2024. december 22., vasárnap
VAJDASÁG LEGRANGOSABB MŰVÉSZETI DÍJAI

Kilépve a tradicionális művészet kereteiből

Méltatás a Forum Képzőművészeti Díj 2020. évi odaítéléséhez

A Forum Könyvkiadó Intézet díjkiosztó ünnepségén a Híd Irodalmi Díjat Lovas Ildikónak, a Forum Képzőművészeti Díjat Palásti Andreának, a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat pedig László Sándornak adták át. 

„Palásti Andrea alkotásairól elmondhatjuk, hogy olyan művészi alkotói folyamatban fogantak, amely kilépett a tradicionális művészet kereteiből. Ez a művészet elgondolkodtat, rámutat a jelenségekre és megtanít dolgokra, miközben megkérdőjelezheti saját magát is. Széleskörű művészeti tevékenysége túlmutat a hagyományos vizuális és kurátori jellegen, a hangsúly a kulturális, a földrajzi, a történelmi, vagy éppen a mindennapi kérdésekre tevődik. Munkásságára jellemző az együttműködés más művészekkel, kurátorokkal, újságírókkal, történészekkel, tudósokkal, valamint a diákjaival a Művészeti Akadémián.

Ennek eredményeként jött létre a Házi gyakorlatok című kiállítása, amelyet a SULUV galériában mutatott be 2020-ban. Ez volt egyben doktori munkájának művészeti projektuma is, melyben a diákjain kívül más művészek, valamint a családtagok is részt vettek. Anyaga a konceptuális művészetekre alapozó műalkotásokból: fotókból, videókból, rajzokból, objektumokból, ready made-ekből állt össze. Nem a tradicionális művészeti elvekre figyel, hanem magára a gondolatra, a gondolati tényezőkre, mint művészeti eszközökre összpontosít. Egy ilyen mű megalkotásában a kommunikáció az elsődleges. A fogalom az eszköz, amely a művészet mibenlétével foglalkozik – így magyarázza egyértelműen Joseph Kossuth, aki a konceptuális művészet atyja volt. Mi is valójában a művészet? Vagy milyen alapon minősítünk valamit művészi tárgynak? Ezekkel a mély kérdésekkel fordulnak önmagukhoz vagy a szemlélőkhöz az alkotók. Konceptualizmus jegyében született alkotások, installációk lehetnek olyan művészi tárgyak, amelyeket a megadott instrukciókat betartó személyek hoznak létre.

Ily módon született meg a Házi gyakorlatok – appropriáció és participáció egy művészeti projekt alkotói folyamatában, amelyben intermediális, kollaboratív művészeti munkaterv segítségével, megadott feladatok alapján, vizuális kommunikáció által osztják meg a résztvevők egymás között az információkat. A kreativitást serkentő gyakorlatokban a feladatok könnyen megoldhatóak, minimális felszereléssel, térbeli és időbeli erőfeszítés nélkül. A gyakorlatok a gyors, megtervezettség nélküli megoldásokat igénylik, valójában a vizuális, az esztétikai, az ötletszintű és kommunikációs készségeket fejlesztik. Mindeközben megfigyelhető, hogy ezek az alternatív, edukatív, művészeti stratégiák hogyan hatnak a kreatív gondolkodás fejlődésére. A Házi gyakorlatok tulajdonképpen folyamatos munka, amely különböző személyi tréningekből áll. A tréning-programok többnyire irányítottak és egy család mindennapi megnyilvánulásait vizsgálják. Esetünkben Andrea családjának tagjait, akiket közelebbről megismerhetünk az általuk megoldott feladatok alapján. A művész mindig önmagából indul ki, a saját nézeteit, értelmezéseit és világát mutatja alkotásai által. Ily módon még közelebb tudunk kerülni ehhez a világhoz, mert az alkotó nemcsak a saját énjét, hanem azoknak az embereknek a mindennapi, családi tevékenységeit mutatja be, akikkel szoros kapcsolatban él. Ezzel rámutat nemcsak a művészet fontosságára a családban, hanem a kapcsolatok szorosabbá fűzésének szükségességére, az egymás felkarolásának elkerülhetetlenségére és a szeretetre, amit a családtagok egymás iránt éreznek – ez az, ami elsődleges fontosságú a mai világ megingott értékrendjében. Családi fotók, rajzok és cetlik árulkodnak egy időszak pillanatairól. Önmagukban talán nem is jelentenének semmit, de megőrizve és rendszerezve, egy egész generáció hagyatékát mutatják be. Humoros, felfedező elemzései a történelem, az identitás, a nemiség, a gazdaság és/vagy a politika kérdéseire utalnak. Ezért az otthoni gyakorlatok feltárják, hogy a társadalmi és kulturális jelenségek, valamint a politikai ideológiák hogyan befolyásolják a mindennapok alakulását.

A 2020. évre szóló Forum Képzőművészeti Díjat Palásti Andrea érdemelte ki, aki 2020-ban kimagasló eredményeket ért el a vizuális művészetekben folytatott munkásságában, amivel nemcsak a vajdasági, hanem a szerbiai kortárs művészetek vonatkozásában is előremutató tevékenységet végzett. A belgrádi Októberi Szalon 2013-ik évi díját, valamint 2016-ban a Vajdasági Művelődési Intézet Kultúra Szikrái elismerését érdemelte ki. Tanulmányait az újvidéki Művészeti Akadémián kezdte 2004-ben, ahol fényképészetet végzett alap- és mesterfokon, majd 2015-ben a Művészeti elmélet és a médiák interdiszciplináris doktori címét szerezte meg a belgrádi Művészeti Akadémián. Sokoldalú szakmai felkészültségéhez tartozik még a 2007-ben elvégzett Filmkészítő kurzus, majd az Erasmus-program által támogatott, franciaországi tanulmányi út 2009-ben. 2020-ban az újvidéki Művészeti Akadémián a Szépművészetek doktora címet is megszerezte. Jelenleg az újvidéki Művészeti Akadémián a vizuális elemek tárgykörének tanára. 2006. óta számos programban vett részt. Ezek közül kiemelhetjük az Intra-program keretében megszervezett bécsi DTAFTA projektet, továbbá az ugyancsak bécsi Q21 Artist in Residenc-et, illetve az Erasmus-program által támogatott tanulmányokat a pozsonyi Művészeti Akadémián. 2020-ban több csoportos kiállításon vett részt, mint például a bécsi May I introduce: Alien! Of depressed monkeys and sensitive dodos címmel meghirdetett online kiállítás, valamint a Hol kezdődik a jövő?, 91. Tavaszi kiállítás a Szerbiai Képzőművészek Szövetségének szervezésében."

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás