2024. július 27., szombat

Posztmodern folklór II.

A KEMENCE TÖRTÉNETE

Az ügyesebb mesterek kemencét csináltak.
A lényeg, hogy samott tégla is kerüljön bele, 
mert az tovább tartja a hőt. 
Kívül-belül be kellett tapasztani. 
Nagyon fontos még a kémény, 
és jó legyen a huzat. Nehogy füstöljön! 
A kemencébe kukoricaszárral kellett tüzelni.
Ott sültek a cipók, kalácsok és a disznótor 
legfinomabb étkei: pecsenye, hurka, kolbász.
A kemence és a fal között volt a kuckó. 
Egy vagy másfél méter széles rés.
A kuckóban feküdni lehetett, 
a subán, a birkabőrökön az igazak álmát aludni.
A kemence párkányára a nagymama 
ceruzával írta fel a rég nem látott unokák nevét.

 

MOZI, TÁNC ÉS KUGLI

Esténként pergett a film,
amerikai limonádék, westernek,
olasz neorealisták, francia vígjátékok,
jugoszláv partizánfilmek,
magyar operettek.
Esténként filmet vetítettek,
tíz sor szék. Frissen olajozott padló.
A hétvégén meg bál volt a kultúrban:
mulatság, tánc és táncika.
A gardedámoktól kellett engedélyt kérni, 
ha valaki lánnyal akart táncolni.
A faluban volt egy szélmalom.
Benne működött a Bagó Bar.
A teraszon zenekar játszott:
basszus, dob, ritmusgitár. 
Mikrofon, erősítő és hangfalak.
A buszmegállónál, a sarki kocsma 
udvarán kuglipálya is volt.
Ott gurította a golyókat néhány agglegény, 
akiknek nem jutott hitves a faluból.
A lányokból nem az ördögöt akarták kiűzni, 
hanem a szüzességet.

 

KAVILLÓRA MENTÜNK

András napján nagy hó esett.
Kavillóra mentünk tévét nézni,
szánkóra ült az egész család. 
Apám befogta a lovakat. 
Siklottunk, alattunk hó csikorgott.
Keresztapámat Balázs Andrásnak hívták, 
ő volt a falu esze, tévét vett 
a hóval borított faluházba.
Ott szorongott mindenki, aki időben érkezett.
Kavillón vártuk az Angyalt, 
akit Roger Moore-nak hívtak.
Rolls Royce-ban ült és egy titokzatos 
gyilkos után nyomozott.
Csak másnap délelőtt 
mentünk haza, Gunarasba.

Nyitókép: pixabay