A magyar nyelvhagyománynak egyik ritka, de értékes eleme a szenvedélyeskedik ige (’ szenvedélyes ember módjára beszél vagy viselkedik’). Különösen a XIX. század második felében és a XX. század elején fordult elő: Fábius is a 'megbecstelenítés' álhite miatt dühöng és szenvedélyeskedik. (1842, Regélő Pesti Divatlap) – Egy leány jött; kettő, tíz, tömérdek leány és asszony andalgott, sietett, tolongott, álmodozott és szenvedélyeskedett a négy fal közé szorított éjszakában. (Bródy Sándor: Az asszonyi szépség) – És ez a kis Phaedra mit sem törődve a borzongókkal, sem az olvadókkal: nyögött, sikongott, szenvedélyeskedett tovább. – Sokan szenvedélyeskedtek, izgattak. A kormánybiztost megfenyegették. – Azután a vármegye urai értekezletre gyűltek össze, és vitatkoztak, szenvedélyeskedtek azon, hogy kik legyenek a járások első tisztviselői. – Nem ámít, és nem szenvedélyeskedik, a sajtó az őskori próféták és apostolok személyét képviseli. (Jókai hátrahagyott művei) – Aki nagyon szenvedélyeskedik, vagy feltűnően türelmetlen ebben a kérdésben, jogosan azt a gyanút keltheti, hogy a kérdés megoldására nem a szent közös alap, hanem személyes érdekek serkentik. (Szabó Dezső: Tertius gaudet)
Mai példák: Majd kiderül egyszer, hol járt, merre szenvedett és szenvedélyeskedett Pistoli abban az időben, amíg a sírjában nyugodni hitték. – Salle és Schnabel nem vádolható öregmester stílussal, talán a német neoexpresszionisták ellenhatására hideg fejjel szenvedélyeskedtek. –Különösen a mozgókép szenvedélyeskedett az állítás beteljesítésével.
Különlegesnek minősülnek azok az esetek, amikor az igének sajátos (valaki iránt, valami iránt, valamiért) vonzata van: Az ostyás választ már régóta annak a jelének tekintik, hogy Charles nem szenvedélyeskedik a nő iránt, aki hercegnője volt. – A fiatal lány nem szenvedélyeskedett semmi iránt, és vad életet élt alkoholt fogyasztva és barátaival lógva. – Elmondta, hogy életmódját nagyon szigorúan ellenőrzik, és panaszkodott, hogy ennek eredményeként már nem szenvedélyeskedik azért, amit csinál.
A szenvedélyeskedik értelmezéséhez érdemes magát a szenvedély főnevet Czuczor és Fogarasi nyomán szemügyre vennünk: Olyan kedélyállapotról vagy megrögzött hajlamról van szó, melynél fogva bizonyos indulatok folytonosan és csaknem ellenállhatatlan erővel ingerelnek, izgatnak valakit. A szenvedély mintegy hatványozott fokozata az indulatnak. Az indulat hirtelen fellobbanó, a szenvedély viszont tartós kedélyi izgalom, minden módot és alkalmat igyekszik felhasználni arra, hogy az egyén vágyait teljesítse.
