A mai magyar nyelv szóállományában többek között olyan régies szavak is akadnak, amelyeket nem annyira fogalmi szükségből használnak a mai beszélők, mint inkább stiláris megfontolásból, többnyire azzal a szándékkal, hogy különlegesen, választékosan fejezzék ki magukat. Az ernyedetlen melléknévnek -ul, -ül ragos alakja, az ernyedetlenül is közéjük tartozik: Kora ifjúságától ernyedetlenül, önzetlenül dolgozott, fáradott. (Veszprémi Szemle) – Munkálkodjunk a körülmények közt ernyedetlenül és józanon. (Élet és Irodalom) – Ám szerencsére gyermeke Kalákát dúdol ernyedetlenül. (Bárka) – A fiúcska ernyedetlenül fújta ünnepi trombitáját. (Székelyföld) – A költő figyelő tekintetét ernyedetlenül a távlatokon tartja (Magyar Napló) – A rajongók ernyedetlenül az újraegyesülésről ábrándoztak. (Szabad Föld) – Dr. Érdy János kutatott ernyedetlenül ez ügyben. (Magyar Nemzet) – Meggyőződését még halálos betegen is ernyedetlenül ellátott hivatali kötelességeinek szolgálatába állította. (Közgyűlési előadások) – Valósággal szorgalmi feladatokat végeztünk, polgáriasságból ernyedetlenül civilizálódtunk. (Új Pedagógiai Szemle) – Jókai csak tűrt és dolgozott ernyedetlenül. (Hajdú-Bihari Napló) – A következő időszakban az FTC ernyedetlenül halmozta a bajnoki trófeákat (Dénes Tamás – Sándor Mihály: Baj-nok-csa-pat! A magyar labdarúgás 13 bajnok klubjának története) – Az amerikai szputnyik ernyedetlenül száguld a Naprendszer pereme felé. (Kurír)
Az ernyedetlenül szóalak használata általában pozitív jellegű, néha azonban rosszalló szerepet kap: A rendszerváltás óta ernyedetlenül terjeszti uszító rémálmait. (HOLMI) – Módszeresen izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. (Fejér Megyei Hírlap) – Sanyika egy órán keresztül ernyedetlenül fújta azt az átkozott trombitát. (HOLMI) – Ernyedetlenül vágtáztatta a magába bűvölő keverékzenét. (Népszava) – Ezen dolgozik ernyedetlenül a gigantikus méretű baloldali médiaipar. (Hitel) – Ők azt lihegik ernyedetlenül, hogy a hit magánügy. (Hitel)
A választékos ’erőben, szívósságban nem gyengülve, lankadatlanul, kitartóan, fáradhatatlanul’ jelentésű ernyedetlenül szóalak a tizenkilencedik század derekán jelent meg, és a század második felében élte virágkorát. Népszerűsége fokozatosan csökkent egészen a második világháborúig. A huszadik század második felében tovább hanyatlott, napjainkban pedig már-már takaréklángon pislákol. Magának az ernyedetlen melléknévnek a pályája is hasonló ívű, de általában nagyobb szógyakoriságot mutat, mint határozóragos alakja.
