Egy szép, napos szeptemberi napon ellátogattam Budán a Kiscelli kastélyba, amely ma a Történeti Múzeumnak ad otthont. Már maga a kastély udvara is lenyűgöző – szobrok, díszkút, ősrégi szarkofágok, a valamikori kolostor díszes kapuja láthatók itt. A kastély helyén már a 12. században udvarház állt. 1659-ben I. Lipót Zichy István várkapitánynak ajándékozta, aki később grófi címet is kapott. A Zichy család átépítette az udvarházat, és 1686-ban ide költöztek.
A Zichy grófok részt vettek egy zarándokúton az osztrák Mariazellbe – megcsodálták az ottani Madonna-kegyszobrot, másolatot készíttettek róla, és a kastély kápolnájában helyezték el – innen kapta a kastély a „kiscelli" elnevezést.
A 19. században a kastélyba trinitárius szerzetesrend költözött. Fő feladatuk volt a keresztény foglyok kiszabadítása az Oszmán Birodalomból. II. József megszüntette a szerzetesrendet, a kastély kiürült. A Madonna-szobor az óbudai Szent Péter és Pál-templomba került, ott látható ma is.
A későbbi időkben a kastély volt kórház, katonai laktanya, raktár...
1910-ben Schmidt Miksa gazdag bécsi bútorkereskedő megvette a romos épületet a körülötte lévő erdős parkkal együtt, szépen rendbe hozatta, a termeket fényűzően berendezte, a parkban szobrokat állíttatott fel – a kertben álló díszkút még mindig vízzel látja el az épületet. Schmidt Miksa megismerkedett az Orfeumban a csinos Mágnás Elzával – azaz Turcsányi Emíliával. A nála 20 évvel fiatalabb Elza „büfés dáma"-ként dolgozott az Orfeumban. Miksa beleszeretett a lányba, magához vette, szép ruhákat, ékszereket vásárolt neki, nyelvekre taníttatta.
Elza paraszti családból származott, Pestre jött szerencsét próbálni. Volt cseléd, mosogatólány, majd szépségének köszönhetően bejutott az Orfeum mulatóba, s ott „éjjeli pillangó"-ként ismerték – Krudy Gyula szerint nagyon fennhéjázó személy volt.
Elzának sok irigye akadt – akik nem tudták elviselni, hogy többre vitte, mint ők. Egy nap meggyilkolták. Holttestét egy utazóládában találták meg a Dunába dobva. Kóbor Rózi házvezetőnő és a szeretője, Nick Guszti voltak a gyanúsítottak, akik féltékenységből és az ékszerei miatt követhették el a tettet. A szörnyű hír külföldön is nagy port vert fel, különböző cikkek jelentek meg az újságokban: „Az éjszaka királynője, aki utazókofferben végezte."
Temetésére állítólag 100 000 ember gyűlt össze. Miksa Elzát fehér menyegzői ruhába és hermelinprémbe öltöztetve temettette el egy óbudai sírhelyen, ahova a kastély ablakából ráláthatott.
A történet manapság is foglalkoztatja az embereket. A múzeum 2004-ben egy könyvet adott ki, Holttest az utazókosárban címmel. 2016-ban Szász Attila dolgozta fel az Elza-rejtélyt a Félvilág című filmben, Kulka János és Gryllus Dorka szereplésével.
Schmidt Miksa 1935-ben halt meg, kastélyát a fővárosra hagyta. Az 1976-ban felújított épületbe beköltözött a Történeti Múzeum, mely igen gazdag tárlatokkal várja a látogatókat.
A földszinti részen két folyosón régi címer- és cégtáblákat láthatunk – valamikori boltok, cégek, mulatók emlékeit. Az emeleten gazdag képkiállítás, híres festmények találhatók. Itt látható például Csók István híres festménye, a Krumplipucolók, Rippl-Rónai József Délutáni pihenés című képe, Mednyánszky László több alkotása. A termekben antik bútorok, ezüsttárgyak, ízléses dísztárgyak, cserépkályhák, régi fényképek láthatók. Az utolsó teremben modern képek, plakátok, grafikák sorakoznak.
Az itt dolgozó szimpatikus fiatalember szívesen mesélt a teremben lévő gyűjteményről. Kérdésemre, kísért-e még Mágnás Elza szelleme, igennel válaszolt! Több parafenomén jelenséget észleltek – fény- és hangeffektusokat –, ezek származhatnak szegény mágnás Elza bolyongó szellemétől! Egészen különleges érzés belépni a valamikori templom romos falai közé – a tompa fényű megvilágításban sejtelmes hangulat uralkodik. Itt néha kiállításokat rendeznek.
Modern üveglépcsők vezetnek le a kriptába, ahol meg lehet csodálni a valamikori freskók maradványait. A múzeum rendelkezik még térkép- és fényképgyűjteménnyel, amelyek bemutatják a valamikori polgári élet neves színtereit, a főváros egykori tereit, parkjait. Áll még itt pár nyomtatógép és könyvkötő prés is a 18. századból.
Érdemes ellátogatni a Kiscelli Kastélymúzeumba, gazdag tárlata sok érdekes látnivalót kínál.
