A közösségi oldalak korában a honlapok mellett az egykoron oly népszerű e-üdvözlőlapok is sokat veszítettek népszerűségükön, de amennyiben ahelyett, hogy kedves ismerőseinknek profilbejegyzésként vagy pedig Messenger-üzenetként mondanánk el jókívánságainkat az ünnep kapcsán, az interneten továbbra is számos e-képeslap szolgáltatáson keresztül választhatunk ki nekünk tetsző képeslapot, amit utána e-mailen keresztül küldhetünk el szerettünknek, hozzátartozónknak stb. A https://www.e-kepeslap.com/kepeslapkuldes-17-husveti-kepeslapok internetes címen magyar nyelven is megtehetjük ezt: elég az általunk kiválasztott képeslapra klikkelni, megadni a címzett e-mailjét és a megadott üres mezőbe egyénre szabott üzenetet is beleírhatunk.
***
A Google kulturális szolgáltatásában a Google Culture & Arts-ban érhető el a Húsvéti szokások megmagyarázása című interaktív oldal (https://artsandculture.google.com/project/easter-traditions?hl=en-GB), amely azonkívül a világszerte dívó húsvéti szokásokat tárja elénk, a témához puzzle játékkal, a vallási ünnepet meghatározó „kellékek” magyarázatával, illetve az ilyenkor fogyasztani szokásos édességek elkészítésének a módjával is gazdagítja az oldalra látogató tudását.
***
Elsősorban Magyarországra látogatók számára lehet érdekes a https://www.programturizmus.hu/ajanlat-husvet-programok-fesztivalok-hagyomanyorzo-unnep címen elérhető oldal, amely az idei húsvéti ünnepek ideje alatt esedékes rendezvényekről szolgál bővebb információval.
***
A húsvét ünnepét minden évben mindig a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap tartjuk, és csak azért esik különböző időpontokra, mert az ókori egyiptomiak és zsidók különböző naptárakat használtak. Előbbi a Nap mozgásán alapult, és a modern nyugati világ időszámításának is ez vált az alapjává. A zsidók viszont a holdciklusokhoz igazították a maguk naptárát, így az ünnepeik is minden (nyugati) évben vándorolnak. A húsvétszámítás azért olyan bonyolult, mert ezt a két megközelítést kell évről évre kibékítenie valahogy. Ugyanakkor Jézus két nappal a feltámadás előtt, éppen a pészah nevű zsidó ünnep idején halt meg, maga az utolsó vacsora is a pészah eleji szédereste volt. Ez köti a húsvétot hagyományosan a pészah dátumához, ami viszont a zsidó naptár jellege miatt az általunk használt Gergely-naptárban mindig máskorra esik. Míg a Gergely-naptár szerint egy napév 365 nap, a zsidó naptár szerint egy holdév 354 nap, vagyis nagyjából évi 11 napos csúszásban van a kétféle naptár egymáshoz képest. Elvileg a pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kötődik, ezért került a definíció szerint a húsvétvasárnap az ez utáni első vasárnapra. A változatosság kedvéért még számos tényező bonyolítja a húsvétszámítást, ami miatt, manapság az internetes korszakban egyszerűbb ha a világhálós segítséget kérünk. Erre pedig kiválóan alkalmas a www.naptarak.com/jeles-nap/husvet internetes oldal, amin egészen 2299-ig utánanézhetünk annak, hogy „mikor érkezik a nyuszi”, de ezenkívül még számos információt és érdekességet megtudhatunk a húsvéti ünnepekkel kapcsolatban.
**
Amennyiben, ne adj' Isten csapadékos időjárás lesz majd húsvétkor, akkor sem kell elkeserednünk. Legrosszabb esetben számítógépes játékokkal is eltölthetjük szabadnapjainkat. Erre kiválóan alkalmas https://www.primarygames.com/holidays/easter/games internetes oldal, ahol számos tematikus játékot játszhatunk.
