2024. december 23., hétfő

Értékőrzés, értékörökítés

Kisimre Szerda Anna szerint nemcsak a fiataloknak tesz jót a néptánc, hanem az idősebbeknek is

Nemrég volt a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ vendége Kisimre Szerda Anna néptáncpedagógus, a Kodály Zoltán MMK elnöke, akivel Bakos Réka néprajzkutató és Patyerek Réka magyar nyelv és irodalom szakos tanár, néptáncos beszélgetett. Az apropót ugyan a farsang adta, de az ehhez köthető néphagyományok mellett más szokásokról, jeles napokról, a népművészetről, mindezek közösségmegtartó, identitásformáló erejéről, az értékörökítés folytonosságának biztosításáról és az utánpótlás fontosságáról is szó esett. Kisimre Szerda Anna kiemelte a VMMSZ és a VMMI szervezésében zajló néptáncos és népzenei képzéssorozatot, és azt is részletezte, hogy a néptáncolás mennyire jó hatással van a gyerekekre, hiszen az iskolákból pozitív visszajelzéseket kapnak arra vonatkozóan, hogy a néptáncos tanulóknak jobb a kiállásuk és jobban feltalálják magukat. Kisimre Szerda Anna elmondása szerint nem csupán a fiatalabbaknak tesz jót a táncolás, az idősebbeknél is oldja a stresszt, a szorongást, és jókedvre derít. A néptáncpedagógus arra is kitért, hogy sosem túl korai a népi hagyományaink átörökítése:

– Tulajdonképpen már kilenc hónappal a szülés előtt el kell elkezdeni. Nagyon fontos lenne, hogy az anyukák énekeljenek a magzatnak. Az éneklés, a mesélés utána is fontos. Nagyon jó az, hogy egyre több helyen tartanak ún. Ringató foglalkozásokat. Jó lenne, ha az óvodákban több népi játékot játszanának a gyerekek. Szükséges a szülőkkel is megértetni, hogy a fejlődés céljából hasznos a néptánc, a mozgás, a népzene, a játékok, mert az nem vezet semmi jóra, ha a gyerekek állandóan a telefont nyomkodják, és azt bámulják. Jó lenne az is, ha az iskolákban legalább időnként tartanának olyan órákat, amelyeken a tanulók megismerkednének a népi értékeinkkel, beleértve a táncolást is. Az egyesületek célja az, hogy népszerűsítsék a néptáncot, a népzenét, a hagyományok őrzését, de nem tudom, hogy elegendő-e az, amit teszünk. Szerintem aki ennek része akar lenni, az megtalálja a módját és bekapcsolódik, más esetben viszont kínálni kell a lehetőséget. Végigjárni az óvodákat, az iskolákat, műhelymunkákat tartani. Nem elég azonban bevonzani csak a gyerekeket, szükség van a szülők informálására, az ő jóváhagyásukra is, ők viszont nem látják azt, hogy az óvodában vagy az iskolában mivel csigáztuk fel a gyerekek érdeklődését. Az a legjobb, ha ott már vannak néptáncos gyerekek, akik a szüleikkel együtt megosztják a tapasztalataikat, az élményeiket, és elmesélik azt, hogy miből áll a foglalkozás. Ha például a szülő pozitív változásokat vett észre a gyerekén, akkor azt elmondja a többi szülőnek. Így is lehet bővíteni a csoportot. Az is előfordult, hogy próba helyett népzenei koncertre mentünk a gyerekekkel, de azt kértem, hogy a szülők is jöjjenek. Végül nagyon hálásak voltak, mert nagyszerű élményben lehetett részük. Ez egy kicsit olyan, mint amikor egy gyerek nem akar megenni egy ételt, azt mondja, nem szereti, holott meg sem kóstolta. Több mindennel kell próbálkozni. Sokan a fáradtságra hivatkozva nem fektetnek ebbe elég munkát. Sokszor fáradtam mentem próbára, de a foglalkozás a gyerekekkel annyira feltöltött, hogy végül én is kikapcsolódtam és felfrissültem – hallottuk Kisimre Szerda Annától, aki a találkozás igényéről és az újabb fajta produkciókról is beszélt.

– A néptáncosok közössége nagy. Itt, Vajdaságban ismerjük egymást, mert fesztiválokon és más rendezvényeken is találkozunk. A gyerekek lelkesek, a fiatalok kapcsolatban állnak egymással, nem csak a csoporton belül. Szükségük van arra is, hogy elutazzanak egymáshoz, találkozzanak, barátkozzanak. A gond az idősebbekkel van, mert egyszer csak abbahagyják a táncolást. Egyre ritkábbak a felnőtt táncegyüttesek, ezt a legutóbbi Gyöngyösbokrétán is megtapasztalhattuk. Nem tudom, mi ennek az oka, de ez nagy szívfájdalmunk. Talán a lustaság teszi, vagy tényleg mindenki a pénz után rohan és nem szán rá időt, hogy kikapcsolódjon, mozogjon. Márpedig fontos a mozgás, és az is, hogy tartozzunk egy közösséghez. A néptáncosok produkcióira manapság akár a színházi szférában is felfigyelhetnek, láthattunk előadásokat, amelyeket néptáncos részekkel tettek látványosabbá. Habár jómagam úgy gondolom, hogy amikor valaki felmegy a színpadra és őszinte beleéléssel, elemi erővel táncol, az már magában megfogja a közönséget, de trendi lett, divatossá vált az is, hogy színpadi elemeket vigyünk a néptáncos műsorainkba. Nagyon jók a fények, jó hatással vannak a produkciókra, tény az, hogy kiemelik a koreográfia bizonyos mozzanatait, és ezt élvezi a közönség – mondta Kisimre Szerda Anna.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás