Néhány héttel ezelőtt kezdődött meg a Formula–1-es világbajnokság 68. idénye. A rajongók hétről hétre figyelemmel kísérik, vajon a Ferrari vagy a Mercedes nyeri-e meg az idei szezont, miként boldogulnak majd Bernie Ecclestone nélkül, hogyan teljesít a Nico Rosberg utódjaként szerződtetett Valtteri Bottas. A sportrovat lektorát, aki nem kedvtelésből, hanem munkaköri kötelességből követi a versenysorozat eseményeit, egészen más kérdések foglalkoztatják: Az elnevezés Forma–1 vagy Formula–1? Hogyan került nagykötőjel a magyar névbe? A képző ellenére miért nem válik kisbetűssé a Formula–1-es változat?
A versenysorozat eredeti neve angolul Formula 1 vagy Formula One, röviden F1. A formula ez esetben szabályrendszert jelent, amelyhez a részt vevő autóknak igazodniuk kell. A magyar nyelvben is ismert ez az idegen szó, az egyik jelentése: szabály, minta, művelet v. tevékenység előírt végrehajtási módja. Megfigyelhetjük, hogy Magyarországon a médiában szinte kizárólag a Forma–1 használatos, fölmerül tehát a kérdés, hogyan vált a Formulából Forma. Egyszerűen téves fordításról, esetleg népetimológiáról, ejtéskönnyítő rövidítésről lehet szó, amit a helyesírási szabályzat előző, 11. kiadása is rögzített. A 2005-ben megjelent Nyelvművelő kéziszótárban pedig azt olvashatjuk, mivel a sorozat neve Magyarországon a Forma–1 változatban honosodott meg, és a forma szót egy árnyalattal magyarosabbnak tartják a formulánál, előbbit támogatják a Formula–1-gyel szemben. A Nyelvművelő kéziszótár fejtegetése különösnek tűnik az elnevezés eredetének ismeretében (a formula nem ’alak, forma’, hanem ’szabály, minta’ jelentésű), valamint azért, mert az Osiris kiadó Helyesírás című kötetében (2005) éppenséggel kizárólag a Formula–1 szerepel. A korábbi két mérvadó helyesírási kötet – az akadémiai 11. kiadás és az Osiris – tehát ellentmondott egymásnak ebben a kérdésben. A magyar helyesírás szabályai legújabb, 12. kiadása megoldja ezt a problémát, hiszen mind a Forma–1, mind a Formula–1 helyesnek tekinthető. Előbbi azért, mert meghonosodott a magyar nyelvben – annak ellenére, hogy alighanem téves fordítás eredménye –, utóbbi pedig a versenysorozat idegen nevéhez igazodik.
Hogy a tulajdonnévbe a magyarban hogyan kerülhetett nagykötőjel, arról a szabályzat korábbi kiadásában kaphatunk eligazítást. A Forma–1 név helyesírása a géptípusok betű- vagy szó- és számjelzéseihez igazodik, amelyekben leginkább nagykötőjelet alkalmazunk: TU–154, Apollo–11. A világbajnokság neve ehhez a szabályhoz igazodva honosodott meg, ezért írunk nagykötőjelet, még ha a 12. kiadás szerint a betű- és számjelzések ezenkívül akár kiskötőjellel, szóközzel vagy szóköz nélkül is összekapcsolhatók.
A helyesírási kötetekben a képzővel ellátott Formula–1-es vagy Forma–1-es alak nagy kezdőbetűvel szerepel, holott bizonyos megközelítés szerint a képző indokolttá tenné a kisbetűt. Erre figyelmeztet a Nyelvművelő kéziszótár, mely szerint a melléknévi származékok forma–1-es vagy formula–1-es, és a nagy kezdőbetű megőrzése helyesírási hibának számít. Az ellentmondás magyarázataként vissza kell kanyarodnunk a géptípusok helyesírásához, ezekben az elnevezésekben ugyanis a képző hozzátoldásakor is megmarad a nagy kezdőbetű: T–34-es, Apollo–11-es (a nagykötőjel tehát ez esetben szóközként viselkedik). Ennek megfelelően a szabályzat újabb kiadásában a Forma–1-es és a Formula–1-es változatokat találhatjuk meg. Ezeket tekinthetjük helyesnek, mivel számunkra az akadémiai szabályzat a mérvadó.
Mint látható, a versenysorozattal kapcsolatban nemcsak autós, hanem nyelvi kérdések is fölmerülhetnek, és akárcsak az esélylatolgatásban, a vélemények itt is megoszlanak. Bizonyos azonban, hogy a legújabb helyesírási szabályzatban is szereplő, meghonosodott változatokat kell elfogadnunk helyesnek (Forma–1, Formula–1, Forma–1-es, Formula–1-es), az esetleges téves fordítás, az indokolatlannak tűnő nagykötőjel ellenére is.
