellett pedig kukorica nő. Ezek a növények jól megtűrik és megvédik egymást. Alapvetően a növénytársításokra kell odafigyelni, és ezek közül a hagyma az egyik legjobb. Én a gyümölcsfák tövéhez is ültettem belőle, mivel távol tartja a kártevőket – mondta Karl Ágnes.
Az uborka szép nagyra nőtt az üvegházban
A hobbikertész körbevezetett, és bemutatta a saját készítésű üvegházukat. Elmondta, hogy az oroszlámosi általános iskolában kicserélték az ablakokat, ők elhozták a régieket, átfestették őket, és abból készült az üvegház.
– A földbe leásva és lebetonozva alakítottuk ki az üvegházat, ezért télen sincs bent soha fagy. Nagyon jól működik, megesett, hogy az uborka elfagyott, viszont egész télen volt rukkola, spenót, saláta stb. Most thaiföldi padlizsán és különböző paprikák vannak benne. A meztelencsigák gondot okoznak, de földbe leásott sörcsapdákat raktunk ki, és ők rendre belemásznak, és megfulladnak benne. Az üvegház mellett folyamatosan gyűjtjük az esővizet, hisz nincs annál jobb locsolásra. A kerítés mellett egy úgynevezett frontvonalat alakítottunk ki, itt található a legtöbb vadvirág. Azért van ez, hogy ha bármiféle kártevő be akar jönni a kiskertbe, akkor fennakadjanak az úgynevezett első vonalon. A permakultúrának van egy spiritualitása is, ami azt mondja, hogy ott, ahol élsz, ahol vagy, ott akar téged a föld támogatni, táplálni. A saját paradicsomodban például, amit te termelsz, az lesz, amire neked leginkább szükséged van. Pont annyi vitamin és ásványi anyag lesz a terményedben, amennyire szükséged van, a saját földed ezt mindig tudja – mondta.
Ágnes hozzátette, hogy a darazsaktól mindenki irtózik és fél, holott nagyon hasznos rovarok, például a krumplibogarakat is kiirtják. Darázsgarázst is kialakítottak a poszméheknek lukacsos téglából és fából, és minden egyes kis odúnak jól láthatóan volt lakója. Hozzátette, hogy a permakultúrában a természet minden elemére szükség van, ezért saját tavat hoztak létre, valamint sziklás részt búvóhelyként a gyíkoknak és más élőlényeknek.
– A víz nagyon jó szaporodófelület különféle bogaraknak és állatoknak. Békák, szitakötők, gyíkok, halak és mindenféle állat, rovar tanyázik a kiskertünkön belüli tóban. Egy napelemes vízforgatóval szeretnénk még kiegészíteni, de ezt egyelőre nem üzemeltük be, viszont jól fenntartja magát a tó, nem poshad meg benne a víz – mondta büszkén a matematikus.
A gerlék ketrece a darázsgarázs mellett kapott helyet
Miután bejártuk a kiskertet, megnéztük a terület másik részét, a gyümölcsöst. Rengeteg barack-, meggy-, cseresznye-, körte- és még sok más fajta fa alkotja ezt a területet. Egy nyári házikót is felépítettek az elmúlt években, valamint gerléket is tartanak ketrecben, a gyümölcsös végében pedig a méhkaptárok kaptak helyet. Olyan érzés fogott el, mintha egy külön kis rezervátumban vagy nemzeti parkban lettem volna, mindennek megvolt a maga helye és rendeltetése. Őszintén megmondva, nem is volt kedvem eljönni, és visszatérni a betondzsungelbe. Szerencsére Ágnes és László nagyon kreatívan vezetik a gyümölcsöst és a kertészetet.
– A fiunk, Ádám osztálytársai minden évben kilátogatnak egy vidám napra hozzánk, amikor sütünk-főzünk, valamint mindenféle játékos feladattal készülünk nekik, aminek során többet megtudhatnak a természetről. A falon megtalálható összes képet a gyerekek festették, ami nagyon jó szórakozás a számukra. Van egy magas madárlesünk is, amelyről az erdőben található állatokat tudjuk megfigyelni távcsővel. Egy igazi természetközeli helyet teremettünk itt meg – fogalmazott Karl Ágnes.
