Nagy iramban folyik az önvezető autók fejlesztése, műszakilag már lehetséges a gépjárműveknek vezető nélküli közlekedése. Ezt többek között a lidar (eredetileg LiDAR: Light Detection and Ranging) nevű készülék használatával lehet biztosítani. A lidar lehetővé teszi a jármű számára, hogy lássa, merre megy. Megméri a tárgyaknak az önvezető jármű helyzetéhez viszonyított távolságát, így létrejön benne a környezetnek háromdimenziós mása. A megtett távolság kiszámításához az integrált számítógépes rendszer a kezdeti lézerimpulzusok és a vevő közötti időt méri. Másodpercenként százezer lézerimpulzus adatait számítja ki. Ezeket az adatpontokat felhasználva pontfelhőt és háromdimenziós objektummodelleket hoz létre. A jármű reakciójának meghatározásához azonosítja az objektumokat (más járműveket, gyalogosokat, az utat szegélyező tereptárgyakat stb.), és megjósolja várható viselkedésüket. A lidar olyan dolgokat is láthatóvá tesz, amelyeknek észlelése meghaladja az emberi szem képességeit.
A lidar lézer alapú távérzékelést, más szóval lézerszkennelést végez, nagy felületű tárgyaknak vagy az egész környezetnek, a földfelszínnek, vagy belső terekben levő objektumok elhelyezkedésének megállapítása céljából távolság-meghatározások sorozatát hajtja végre. Az önvezető autóra szerelt lézerszkenner több különálló lézersugarat bocsát ki, és általuk gyorsan, nagy felbontásban képes feltérképezni a körülötte található objektumokat. Gondot jelent, hogy a lidar érzékeny az időjárás viszontagságaira. Sűrű esőben és ködben a kamerához hasonlóan a lidar korlátozottan, vagy egyáltalán nem képes a feladatát ellátni. Ezért célszerű radarral együtt működtetni. Ezenkívül a rengeteg adatnak valós időben történő feldolgozása is problémát okoz, valamint az is gond, hogy a lidar használata jelenleg még nagyon költséges. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy kamerákkal és radarokkal ugyanúgy eredményesen, de sokkal olcsóbban lehet nyomon követni az autó körüli történéseket. A szenzorfúziós megoldások is gazdaságosabbá tehetik a lézerszkennelést, ha korábbi lézerszkenneres térképezés során kapott adatokat is felhasználnak a tájékozódáshoz.
A lidar előde a rádiólokátor vagy radar (a Radio Detection And Ranging rövidítéséből, magyarul rádióérzékelés és távmérés). Olyan berendezésről van szó, mely az általa kisugárzott rádióhullámok visszaverődésének érzékelése alapján különféle tárgyak helyét állapítja meg. Számos területen alkalmazzák: repülés, hajózás, haditechnika, meteorológia stb. Az adó és a vevő rendszerint ugyanabba a berendezésbe van építve.
