Az eddigi összeállításainkban igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre ráirányítani a figyelmet, amelyek gyakran előfordulnak és fontos szerepet töltenek be a mindennapjainkban. Több esetben olyan anyagokra esett a választásunk, amelyek, bármerre is nézünk, bármit is teszünk, szinte mindenütt ott vannak, körbevesznek bennünket, számtalan tevékenységünk során szembesülnünk kell velük, mivel behálózzák mindennapjainkat. Ezúttal olyan témát választottunk, ami mindennapjaink sarkalatos pontja, minden háztartást érint, gyakran fejtörést is okoz valamennyiünk számára, a problémakör viszont nemcsak szűkebb környezetünket érinti és befolyásolja, hanem az egész társadalmat is, hiszen hulladékkal, szeméttel mindenhol találkozhatunk. Témánk aktualitását alátámasztja az is, hogy szeptember 23-át a nemzetközi hulladékgyűjtő napként tartjuk számon.
SZEMÉT ÉS HULLADÉK
Kétségtelen, hogy a XXI. században egyre többet beszélünk a szemétről, a hulladékokról, a szelektív hulladékgyűjtésről és az újrahasznosításról, amelyeket a jelen, valamint a jövő nagy problémáinak tartunk. Visszatekintve a történelem különböző korszakaira, megállapíthatjuk azonban, hogy a múltban is léteztek ilyen vagy legalábbis hasonló problémák, csupán a szemét, illetve a hulladék mennyisége, valamint összetétele változott. Fontos hangsúlyozni, hogy a természetben is keletkeznek hulladékok, ám azok az anyagok körforgásának részét képezik, így a természetben uralkodó egyensúlyi rendszer fennmaradását segítik. A probléma akkor vált láthatóvá és érzékelhetővé, amikor létrejöttek a települések, és azokat egyre több ember népesítette be.
Talán némiképp meglepőnek tűnhet számunkra az a leírás, miszerint a rómaiak cserépedényekben tárolták a konyhai hulladékot, amit a megfelelő térítés ellenében elszállítottak. A középkorban csak kidobták a szemetet az ablakon, így talán nem is olyan meglepő, hogy azt az időszakot gyakran az olyan járványok megjelenése kapcsán említjük, mint a pestis és a kolera. A szemét elszállításával akkor kezdtek foglalkozni, amikor megállapították a szemét és a járványok megjelenése közötti összefüggést, leginkább azonban csupán a XIX. századtól jellemző a hulladék eltakarítása. Korunk emberének nemcsak a hulladék jelenléte által okozott problémákkal kell szembenéznie, hanem azzal is, hogy olyan anyagokat termelt, állított elő, amelyek nehezen bomlanak le a természetben.
A hulladék és a szemét két olyan fogalom, amelyek gyakran összeolvadnak a gondolatainkban, annak ellenére, hogy van különbség a kettő között. Hulladéknak nevezünk minden anyagot, tárgyat, amely a mindennapi életben a különböző tevékenységek során keletkezik, ám ott, ahol létrejött, már nincs rá szükség, ezért arra törekszünk, hogy megváljunk tőlük, ugyanakkor a kezelésükről gondoskodnunk kell, akár újrahasználattal, újrahasznosítással, ártalmatlanítással vagy bármilyen más eljárással tesszük azt. Szemétnek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek haszontalanná váltak, ugyanakkor már nem gondoskodunk az újrahasznosításukról és ártalmatlanításukról.
MELYIK MIT JELENT?
A hulladékok fogalmának meghatározásánál szó esett az újrahasználatról, az újrahasznosításról és az ártalmatlanításról is. Ezekkel a folyamatokkal szorosan összefügg a hulladékgazdálkodás is. Az újrahasználat azt jelenti, hogy a terméket ismételten az eredeti célra használjuk, amire legkézenfekvőbb példa a sörösüveg. Az újrahasznosítás a hulladék valamelyik összetevőjének felhasználása a termelésben, ami jelentheti a szerves vagy szervetlen anyagok visszanyerését, újrafeldolgozását vagy esetleg a belőlük kinyerhető energia felhasználását. Amikor ártalmatlanításról beszélünk, akkor arra a folyamatra gondolunk, amely hozzájárul ahhoz, hogy a hulladék környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszüntetjük. A hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét foglalja magában. A rendszer részét képezi a hulladékok keletkezésének megelőzése, valamint a mennyiségük és a veszélyességük csökkentése, illetve a hulladékok kezelése is.
A HULLADÉKOK FAJTÁI
A hulladékokat leggyakrabban halmazállapotuk, veszélyességük és keletkezési helyük szerint csoportosítjuk. Halmazállapotuk szerint lehetnek szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotúak. A folyékony halmazállapotú alatt a szennyvizet értjük. Keletkezésük alapján két csoportba sorolhatjuk őket. Léteznek termelési és települési hulladékok. A termelési hulladékok az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek során, míg a települési hulladékok a háztartásokban és a különböző intézményekben keletkeznek. Veszélyességük szerint megkülönböztetünk veszélyes és nem veszélyes hulladékokat. A veszélyes hulladékok közé tartoznak a mérgező, a fertőző, a tűz- és robbanásveszélyes, a mutagén, a korrozív, valamint a radioaktív anyagok.
A TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK
A települési hulladékok esetében is megkülönböztetünk szilárd és folyékony hulladékot. A települési szilárd hulladékhoz, vagyis a kommunális hulladékhoz az alábbi anyagokat soroljuk: üveg, papír, fémek, dobozok, háztartási gépek (például hűtőszekrény, mosógép), kis háztartási gépek, gumi, műanyagok. A települési folyékony hulladék (szennyvíz) tartalmazza azokat a vegyszereket, amelyek a lefolyóba kerülnek.
A települési hulladékok jelentős részét a megvásárolt termékek csomagolása teszi ki, hiszen a legtöbb gyorsan a szemetesbe kerül. A csomagolások is inkább olyan anyagokból készülnek, amelyek arra csábítják a vásárlót, hogy vegye meg a terméket, és háttérbe szorul az, hogy többször használhatóvá tegyék, ezáltal még inkább növekszik az eldobott anyagok mennyisége, Ugyanakkor lassan hozzászokhatunk ahhoz is, hogy egyre több terméket is egyszer használatos változatban hoznak forgalomba, ami szintén a szemetes tartalmának gyarapodásához vezet, annak ellenére, hogy gyakran létezik többszöri használatra alkalmas változatuk is. Elég, ha csak a pelenkára vagy a borotvára gondolunk.
A leírtak ismeretében felmerülhet bennünk a kérdés, hogy hogyan változtathatunk a helyzeten, hiszen az emberi társadalmat és az egész világot érintő problémáról van szó. Természetesen, mint oly gyakran, ebben az esetben is érvényes az, hogy csak apró lépéseket tehetünk, azokkal viszont saját szűk környezetünkön biztosan változtathatunk. Ha tudatos vásárlókká és fogyasztókká válunk, csökkenthetjük háztartásunkban a hulladék mennyiségét, odafigyelhetünk arra, milyen csomagolású termékeket veszünk, választhatunk olyat, amelyik kisebb mértékben terheli környezetünket. Amennyiben pedig a meglévő hulladékokról van szó, a szelektív hulladékgyűjtés bizonyos mértékben megoldásnak tekinthető, feltéve persze, ha komolyan vesszük a kérdést, és következetesen állunk hozzá.
A hulladéktermelést ugyan nem tudjuk megszüntetni, mégis érdemes megtenni azokat az apró lépéseket, amelyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk a csökkentéséhéhez, tegyünk ezt meg akár a nemzetközi hulladékgyűjtő napon, akár az év bármely más napján vagy esetleg az év minden napján.
Nyitókép: Pixabay
