Az élőhely olyan természetes környezet, amely életteret ad az állat- és növényfajok meghatározott csoportjainak. Az élőhelyek a természetes tájnak egyfajta közös tulajdonság alapján való felosztását, csoportosítását jelentik. Ezekben a közösségekben meghatározott növényfajok élnek együtt. Ha jól működnek, akkor a környezetükkel összhangban képesek önmagukat fenntartani, s élőhelyéül szolgálnak az adott terület saját növényfajainak, állatvilágának, olykor a természettel harmóniában élő embernek is. Élőhely például a mocsárrét, a bükkös vagy a puszta.
Az élőhelyvesztés annak a természetes környezetnek a megváltozása, amely életteret adott bizonyos állatfajnak és növényfajnak. Egyes fajok fogyásához vagy pusztulásához vezethet, rendszerint más károsító tényezőkkel együtt: A nagyragadozók az élőhelyvesztés és az emberi üldöztetés hatására Európa jelentős részéről eltűntek. – A fajt főként az élőhelyvesztés és az orvvadászat veszélyezteti. – Vadászat és élőhelyvesztés következtében számuk rohamosan csökkent. – Visszaszorulásuk elsődleges oka az élőhelyvesztés volt, de a bennük ellenséget látó állattartók puskagolyói is nagy szerepet játszottak hanyatlásukban. – Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma pedig a vadászat, a fakitermelés és az élőhelyvesztés miatt még csökken is. – Az élőhelyvesztés és a vadászat következtében a létszámuk folyamatosan csökken a természetes élőhelyükön. – Állományainak száma és egyedsűrűsége az intenzív gyűjtés és az élőhelyvesztés miatt jelentősen lecsökkent. – Vadon élő állományai egyre csökkennek, ennek okai az erdőirtás miatti élőhelyvesztés és a vadászat. – Számos farkasfajt vadászat és élőhelyvesztés miatt veszélyeztetettnek tekintenek. – A jegesmedvéket fenyegető legnagyobb veszély az éghajlatváltozás és a tengeri jégtakaró visszahúzódása miatt bekövetkező élőhelyvesztés. – Az észak-kínai leopárd az élőhelyvesztés, az illegális kereskedelem és a vadászat miatt a kipusztulás szélére sodródott.
Az élőhelyvesztés magában is sújt egyes állatféléket: A parti fecskéknél az élőhelyvesztés már a folyószabályozásokkal elkezdődött. – A zárt erdőkhöz kötődő denevérfajok számára az élőhelyvesztés több évtizedre meghatározza a denevérfajok élőhelykínálatát. – Ez az élőhelyvesztés pusztító a jegesmedvének, mivel sokkal nehezebbé teszi az étel megtalálását és fogását. – A fogyatkozás oka elsősorban a legeltetés visszaszorulása okozta élőhelyvesztés. – Eltűnésének oka elsősorban az élőhelyvesztés. – Az aranysakál egyébként a folyószabályozásoknak köszönhető élőhelyvesztés miatt Magyarországon a XX. század közepére szinte teljesen kihalt.
