1921. szeptember 11-én Zágrábban megalakult az országos könnyűatlétikai szövetség (Jugoslovenski lakoatletski savez – JLAS). A női atlétika mellett a szövetség kötelékébe tartozott a nehézatlétika (birkózás, súlyemelés, ökölvívás) és a hazena (nagypályás kézilabda) is. Tagságát 19 sportegyesület képviselte, amelyekből kettő nehézatlétikai volt (Szlovéniából: Ilirija, Primolje, Jadran, Ljubljanski Sportni Klub, Ljubljanski Akademski Sportni Klub; Nagybecskerekről: Obilić, Viktoria, Železničar; Zágrábból: HASK, Maraton, Concordia, Amater, Makabi, Croatia, Herkules; Belgrádból: Jugoslavia, BSK; Samoborból: Okić; Bukovacról: Lakoatletski klub Frankopan). A JLAS hat alszövetségi hálózattal rendelkezett (a vajdasági székhely Nagybecskerek volt). Külön érdekesség, és az akkori szervezettséget, népszerűséget tükrözi, hogy már 1921. április 10-én Nagybecskereken megalakult a Vajdasági Atlétikai Szövetség!
A JLAS-ból 1922. január 15-én a nehézatlétikai szövetség kivált, és önálló szövetséget alakított (Jugoslovenski teško-atletski savez), a JLAS pedig 4 alszövetséget létesített: a ljubljanait, zágrábit, belgrádit és a vajdaságit (Nagybecskerek). A JLAS felvételt nyert az 1912-ben alakult Nemzetközi Atlétikai Szövetségbe (IAAF). Az atlétikai versenyszámok 1896-tól, az első újkori olimpiai játékoktól szerepelnek a versenyprogramban. 1934-ben tartották meg az első Európa-bajnokságot, 1983-ban az első világbajnokságot.
Az országos válogatottak első nemzetközi szereplései:
1922. június 7., Belgrád: Jugoszlávia–Románia 46:32
1924, Párizs: VIII. olimpiai játékok
1930: I. Balkán-játékok (férfiak)
1934: I. Európa-bajnokság
1934: IV. női világjátékok (Jeux Feminins Mundiaux)
1951: I. mediterrán játékok
1957: I. Balkán-játékok (nők)
1959: I. Universiade
1966: I. junior-Európa-bajnokság
1983: I. világbajnokság
Első olimpiai érem, férfiak: 1948, London, XIV. olimpiai játékok – Ivan Gubijan, III., kalapácsvetés, 54,27 m; nők: 2016, Rio de Janeiro, XXXI. olimpiai játékok – Ivana Španović, III., távolugrás, 7,08. Első vb-érem (terem), nők: 2014, Ivana Španović, III., távolugrás, 6,77; férfiak: 1995, Dragan Perić, III., súlylökés, 20,36. Első Eb-érem, férfiak: 1950, IV. Eb – Petar Segedin, II., 3000 m-es akadályfutás, 9:07,4; nők: 1962, Gere Olga, II., magasugrás, 176 cm.
A II. világháború után
A Jugoszláv Testnevelési Szövetség (FISAJ) keretén belül megalakult az atlétikai bizottság külön ágazatokkal: rövid-, hosszútávfutás, kros, ugró, dobó. 1948. július 4-én Belgrádban megalakult – újjáalakult az országos atlétikaszövetség (Atletski savez Jugoslavije – ASJ). 1991-től az országos szövetségek elnevezései: ASSRJ; 2003, ASSCG; 2006, ASS.
1948. szeptember 5-én Belgrádban az iparosotthon (a későbbi Belgrádi Rádió) nagytermében megalakult a Szerb Atlétikai Szövetség (Atletski savez Srbije – ASS), s keretén belül a vajdasági is mint bizottság (Pokrajinski odbor Atletskog saveza Srbije za Vojvodinu). A bizottság későbbi elnevezése Atletski odbor Vojvodine – AOV, pontosabban az 1970-es évek elejéig, amikor is felvette a szövetség nevet (Atletski savez Vojvodine – ASV), amelyet ma, 2021-ben is visel.
Az atlétikai versenyeken, mint ahogyan a többi sportágban is, tevékenykednek olyan „láthatatlan” személyek, akik mindig a háttérben maradnak, akik elsőnek érkeznek és utolsónak távoznak, akik nélkül nem lenne verseny, akiket nemigen említenek meg sohasem. Ők az atlétabírók. 1948. december 16-án Belgrádban alakult meg az országos atlétabíró-gyülekezet (Zbor atletskih sudija Jugoslavije), 544 taggal: Szerbia 256 (ebből Vajdaságból 205), Horvátország 110, Szlovénia 130, Bosznia-Hercegovina 25, Macedónia és Montenegró 3-3 tagot delegált. 2018-ban az elnevezése az országos atlétabíró-szövetségnek ZOASS – (Zajednice organizacije atletskih sudija Srbije).
