A tiszakálmánfalvi (budiszavai) Balla Szabolcs egy mindig napra- és tettre kész húszéves egyetemista. Az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara energetikai technológiák szakának másodéves hallgatója, a tanulmányai mellett pedig a közösségnek szenteli a szabadidejét, rengetek dologgal foglalkozik. Tiszakálmánfalván néptáncot oktat gyerekeknek, Újvidéken pedig rendszeresen megállítják az utcán azzal a kérdéssel, hogy mikor lesz a következő kvízest.
Rengeteg dologgal foglalkozol, hogy jöttek a képbe a kvízestek is?
– Ezeknek az összejöveteleknek hagyománya volt Újvidéken még a Covid előtt az Újvidéki Színházhoz tartozó Művészklubban. Ez volt az akkori magyar értelmiség gyülekező helye. Korábban a magyarországi QuizNight része volt ez a program. Amikor a Covid után újra beindult a közösségi élet, vagyis ismét össze lehetett gyűlni, én arra gondoltam, hogy van igény rá, és azok, akik régebben részt vettek ilyen esteken, hiányolják. Illetve biztos voltam benne, hogy vannak újak is, akik szeretnék kipróbálni és megmérettetni a tudásukat. Már korábban is bedolgoztam kisegítőként a színházba, és előfordult, hogy lejártam a klubba. Beszélgettem az ottani emberekkel, régiekkel, újakkal, és szóba került a kvíz. Végül arra jutottunk, hogy átvehetem a szervezést. Bele is vetettem magam a munkába. Időközben befejeződtek a felújítási munkálatok a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban, s akkor kitaláltuk, hogy költözzön át oda a program.
Ez viszont már saját szervezésben történt, vagy továbbra is a magyarországi QuizNight-hoz tartozott?
– Úgy gondoltam, hogy jobb lesz, ha nem központosított kérdéssorozat alapján csináljuk, hanem inkább szóljon az itteni, vajdasági, újvidéki magyarokhoz. Ezáltal is tudjuk ápolni mind kultúránkat, mind a helyi értékeket, és megismertethetjük a résztvevőkkel az érdekességeket. Természetesen ezekben a saját kérdéssorokban is szerepelnek általános tudnivalók.
Miért érezted magadban a szikrát, hogy neked ez menne?
– Mostanában sokszor hallom azt, hogy „mert a régi szép időkben milyen jó volt, régen minden jobb volt”. Ilyenkor megfordul az ember fejében az, hogy ez szép és jó, de miért ne lehetne most is így? Amikor elgondolkodtam ezen, rájöttem arra, hogy nem kell semmi más hozzá, csupán valaki, aki felkarol egy adott dolgot. Esetemben a kvízesteket. Ezután megszólítja az embereket, és ha tényleg van igény, lesznek emberek, helyet sem nehéz találni, tehát minden adva van. Csupán valakinek kezdeményeznie kell.
Hogyan fogtál neki a munkának?
– Elejében nem volt túl sok tennivalóm a kvíz előkészítésében. Minden kérdést és választ készen kaptunk, nekem csupán prezentálnom kellett. Később, amikor már próbáltam a helyiekhez igazítani a feladatokat, az már nehezebb volt. Igyekszem minél több szakterületről meríteni, mivel sokféle, különböző érdeklődési területű személy jön el ezekre az estekre: egyetemisták, középiskolások, különböző végzettségűek a résztvevők. Emiatt leginkább az általános kultúra, közélet, illetve egyéb popkultúra vagy bármilyen alaptudományos dolgokról szólnak a kvízekben szereplő kérdések.
Honnan jönnek az ötletek?
– Ha például olvasok egy cikket vagy nézek valamilyen ismeretterjesztő videót, akkor rögtön eszembe jut, hogy ez egy érdekes téma lenne a kvízen. Amikor a kérdéseket írom össze, nem feltétlenül az a célom, hogy a megoldásukhoz valamilyen konkrét információra, tudásra legyen szükség, hanem inkább gondolkodásra szeretném ösztönözni az embereket, hogy próbáljanak asszociációkat keresni. Mindig azt nézem, hogy ne csupán unalmas kérdés-válasz sorozatok legyenek, hanem kitaláltam több játékot. Ezek között szerepelnek például képrejtvények és matematikai feladatok is.
Mikor vannak a kvízestjeid?
– Minden hónap utolsó csütörtökjén este hét órakor a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban. Igazából az a célunk, hogy mindenki résztvehessen rajtuk. Tehát, ha valakinek nincs is kész csapata, de eljön hozzánk, felajánljuk neki, hogy csatlakozzon a meglévőkhöz. Így alkalma adódik arra, hogy ismerkedjen, illetve új barátságokat kössön. Általában hatfősek a csapatok, bár ez változó, attól függően, hogy hányan érkeznek az este.
Milyen visszajelzéseket kaptál eddig a kvízestekről?
– Pozitív fogadtatásban részesült a program. Nem véletlenül tartjuk a Petőfiben, hiszen a közelében van az Európa Kollégium, ahol több mint háromszáz magyar fiatal egyetemista lakik, a mi célunk pedig az, hogy megszólítsuk őket. Többnyire visszatérők a résztvevők, akik hónapok óta minden alkalommal eljönnek.
Mik a terveid a kvízzel kapcsolatban? Hova lehet még fejlődni vele?
– Mindenféleképpen szeretnénk minél több embert bevonzani. A programot nemrég felkarolta az újvidéki Kreatív Ifjúsági Fórum is a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ mellett. Ezenkívül már más településekről is felkértek, hogy kvízezzek, sőt nem rég a VMSZ Ifjúsági Fórumával szerveztünk egy Kárpát-medencei különkiadást a kárpátaljai vendégeik számára.
Nyitókép: Kvízest minden hónap utolsó csütörtökjén a Petőfiben