A 200 éve született költő művei közül Vajdaságban a János vitézt adták legtöbbször elő hivatásos és amatőr társulatok – A temeriniek a Bolond Istókot állították színpadra, a nyáron A helység kalapácsát is láthatjuk.
Tudták azt, hogy Németh Rudolf neves operaénekes (1920–1986) Petőfi János vitézének Kukorica Jancsijaként érte el az első énekesi sikerét? A szabadkai Népkör műkedvelője volt, majd az első hivatásos magyar színházunk – a szabadkai Magyar Népszínház – társulatában kezdte meg pályafutását, 1945-ben játszott Balázs Béla Boszorkánytánc című drámájában is. A János vitézben aratott sikere után kezdődött operaénekesi karrierje, amely során Európa számos színpadán köszönte meg produkcióját a közönség vastapssal, ovációval. Az említett, 1947. március 8-án bemutatott János vitézben R. Fazekas Piri volt Iluska, a francia király pedig Garay Béla, a rendezést Sántha Sándor vállalta. A szabadkai Magyar Népszínházbeli bemutató jelentősége abban rejlett, hogy hivatásos színtársulat, kőszínházi körülmények között adhatta elő a daljátékot, amelyre a két világháború között nem volt mód, hiszen a kisebbségeknek nem lehetett professzionális színháza a királyi Jugoszláviában.
A szabadkai Magyar Népszínházban a János vitéz-előadás óriási közönségsiker volt. A bemutató után a Magyar Szó újságírója a következőt írta: „ Ezt az örökérvényű és örökké szép operettet olyanok is megnézik a színházban, akik talán még moziba se járnak. A Magyar Népszínház együttese nem zenés együttes és zeneileg nem felel meg a János vitéz komoly követelményeinek. A színészek ének és táncképességük hiányát biztató lelkesedéssel pótolják. A megérdemelt dicséretet a siker igazolja.” S az újságíró azt is megjegyzi: „énekével Németh Rudolf toronymagasságban áll a többiek fölött.”
A zentai társulat János vitéze (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
Gerold László 1973-ban a Hungarológiai Közlemények Petőfi-számában közzétett adatai szerint „Szabadkán a János vitéz egy későbbi felújítással együtt – amelyet Pataki László rendezett – összesen ötven megjelenést ért meg, 19 900 nézője volt. (…) A népszínházi János vitéz az apróbb fogyatékosságok ellenére is művészileg igen jelentős állomása volt hivatásos színjátszásunknak. A siker érdekében minden szellemi és anyagi erőt, tartalékot mozgósítottak, s ennek megvolt az eredménye. Akárcsak a műkedvelő előadások közül a legnagyobb befektetéssel készült adai és vörösmarti János vitéznek. Mindkét előadás a „kollektív vállalkozás jegyeit” viselte magán, mindkét helyről azt jelentették a tudósítók, hogy az ottani amatőrök és az egész falu addigi legnagyobb teljesítménye a műkedvelő színjátszás terén.”
Tehát a műkedvelők is ismét felbátorodtak, mind Vajdaságban, mind Baranyában számos helyen adták elő Kacsóh Pongrác daljátékát.
Nem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy ismét, hiszen 1936-ban az akkori jugoszláviai magyar sajtóban nagy visszhangja volt a Temerini Torna Club műkedvelő együttese nagyszabású, pompás díszletekkel megrendezett János vitézének, amelynek bemutatója Illés-napkor volt. 1938-ban a szabadkai Népkörben 110 tagú kórussal és zenekarral mutatták be, 1940-ben Muzslyán volt János vitéz-bemutató, majd a következő néhány évben nem bukkantunk sajtóadatra, hogy bárhol is színre vitték volna a teljes művet, inkább csak legnépszerűbb dalait, egészen 1947-ig, amikor nemcsak a szabadkai hivatásos színház repertoárján szerepelt, hanem – mint a fentiekből is kiderült – azokban az években számos helyen műsorukra tűzték Kukorica Jancsi és Iluska történetét a műkedvelők.
Az apostolt Lévay Endre dolgozta át drámai játékká, amely a Színpadunk sorozatban látott napvilágot 1947. március 8-án, 1500 példányban. Ennek felhasználásával Az apostolt Magyarkanizsán, Versecen, Szabadkán, Újvidéken és Nagykikindán is bemutatták 1947-ben és 1948-ban.
Petőfi születésének 150. évfordulóját gazdag és sokrétű rendezvénysorozattal ünnepelték meg 1973-ban. Magyarkanizsán és a környező településeken a Kodály Zoltán Zeneegyesület játszotta el a János vitézt, amely oratórikus feldolgozás volt Petőfi elbeszélő költeménye és Kacsóh Pongrác daljátéka részleteinek felhasználásával.
Óriási közönségsikere volt 1975-ben a feketicsi/bácsfeketehegyi Testvériség Művelődési Egyesület színjátszó csoportja által színre vitt János vitéznek, amelyben Brezovszki Boldizsár és Brezovszki Eszter játszotta a főszerepet, a rendező pedig Sárközi Ferenc tanár úr – akit szeretetből mindenki tanító bácsiként emlegetett –, a falu művelődési életének elhivatott mozgatója volt. Szabó László, az egyik akkori szereplő a 40 évvel későbbi felújítás kapcsán a Fecske bácsfeketehegyi havilapban közölt visszaemlékezése szerint 93 személy vett részt valamilyen formában a nagy sikert elért színdarabban. „Életkoruk 15 évestől 70 éves korig terjedt, lányok, asszonyok, legények, férfiak, anyukák, apukák, nagymamák és nagypapák.
Háromhavi próba előzte meg a bemutatót, amelyre 1975. március elsején került sor a feketicsi színházban. Összesen 27 alkalommal léptünk színre 15 vajdasági helységben. Az sem mellékes, hogy azt a Petőfi–Kacsóh daljátékot nem csak hivatásos zenekar kísérte, hanem tamburazenekar is.” Akkor, 1975-ben a bemutató előtt a Magyar Szó újságírójának, Bordás Győzőnek Sárközi tanár úr azt nyilatkozta, négy nap alatt 1600 jegyet adtak el, úgyhogy gyorsan két repríz időpontot is ki kellett tűzni. Ám nem csak a közönség érdeklődése volt óriási, hanem ha többen felfértek volna a színpadra, még több szereplő lett volna, csak a tündértáncra 40 lány jelentkezett.
Negyven évvel később a bácsfeketehegyi János vitéz sikere ugyanilyen nagy volt. Ismét Szabó Lászlót idézem: „2015. április 25-én teltház előtt léptünk színpadra, névszerint Brezovszki Eszter „Iluska”, Brezovszki Boldizsár „János vitéz”, Fehér István „Strázsamester” és Szabó László „Francia király”, valamint a bácsfeketehegyi Művelődési Egyesület tamburazenekara Szakács Zoltán vezetésével és két narrátor, Tóth H.Vera és Hajvert Ákos. Közreműködött még Sárközi Ottilia és Simonyi Tamás. Az előadást 2015 májusában közkívánatra meg kellett ismételni.”
Nagybecskereken is háromszor szerepelt repertoáron a János vitéz. Első alkalommal az 1945/1955-ös évadban az ottani, sajnos rövid életű Népszínházban. Majd a hetvenes években, és 2018-ban állították színpadra a János vitézt harmadszor, amikor is a daljátékot Venczel Valentin rendezte, aki maga is színészi pályafutását a Madách színházban kezdte. „Egy igen nagy előadásról van szó, ugyanis 24 színész szerepel a szombaton bemutatandó daljátékban. A Madách idősebb színészei mellett több fiatal színész is színre lép. A darab főszereplőit is fiatalok játsszák ”– jegyezte le Kecskés István kollégánk a lapunkban megjelent bejelentőjében.
A kilencvenes évek elején a Petőfi-jubileum talán csöndesebb volt, de Krnács Erika 60 perces pódiumműsort készített a János vitézből, s Bakos Árpád zenei közreműködésével számos bácskai és bánáti településre eljutottak.
A szabadkai Gyermekszínház 1999. december 5-én tartotta meg a János vitéz című előadásának bemutatóját. A Tanyaszínház repertoárján 2003-ban szerepelt, 2015-ben Blaskó Bea, Berta Csongor és Molnár G. Nóra, valamint Ricz Ármin diploma-előadása volt a mű, tavaly pedig a Zentai Magyar Kamaraszínház tűzte repertoárjára.
A bácsfeketehegyi János vitéz (2015)
A János vitéz tagadhatatlanul a leggyakrabban játszott mű, ám a Mozdulj! Petőfi! programsorozat részeként a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesületben április 16-án tartották meg a Jáccunk Trupp színtársulat Bolond Istók című előadásának bemutatóján. A rendező László Sándor, a társrendező Virág György volt. A dramatizált elbeszélő költeményt a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXVII. Találkozóján, Topolyán is láthatta a közönség és a zsűri.
A helység kalapácsa nemesmiliticsi bemutatója 1981 januárjában volt, s a műkedvelők néhány környékbeli településen, többek között Kupuszinán és Bezdánban is vendégszerepeltek vele. Idén pedig a Tanyaszínház turnéján láthatja a közönség A helység kalapácsát.
Petőfi Sándorról köztudomású, hogy tizennyolc éves korában színész lett. Arról megoszlanak a vélemények, hogy volt-e színészi tehetsége, Gyulai Pál szerint nem, Illyés Gyula szerint viszont igen. Ám ha azt nézzük, a János vitézt, Az apostolt, A helység kalapácsát Kárpát-medence-szerte hány alkalommal mutatták be, kétségtelenül az egyik, vagy talán a legnépszerűbb magyar színházi szerző volt.
(A János vitéz Kacsóh Pongrác daljátéka három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.)
– A János vitéz máig ható élmény, még ma is tudom az összes dalát a műnek. Magnószalagra felvették, ma is gyakran meghallgatom. A próbák esténként voltak, gyakran hajnali 3,4 óráig gyakoroltunk – mesélte Brezovszki Eszter, aki ma a palicsi Szederinda népdalkör vezetője. Emlékezetében az is élénken megmaradt, hogy számos helyen vendégszerepeltek az előadással. Egy alkalommal buszbalesetet szenvedtek a fellépésről Feketicsre hazafelé úton, egy asszony nagyon súlyosan megsérült, ám másnap az ő kivételével az egész társulat ott volt Magyarkanizsán, a Tiszai Ünnepi Játékokon, ahol ők is versenyeztek. 2015-ben, a bemutató 40 éves jubileumán a főszereplők egy-egy dalt énekeltek el, de nosztalgiával nézték a közönséggel együtt a 40 éve filmre vitt előadás képeit.
Az 1975-ös feketicsi János vitézben Brezovszki Boldizsár volt Kukorica Jancsi, felesége, Eszter – akkor kétgyermekes ifjú anyuka – pedig Iluska. – A János vitéz máig ható élmény, még ma is tudom az összes dalát a műnek. Magnószalagra felvették, ma is gyakran meghallgatom. A próbák esténként voltak, gyakran hajnali 3,4 óráig gyakoroltunk – mesélte Brezovszki Eszter, aki ma a palicsi Szederinda népdalkör vezetője. Emlékezetében az is élénken megmaradt, hogy számos helyen vendégszerepeltek az előadással. Egy alkalommal buszbalesetet szenvedtek a fellépésről Feketicsre hazafelé úton, egy asszony nagyon súlyosan megsérült, ám másnap az ő kivételével az egész társulat ott volt Magyarkanizsán, a Tiszai Ünnepi Játékokon, ahol ők is versenyeztek. 2015-ben, a bemutató 40 éves jubileumán a főszereplők egy-egy dalt énekeltek el, de nosztalgiával nézték a közönséggel együtt a 40 éve filmre vitt előadás képeit. (A János vitéz Kacsóh Pongrác daljátéka három felvonásban. Szövegét Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával.)
Nyitókép: A nagybecskereki János vitéz (Fotó: Kecskés István felvétele)
