Régi nyarak a megsárgult képeslapokról (2.)

Az említett villák nagy többségét ma is megtaláljuk a település utcáin, főként a park környékén. Ezek többsége nem szecessziós stílusú, hanem építésükkor az úgynevezett svájci villatípust követték. E villákra a szimmetria és a középen elhelyezkedő, előrehúzott díszes fatornác jellemző. Az egyik ilyen épület a Hartmann-villa, amelyet Hartmann Rafael építtetett az 1890-es években. A második világháború után iskola működött a villában, majd 1988-ban felújították, és postahivatalt alakítottak ki benne, amely mindmáig üzemel. A Hartmann-villa egyik érdekessége, hogy az 1940-es években itt nyaralt Karády Katalin. Látogatása nagy szenzációt keltett a településen. Egy rendőrt állítottak a villa elé, hogy óvja a művésznőt a rajongóktól. A kíváncsi tekintetek mégis megtalálták, hiszen sokan álltak oda a kerítéshez, hogy csak egy pillantást vessenek rá.

A mai női fürdő közelében 1891-ben és 1893-ban épültek fel a Vermes-villák. Az élépületek előtt található utca mindkét oldalát nyárfákkal ültették be. Az említett villák közelében, a ma is álló Bagolyvárnál és Lujza-villánál Vermes Lajos tornatanár, sportoló 1892-ben sporttelepet, aszfaltos kerékpárpályát építtetett. Itt rendezték meg a Palicsi Olimpiai Játékokat, amelyet ő álmodott meg. Ennek ötlete 1876-ban született meg. Az első Palicsi Olimpián a sportolók három sportágban mérettettek meg, vagyis birkózásban, távolugrásban és súlylökésben. A későbbiekben a versenyszámok és a résztvevők köre bővült. A sportolók részére Vermes Lajos Olimpiai falut építtetett a palicsi tóparton. A Palicsi Olimpiai Játékokat bárki megtekinthette, viszont leginkább a gazdagabb polgárok voltak a közönségben. A Palicsi Olimpiai Játékok iránt nagy volt az érdeklődés. A sport szerelmesei külön vonatjáratokkal érkeztek Szegedről Palicsra. Eleinte a versenyzők Közép-Európából, majd Európa többi országából is beneveztek a sporteseményre.
Vermes Lajos ezenkívül 1892-ben egy emeletes nyári színházat is létesített a településen. Ez nem azonos a mai nyári színpaddal, amelyet később, 1948-ban terveztek.
Palicson 1898-ban felépült egy teniszpálya, amelyet a fürdővendégek szórakoztatására hoztak létre. Idővel itt újabb sportpályák is létesültek a településen.

A park arculata a huszadik század elején alakul át. A Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által 1909-ben tervezett Víztorony és a Vigadó is ekkor épülnek. A Víztorony ma Palics jelképe, és akkoriban a fürdőhely kapujaként tartották számon. A Vigadó egykor szanatóriumként is üzemelt, majd később színházi előadásokat, hangversenyeket tartottak itt, valamint Lifka Sándor filmvetítéseket is rendezett. A második világháború után a cselgáncsozók edzéseit tartották itt, majd később egy szórakozóhely működött az épületben.

A Vigadó ma különféle kulturális programoknak, konferenciáknak és tanácskozásoknak ad otthont. Korábban már említettük a mozgatható zenepavilont. A ma is álló zenepavilon szintén Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült el 1910-ben. A zenekedvelő közönség itt élvezhette a térzenét. Jóval később a városi pionír zenekar fellépéseinek adott helyet. A női fürdő is az ő terveik alapján készült el 1908-ban. A hetvenes években lebontották az épületet, majd később eredeti állapotában építették újjá.
Fentebb említettük, hogy 1921-ben a férfi fürdőt a tó északi részéről a keletire helyezték át. Itt öltözőfülkéket, egy központi étkezdét és konyhát hoztak létre.

A tóra egy móló és egy csónakház is került. A mólót nemrég újították fel ismét, viszont az öltözőfülkék már nincsenek meg. Helyüket az épülő akvapark vette át. Ebben az időszakban alakult meg a helyi vitorlásklub. A villamosvonalat egészen a férfi fürdőig hosszabbították meg. Ekkor épült meg az Abbázia vendéglő, amelyet igen sokan látogattak. A tehetősebb vendégek nyáron a kerthelyiségben ültek, és élő zene mellett szórakozhattak. Az épületből 1945 után mozi lett, majd egy ideig a birkózók edzéseinek adok adott otthont. Ma ismét moziként és kávézóként üzemel.
Palics fejlődése a második világháború idején megtorpant. Ezután a fenn említett villákat államosították. Lassan ismét visszatértek a látogatók Palicsra. Ebben az időszakban épült a szabadtéri színpad, az állatkert, a sportpark és a víkendtelep. Önkéntes munkával sikerült felépíteni a sportszállót is. A településen a vitorlás és az evezősklub mellett a cselgáncsozás, a tenisz és a labdarúgás is népszerű volt. Játszótér is épült a parkban, ma is kedvelt a legkisebbek körében. A fürdő működése 1963-ban szűnt meg. Ekkor lebontották a melegfürdőt, a sárfürdőt, a csónakmólót, valamint a korábban említett Nádas-szállót. Később, a hetvenes évek elején, a tó lecsapolásakor és szanálásakor igen kevesen látogatták a települést. Ehhez a villamosközlekedés felszámolása és az autóbuszokkal való helyettesítése is hozzájárult.

A fenti sorokat olvasva elgondolkodhatunk azon, hogy vajon milyen lesz a település jövője az aktuális beruházások után. Palics a koronavírus-járvány ellenére még mindig népszerű a látogatók körében. Főleg belföldről érkeznek vendégek a szállodákba, panziókba és vendégházakba, ám a járvány előtti adatok azt mutatják, hogy a külföldiek körében is kedvelt turistacélpontnak számít. Nyaranta felélénkül a település, hiszen számos rendezvénynek ad otthont. Ezek között kiemelhetjük az Európai Filmek Palicsi Fesztiválját, az Etnofest világzenei fesztivált, a Summer3p elektronikus zenei fesztivált, a nyári színpadon rendezett koncerteket és egyéb programokat, valamint a vitorlás- és evezősversenyeket. Bármikor ide látogatunk, biztos, hogy nem fogunk unatkozni. Egy palicsi séta vagy hajókázás mindenkinek jót tesz, még akkor is, ha kevés időnk jut kikapcsolódásra a hétköznapokban.
Vége.