Egy fecske nem csinál nyarat, de…

Fontos esemény színhelye volt a napokban a Béga-csatorna: a romániai Ótelek és a vajdasági Szerbittabé közötti folyószakaszon egy kisebb hajó lépte át a határt. Erre az alkalomra ideiglenes határátkelőt kellett megnyitni a Temesvárról a Fekete-tenger irányába induló vízi jármű részére.

Cosmin Jitariuc-tól, a hatfős legénység egyik tagjától megtudtuk, a Circumeuropa (Európa körül) projektum megvalósításáról van szó, amelynek az egyik fő célja, hogy bebizonyítsák: Temesvárról indulva – vízi úton – el lehet jutni Nyugat-Európába, a Majna–Rajna vízrendszeren az Északi-tengerig is, továbbá a világ bármely pontjáig. A hajóút hat hónapig tart, és a legénysége eljut a Fekete-tengerig, de Európa több nagyvárosába is. Útközben pedig Temesvár kulturális értékeit hirdetik.

Ezzel persze nem állt vissza a nemzetközi hajóforgalom a jobb időket is megélt Bégán, de 1958 óta ez volt az első hajó, amely átlépte a határt. A határátlépés nem csak szimbolikus jelentőségű. A vidéken élők ugyanis azt remélik, hogy a Béga menti kerékpárút megépítését követően felgyorsul majd a két ország közötti hajóforgalom teljes visszaállításának a menete is. A tervek szerint szeptember végén már Nagybecskerekről is indulnak kisebb hajók Temesvárra.

A Béga folyó 250 km hosszú, ebből a szerbiai szakasza körülbelül 70 km-es. A partjain élők már régen belátták, hogy érdemes a medrét hajózhatóvá tenni, hogy a Ruszka-havasokban eredő víz mindenki javát szolgálja. Szabályozása csaknem három évszázada kezdődött, és sokáig fontos vízi út volt Temesvártól Nyugat-Európa irányába. A folyó szabályozása a XVIII. század első felében kezdődött és az első hajó 290 évvel ezelőtt, 1732-ben indult el Pancsováról Temesvárra.

Aztán 1958-ban politikai, részben gazdasági okok miatt Jugoszlávia és Románia között leállt a hajóforgalom. Ráccsal is elzárták a Béga-medrét, hogy búvárok se juthassanak át a határon. Sokáig – a határ mindkét oldalán – szennycsatornaként kezelték. Románia EU-s tagságával és közép-Bánát iparának a csődjével a víz állapota javult. Medrét azonban jelenleg is vastag iszapréteg borítja.

Románia EU-s tagsága után kezdődött el a Béga újjáélesztése. A csatorna romániai szakasza mentén 2015-ben elkészült a kerékpárút. Ez immár megtörtént Nagybecskerektől az országhatárig is. Most már csak a határátkelő hiányzik ahhoz, hogy kerékpáron el lehessen jutni az egyik bánáti városból a másikba. Ez egyelőre csak minden hónap utolsó hétvégéjén lehetséges, amikor a bringások két napra átkelhetnek az ideiglenes határátkelőn.
Egyelőre a bringások „lakják be” a Béga-partját, de a vízi forgalom visszaállításának az ideje is közeledik. A bégaszentmihályi és az újvári vízlépcsők felújítása után a román oldalon már elindult a sétahajózás Temesvártól a határig. A határ innenső oldalán felújították a szerbittabéi és a bégafői (Klek) zsilipeket. A biztonságos hajózáshoz azonban a meder iszaptalanítása szükséges, amit csakis EU-s támogatásból lehet majd elvégezni. A mostani helyzet lassítja ennek a kilátását. Pedig csak az iszap eltávolítása teszi majd lehetővé, hogy a Béga-csatorna mintegy 120 km-es (hajózható) szakaszán Temesvártól a Tiszáig újból 500 tonnás teherbírású hajók közlekedjenek. A víz mélysége jelenleg három méter körüli.

A Béga állapota elsősorban a csatorna mentén élők helyzetét határozza meg. Temesvár és Ótelek között is 1958-ig volt áruszállítás, a személyszállítás pedig 1967-ben szűnt meg. Nem véletlen, hogy Bánát legnagyobb városától mintegy negyven kilométerre fekvő – határ menti – magyar többségű településen valóságos népünnepély volt, amikor az említett kis hajó és a sétahajó kikötöttek Óteleknél.
– Gyerekkoromban sokat utaztam hajón Temesvárra. A józsefvárosi piacra vittük a termékeinket. Hajnalban indultunk és este értünk vissza. Az utazás egy irányba négy óra hosszáig tartott. A hajó Ótelekről indult és Temesvárig megállt Magyarszentmártonon, Újváron és Németszentmihályon. A falusi népnek a folyami utazás jobb volt, mint vonaton. Aztán idővel elvitték a hajót nagyjavításra és nem került vissza a vízre. A folyó most itt van, de nincs kihasználva. Pedig buszunk ritkán van, 2005 óta vonatunk sincsen – meséli az óteleki Virág Adalbert.

Óteleknek jelenleg 1400 lakosa van. A legtöbben Temesvárra járnak dolgozni. Csak kevesen gazdálkodnak. A falunak van magyar tannyelvű általános iskolája. A helybéliek most a turizmus fellendülésében reménykednek.
– A zsilipek készek a turisztikai hajózásra. Nekünk ez fontos, mert a turizmus fellendülhet, ami a falunak sokat jelentene. Fontos a kerékpárút, de a hajózás beindítása, az óteleki kikötő újbóli kialakítása is. Több mint hatvan éve nem volt hajó kikötve Óteleken. Pedig egykor innen hajón vitték az uborkát, a gabonát Temesvárra vagy Nagybecskerekre, a piacra – hallottuk a helybéli Kozma Istvántól, aki szeretne egy panziót és éttermet építeni a Béga menti telkén.
A kerékpárút és a hajózási lehetőség közelebb hozott két magyarlakta, határ menti települést is. Az Ótelek és Magyarittabé közötti távolság most mindössze 15 km. Mivelhogy a két falu lakosai között még most is sok rokoni, baráti kapcsolat él, így elkezdték egymást sűrűbben látogatni.

– Van egy elképzelés, hogy a két Béga menti település szorosabb kapcsolatot építsen ki, akár testvér-települési kapcsolatot hozzon létre. Mivel most közel vagyunk egymáshoz, így már vannak ittabéiek akik fölkeresték óteleki rokonaikat, ismerőseiket. Úgyszintén Ótelekről is voltak vendégek Magyarittabén. A bicikliút összehozza a két települést. Ez a kapcsolat, gondolom, idővel tovább erősödik majd. Várjuk őket a Falunapi főzőversenyre is. Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy az ittabéi partszakaszon egy kis kikötő létesüljön, így az idelátogatóknak megmutathatnánk a látnivalókat, elsősorban a Kossuth-szobrot és a református templomot. De arra is van lehetőség, hogy alkalmi standokon a helyi termékekből rendezzünk kisebb vásárt – hallottuk a magyarittabéi Patai Attilától.