Manapság már tényleg minden a versenyzésről szól, és ez nem csak a gyermekkorra jellemző. Mi felnőttek is hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy bizony a részvétel ugyanolyan felemelő érzést nyújthat, mint maga a győzelem. Legalábbis mikor fiatalok voltunk mi így éltük meg, most már azonban teljesítményorientált társadalomban élünk, amelyben a gyerekek akarva akaratlanul is ezt a túlzott versenyszellemet sajátítják el.
Megmérettetésekre természetesen szükség van, hiszen a fejlődésre gyakorolt jótékony hatása kétségtelen. A lurkók először is egyfajta előre meghatározott szabályrendszerrel ismerkednek meg. Megtanulják azt, hogy az eredményért meg kell dolgozni, valamint tenni kell a siker és a cél érdekében. Fejlődik a kitartás, a motiváció, az akaraterő, és természetesen a kudarcot is megtapasztalják. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a túlzott versenyszellem, a vele járó teljesítményorientáltság, továbbá a sikerért és az érvényesülésért folytatott állandó harc akár rossz hatással is lehet a gyermekek önbizalmára. Hiszen nem mindenkinek megy ugyanúgy az érvényesülés ebben a túlzottan versenyorientált világban. Az iskolákban is gyakran versenyjellegű oktatással szembesülünk, és bizony a gyermekek egy idő után az elért sikereken vagy kudarcokon keresztül tekintenek saját lényükre. Mindez pedig kihatással van az önértékelésre és önbecsülésre. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy ami gyakran elmarad egy-egy verseny, megmérettetés alkalmával az az igazságos bánásmód és a sportszerűség. Ezt pedig a gyerekek azonnal megérzik. Lehet még nincsenek igazán tisztában azzal, mindez miért történik, nem értik, miről is van pontosan szó, mégis érzik azt, hogy itt valamit nagyon nincs rendben.
A túlzásba vitt versenyszellem tehát nem mindig kedvező hatású. A fejlődés szempontjából annak hiánya sem jó, hiszen ezzel még a gyerkőcöket nem óvjuk meg a rájuk leselkedő kudarcoktól. A megfelelő bánásmód hiányában azonban nem tanulják meg kellőképpen értékelni önmagukat, és téves elvárásaik lesznek majd. A fejlődésük szempontjából csakis a versenyzés megfelelő feltételeinek megteremtése, az igazságos bánásmód, továbbá a reális visszajelzés és az építő kritika járulhat hozzá az önmagukkal szembeni igényesség és önbecsülés kialakulásához.