A székelykeresztúri néma szemtanú

A hagyomány szerint Petőfi Sándor a segesvári csata előestéjén egy körtefa alatt elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét, amelyben megjósolta, hogy harctéren esik el a szabadságért. A körtefa a székelykeresztúri Gyárfás-kúria udvarában volt. A hely, ahol a nagy magyar költő utolsó estéjét töltötte, azóta sem merült feledésbe, sőt manapság látogatóparkként funkcionál. Igaz, a körtefa sajnos már rég kiszáradt, de oltványai, amelyeket lelkes Petőfi-rajongók mentettek meg, megőrizték annak a fának a génállományát. Sőt nekik köszönhetően ma már nemcsak Székelykeresztúr, hanem számos Kárpát-medencei település mondhatja el magáról, hogy ott nő Petőfi körtefája. E települések egyike Királyhalom is, ahol a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola udvarában áll a nevezetes körtefa. De hogyan került a székelykeresztúri körtefa a Szabadka melletti településre? És egyáltalán mi történt az eredeti körtefával Székelykeresztúron? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adunk következő írásunkban.

„Ő LÁTTA VOLT VERSET ÍRNI UTOLJÁRA”

A legenda szerint Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. A kúria ebédlőjében elfogyasztott vacsora után a háziak a körtefa alatti padokhoz tessékelték a neves költőt, aki a hagyomány szerint itt elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét, amellyel mintegy megjósolta másnap bekövetkező végzetét. Ezután Petőfi búcsút vett vendéglátóitól és visszavonult szállására. Másnap, hajnali három órakor fújták az ébresztőt. Bem mintegy hatezer katonája, köztük Petőfi is, elindult Segesvár felé, hogy megütközzön a tizenkétezer fős orosz sereggel. A csatát elvesztették a nagy túlerővel szemben. Petőfi pedig, ahogy fent említett versében megjósolta, csatában vesztette életét.

Az elkövetkező évtizedekben Keresztúron hűen őrizték és ápolták Petőfi emlékét. 1913-ban a Székelykeresztúri Pedagógiai Kör „Emléktáblát Petőfinek!” – jelszóval gyűjtést kezdeményezett a Gyárfás-kúria megjelölése érdekében. Az emléktáblát végül 1928-ban helyezték el az épületen. A szabadságharc 100. évfordulója alkalmából 1948-ban felállították Keresztúr első Petőfi-szobrát, de azt az emlékmű aránytalansága miatt két nap múlva az alkotó, Márkos András eltávolította. 1973-ban aztán egy, a költő emlékéhez méltó szobrot állított fel a város főterén.

A város legfontosabb Petőfi-emléke természetesen maga a körtefa volt, mint a költő utolsó estéjének tanúja, amely több évtizedet túlélt. 1954-ben Kányádi Sándor azonban már a Haldoklik az öreg tanú című versében a következő sorokat írta a fáról:

„Haldoklik az öreg tanú,

Petőfi vén körtefája.

Azt beszélik,

ő látta volt

verset írni utoljára”

1959-ben, hogy megvédjék a fát, kopjafás oszlopokkal és tulipánfejes lécekkel kerítették körbe. Emellett a kerítésre egy márványtáblát helyeztek el, amelyre felvésték Kányádi fenti sorait. A fát később vaspátokkal is megerősítették. Az 1960-as években még élt, de végül a fa kiszáradt. 1969-ben, Petőfi halálának 120. évfordulóján ugyan ültettek ide egy körtefacsemetét a kiszáradt fa mellé, de az nem az eredeti leszármazottja volt. A kiszáradt Petőfi-körtefa fölé egyébként 1989-ben tető került.

Petőfi-körtefájának génállománya azonban szerencsére nem veszett el. A Gyárfás-kúriában az 1950-es évek elején szülészeti-nőgyógyászati, belgyógyászati, gyermekgyógyászati és tüdőgyógyászati osztállyal rendelkező kórházat rendeztek be. 1955-ben a kórház harmincágyas tüdőszanatóriummá vált, a többi osztályt pedig átköltöztették egy másik épületbe. Az ötvenes években itt több alkalommal is kezeltette magát a nagy Petőfi-rajongó nagykedei Farkas Ferenc, aki nem mellékesen szabadidejében szívesen kertészkedett. Ő a szanatóriumi tartózkodása alatt oltóágat vett Petőfi-körtefájáról. Ezzel mentette meg a fa génállományát. Az oltóágat Farkas Ferenc hazavitte és azt beoltotta egy már ott lévő körtefába. A fa most is ott áll a nagykedei ház udvarán. 2017. március 15-én Hatos György, székelykeresztúri városi főkertész kezdeményezésére a nagykedei fáról származó oltványt a Gyárfás-kúriában álló körtefa mellé ültették. Így a kúriában jelenleg három körtefa áll. 2018-ban Székelykeresztúr Város Önkormányzata a Gyárfás-kúria udvarán Petőfi-látogatóparkot alakított ki.

KÖRTEFA AZ ISKOLAUDVARBAN

Kovács Gyula pórszombati erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentésére 2009-ben létrehozott Tündérkert-mozgalom egyik alapítója, a nagykedei fáról, vagyis az eredeti Petőfi-körtefa leszármazottjáról vett el oltványt saját kertjébe. A mozgalom egyik lelkes tagja Szarvas József, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, aki Kovács Gyulától kapott az oltványból, de az egyelőre kicsi, így még nem hoz termést. Szarvas József azonban amellett, hogy saját kertéjben nevel egy Petőfi-körtefát, igyekszik a fa oltványát más helyekre is elvinni.

– Ez a körtefa a Kárpát-medence teljes területén életben tartja a legendát, hős költőnk, Petőfi hírét, valamint feljegyezhettünk általa egy újabb őshonos magyar gyümölcsfafajtát a több mint 3600 meglévő közé – mondta a színművész az előző évben a magyar közmédia egyik műsorában.

Szarvas József 2022. július 7. és 10. között a Palicson megrendezett első Nyárhangoló Fesztivál vendége volt. A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ által szervezett rendezvény első napján a Garay Béla emlékére szervezett A költői színház lehetőségei című színházi kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A színművész nem mellesleg a fesztiválra is elhozott egy oltványt Petőfi körtefáról. A facsemete a királyhalmi Petőfi Sándor Általános Iskolába került. Az oltványt július 7-én az intézmény udvarába maga Szarvas József ültette el. Ez az esemény tisztelgés volt a magyar szabadságharc költőjének közelgő bicentenáriuma előtt.

– A história szerint 1849. július 30-án Petőfi Sándor Székelykeresztúrra érkezett, ahol egy család háromféle puliszkával vendégelte meg őt. A vacsorát követően pedig elbeszélgettek egy körtefa alatt, majd Petőfi Sándor elment és soha többé nem látta senki, a körtefa azonban megmaradt. A közösség azt a körtefát úgy tartja számon ma is, mint Petőfi körtefáját. Egy jószándékú ember erről megmentett egy oltványt, amelyet vad alanyba oltott, és megtartotta a jövő nemzedéke számára. Napjainkban ez a fa még mindig áll, de már nem él, azonban mellette ott van a hajtása, az utódja. Erről a fáról lett elmentve ez a facsemete is, melyet a tündérkertek megalapítójának, Kovács Gyulának köszönhetünk – nyilatkozta akkor napilapunknak Szarvas József színművész.

Szűcs Anna, az iskola igazgatónője az ültetéskor elmondta, hogy a körtefa elültetése is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolában tanuló diákok jobban megismerjék Petőfi munkásságát és életét, valamint, hogy tudják: az őshonos fafajtákat ápolni, gondozni kell, és továbbadni a jövő generációknak.

Az igazgatónő emellett a Vajdasági Rádiónak és Televíziónak nyilatkozva kiemelte:

– Szeptember elsején, amikor benépesül az iskola, akkor ez egy téma lesz, és arra fogjuk a gyerekeket is ösztönözni, hogy vigyázzanak rá, gondoskodjanak róla, hiszen nagyon sok szép növény van az iskola udvarában, szerintem nagyon jó helyre jött a körtefa. Öntözni fogjuk, gondozni fogjuk, és mivel a körtefák hosszú életűek, reméljük, hogy legalább 100 évig, de olyat is hallottam, hogy 200 évig is él, bízzunk abban, hogy ez a pirinyó kis aranyos facsemete óriásira fog növekedni, és sok körtét fog teremni, amit a gyerekek szívesen fogyasztanak majd – mondta Szűcs Anna.

Az oltvány mellé egy emléktábla is került a következő szöveggel:

„PETŐFI KÖRTEFÁJA

Ültette: Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Tündérkert-mozgalom aktivistája

NYÁRHANGOLÓ FESZTIVÁL 2022”

A körtefacsemete az emléktáblával azóta is megtalálható az iskola udvarában, de hogy gyümölcsöt hozzon, ahhoz sok-sok évnek kell még eltelnie.

Az idei évben immár minden falu és község hozzájuthatott egy oltvánnyal Petőfi körtefájához, ugyanis a Magyar Kultúráért Alapítvány a költő bicentenáriuma alkalmából idén március elsején Petőfi körtefája címmel felhívást tettek közzé:

„A Magyar Kultúráét Alapítvány minden közösséget arra kér Magyarországon és külhonban egyaránt, hogy csatlakozzon a felhíváshoz, és Petőfi körtefájának újraültetése mellett gyűjtse össze saját falujának, régiójának legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget (históriáit, legendáit, dalait, ételeit stb.), hogy mindezzel saját közösségének önismeretét, önbecsülését erősítse” – olvasható a felhívásban, majd alább hozzáteszik: „A felhívásban részt vevő közösségeket megajándékozzuk Petőfi körtefájának oltványával, amelyet Kovács Gyula pomológus oltott be újra, emellett a résztvevők egyéb oltványokhoz is hozzájuthatnak.”

Május 11-én Budapesten pedig már negyven település át is vehette Petőfi körtefájának oltványait. Facsemetét kapott többek között Mezőberény, ahol Petőfi talán legismertebb arcképét festette meg a költő másod-unokatestvére, Orlai Petrich Soma, Gyöngyös, ahol a költő két barátja, Vlachot Imre és Sándor született és ahol így baráti látogatáson maga Petőfi is megfordult. Ezekkel az oltványokkal pedig Petőfi körtefája immár az egész Kárpát-medencében gyökeret ver.