Juhász Attila magyarcsernyei okleveles agrármérnök. Szaktanácsadó volt a FAO-nál (egyesült nemzetek élelemmel és mezőgazdasággal foglalkozó szervezeténél), majd a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt. balkáni régióval megbízott munkatársaként tevékenykedett. A Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselője is volt, 2014-től a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, 2020-tól már a harmadik ciklusban. Beszélgetésünk során, amikor a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét, illetve az előttünk álló időszakot elemeztük, elmondta, a minisztérium 2021-es költségvetése 52,8 milliárd dinár, amit a gazdaszervezetek véleményének meghallgatása után kívánnak beosztani.
A koronavírus-járvány alatt a mezőgazdaság talán az egyedüli gazdasági ágazat, amely kisebb, nagyobb akadályok mellett, de termelhetett, így jelentős mértékben hozzájárult a GDP-hez is. Mégis jelentős gondok is felmerültek, hiszen a turizmus leállásával, valamint a vendéglátóipari létesítmények igényeinek csökkenésével, a vásárlóerő csökkenésével csökkent a hazai piac igénye is. A járvány milyen nehézségeket támasztott a termelők elé, illetve milyen új kihívásokat a minisztérium elé?
– A mezőgazdaság az egyik legjobban teljesítő ágazata Szerbia gazdaságának. Így volt ez a koronavírus-járvány kezdetekor, és így van ez ma is. Ennek több oka van, az egyik az ágazaton belül dolgozó gazdák odaadó munkája, a másik az agráriumra támaszkodó élelmiszer- és feldolgozóipar, továbbá a mezőgazdasági minisztérium kiváló agrárpolitikai intézkedéseinek sora, melyek minden ágazat számára kellő támogatást és segítséget tudtak nyújtani, ezzel a legnehezebb időkben is talpon tartva a mezőgazdaságot. A járvány kezdetén bevezetett kijárási tilalom adta gyakorlati problémákat is gyorsan megoldottuk, ezzel segítve a gazdákat a munkájuk végzésében. Ebben az időszakban hoztuk meg a családi gazdaságokat, az állattenyésztőket és zöldségtermesztőket támogató rendeleteket, melyek értelmében a már tervezett támogatásokon kívül plusz eszközöket biztosítottunk.
Az államtitkár évek óta részt vesz a Magyar Szó élőújságjain, ahol első kézből kaphatnak a termelők tájékoztatást a mezőgazdaságban történő újdonságokról. (Fotó: Gergely József)
A hazai piac csökkenését kompenzálta az új külföldi piacon (mindenekelőtt a közép-keleti piacon) való megjelenés?
– A kiszámítható és hosszútávú értékesítésről kevesen beszélnek, holott ez az egyik legfontosabb eleme a gazdák és családi gazdaságok sikerességének. Mi a VMSZ-ben nagyon jól tudjuk, hogy enélkül nincs stabil és kiszámítható fejlődés a mezőgazdaságban. Ezért szorgalmaztuk és támogattuk a közelmúltban a kiviteli egyezmények megkötését a mezőgazdaság és a gazdaság fejlődése érdekében. A kormány, ezen belül a mezőgazdasági minisztérium egyik fő feladata, hogy a termelőknek a gazdasági diplomácia segítségével új piacok elérését biztosítsa, új kiviteli lehetőségeket nyújtson.
A VMSZ és a Szerb Haladó Párt közötti koalíciós megállapodás egyik legfontosabb kérdését képezi a mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosítása utáni járulék fizetésének kérdése, illetve az ezt érintő problémák, a felhalmozott adósság kifizetése. Ez a probléma már a korábbi ciklusban is része volt az együttműködési megállapodásnak. Milyen fázisban van jelenleg ennek az égető kérdésnek a megoldása, illetve mikorra várható végleges megoldás?
– A mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosítása kérdésének a megoldása az előző időszakban is a Szerb Haladó Párttal megkötött koalíciós szerződésnek a része volt, és az új koalíciós szerződésnek is a részét képezi. Mint ismeretes, erre a problémára és a megoldására a VMSZ hívta fel a kormány és az illetékes minisztérium, vagy pontosabban minisztériumok figyelmét, és indítványoztuk a mezőgazdasági minisztériumban ezen ügy megoldásával foglalkozó munkacsoport létrehozását. Ma ott tartunk, hogy Belgrádban mindenki érti és támogatja azt, hogy a mezőgazdasági termelők nyugdíj-biztosítási rendszerét igazságos alapokon kell újraépíteni. Ehhez csak törvénymódosítással tudunk eljutni, melyben meghatározásra kerül az, hogy a mezőgazdasági termelők a járulékokat a jövedelmükkel arányosan kell, hogy fizessék, vagyis a gazdaságuk erejéhez mérten. A több éven át felgyülemlett tartozások és kamatok leírására, valamint az alaptartozás átütemezésére és a reális alapokra helyezésére és megoldására adottak a feltételek. A tervek szerint a problémát megoldó törvénymódosítás a jövő év első felében kerülhet a parlament elé.
Minden évben nagyon fontos kérdés a mezőgazdasági támogatások összeállítása. Államtitkárként mely ágazatok támogatását tartja kiemelten fontosnak, illetve lesznek-e olyan ágazatok, amelyek a jövő évben valamelyest háttérbe szorulnak?
– Most is, mint minden év végén, a minisztériumban visszatekintünk a mögöttünk levő évre, és megpróbáljuk kielemezni és levonni a következtetéseket. Végiggondoljuk, hogy melyek a költségvetés azon elemei, amelyek meghozták az eredményeiket és melyek azok, amelyeket esetleg újra kell gondolni. A VMSZ-ben az az alapálláspontunk, hogy a támogatások meghozatala előtti időszakban kérjük ki a gazdaszervezetek véleményét kerekasztal-beszélgetéseken, lakossági fórumokon, terepi látogatásokon. Ennek eredménye, hogy az elmúlt években sikerült olyan támogatásokat létrehozni, melyek a családi gazdaságokat teszik az agrárpolitikai intézkedések központjába, és egy ágazat sem szorult háttérbe. Kiemelten fontosnak tartom a családi gazdaságoknak vidékfejlesztésre szánt 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásokat a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, valamint az ide tartozó ágazatokra, mint például a tejtermelés, a hústermelés, valamint a szántóföldi, a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztésben alkalmazott gépek, berendezések, felszerelések és kapcsolható eszközök, továbbá többéves ültetvények-gyümölcsösök, szőlőültetvények, minőségi anyaállatok beszerzésére, farmok építésére, berendezésére és felszerelésére szintén 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásokat. A kistermelői szabályzatok meghozatala tette lehetővé a feldolgozó kapacitások berendezéseinek és felszerelésének támogatását, melyekre szintén vissza nem térítendő támogatásokat biztosítunk. Továbbra is fontosnak tartom, hogy folytatódjon a fiatal gazdáknak a támogatása. A nagyobb gazdaságoknak továbbra is fontos támaszt és pályázási lehetőséget nyújt az IPARD program. Természetesen a többi közvetlen kifizetés is marad, és ezzel egy stabil és tervezhető 2021-es év elé nézhetnek a gazdák.
Lapunk Magvető rovatának szerkesztőjével, Varga Attilával egyik 2019-es élőújságon. (Fotó: Gergely József)
Vajdaság területén a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárulna az öntöző- és vízelvezető rendszerek felújítása, fejlesztése és kiépítése. Az elmúlt időszakban is történtek előrelépések e téren, jelenleg a tartomány mekkora területét fedik ezek a rendszerek, és mely területen kellene nagyobb jellegű beruházás? Az állami költségvetés mekkora összeggel támogatta ezeket a helyi projekteket? Lehet-e már tudni, hogy a következő évben mekkora összegeket fordítanak az öntözőrendszerekre és a vízelvezetésre?
– Figyelembe véve az éghajlatváltozást, amely negatívan hat a termelékenységre a mezőgazdaság valamennyi ágazatában, kifejezetten fontos ezen javítani, és erre valóban az intenzívebb termesztési technológiák, azaz kontrollált termesztési körülmények alkalmazása adhat megoldást. Az új öntözőrendszerek építése, valamint a meglévő vízelvezető kanális rendszerek rendezése megoldást jelenthet a termesztés biztonságának a növelésére, és ezek a tevékenységek a minisztérium fontosabb prioritásai közé tartoznak. A kormány és az Abu Dhabi Fejlesztési Alap között megkötött szerződés értelmében a 2017-es év második felében elkezdődött az öntöző kanálisrendszerek kiépítésének első fázisa. Tizenkét projekt munkálatait teljesen befejezték. Összértékük 14,69 millió euró, és közel 24 000 hektár új földterület öntözését teszik lehetővé Vajdaságban.
Ezenfelül Bácska, Bánát és Szerémség területén folynak a munkálatok, amelyek befejezése után még újabb 68 850 hektár mezőgazdasági földterület válik öntözhetővé.
Mindezt figyelembe véve sokkal jobb a helyzet az öntözési lehetőségeket illetően, mint korábban, de természetesen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy még több területet lehessen öntözni. A mezőgazdasági minisztériumban támogatjuk, hogy a vízgazdálkodási intézmények és a szakemberek jó és a gazdák számára hasznos terveket dolgozzanak ki és valósítsanak meg a jövőben is.
