Az eddigi összeállításainkban igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre ráirányítani a figyelmet, amelyek gyakran előfordulnak, és fontos szerepet töltenek be a mindennapjainkban, és ezen célkitűzésünktől ezúttal sem kívánunk eltérni. A választásunk most azokra az anyagokra esett, amelyek, bármerre is nézünk, bármit is teszünk, szinte mindenütt ott vannak, körbevesznek bennünket, számtalan tevékenységünk során akarva-akaratlanul is szembesülnünk kell velük. Nem mehetünk el ugyanakkor amellett sem, hogy a használatuk nem kizárólag pozitív hatást gyakorol az életünkre, hanem a túlzott elterjedésüknek sok esetben bizony negatív következménye is van, gondoljunk csak például a PET-palackokra, amelyek már-már ellepnek bennünket, ugyanakkor említhetjük a műanyagok egyéb formáit is, amelyek igen sok fejtörést okozhatnak számunkra, kiváltképp akkor, ha a tárolásukkal, illetve az esetleges újrahasznosításukkal kapcsolatos nehézségekre gondolunk.
A műanyagok
A műanyagok olyan óriásmolekulák, amelyeket mesterségesen állítanak elő, leggyakrabban olyan módon, hogy a folyamat során kis molekulák, monomerek kapcsolódnak össze, ezáltal kialakul az ún. polimer.
A polimereket az építőiparban, a járművekben, a háztartásokban, az elektronikában, a csomagolóanyagokban és sok másik területen is alkalmazzák. Gondolkodjunk el egy pillanatra, mit látunk, amikor bemegyünk a boltba: a joghurtnak, a margarinnak, a krémsajtnak, az üdítőknek, az ásványvíznek mind-mind műanyag csomagolása van, legyen szó akár dobozról, akár palackról, akár egyéb csomagolási formáról!
Az első műanyagokat, mint például a PVC, a kaucsuk, a műselyem, a XIX. században fedezték fel, nagyobb mennyiségben pedig a XX. században kezdték őket előállítani. A műanyagipar igazán nagymértékű fejlődése az 1960-as években kezdődött el, ezután következett be a műanyagok rendkívül gyors elterjedése, ami egyéb tényezők mellett elsősorban azzal volt magyarázható, hogy nagy mennyiségben, illetve viszonylag olcsón tudták őket előállítani, ráadásul sok esetben igen kényelmes is volt a használatuk. A csomagolóiparban például óriási jelentősége volt, sőt van mind a mai napig annak, hogy olcsók és könnyen hozzáférhetők, emiatt ugyanis sok esetben egyszeri használatra szánják őket, ám ez óriási megterhelést jelent a környezetnek, olyannyira, hogy napjainkban ez a jelenség már a környezetszennyezés egyik legmeghatározóbb kérdésévé vált.
Bármennyire meglepő is, a műanyagok egy része természetes alapú, vagyis valamelyik, a természetben előforduló vegyületcsoportból állítják elő, ilyenek például a fehérjék, illetve a poliszacharidok. A természetes alapú műanyagok közé tartoznak a kaucsukból készült gumi, a cellulózból előállított műselyem és a celofán, a tejben lévő kazeinből készített műszaru stb.
A mesterséges alapú vagy szintetikus műanyagokat kisebb szerves vegyületekből állítják elő néhány reakciótípus segítségével. A polimerizációs műanyagok a polietilén, a polipropilén, a polisztirol, a PVC. A polimerhez kapcsolódó oldallánc megválasztásával más és más, a felhasználhatóság szempontjából különböző tulajdonságú műanyaghoz jutnak.
A polikondenzációs műanyagok közé sorolhatók a poliészter és a poliamid típusú műszálak, mint amilyen például a nejlon.
A műanyagok többféleképpen csoportosíthatók. A láncmolekulákból állók melegítéskor fokozatosan megpuhulnak, nincs határozott olvadáspontjuk, ezeket termoplasztikus műanyagoknak nevezzük. Léteznek termoreaktívak is, ezek nem puhulnak meg melegítés során, hanem előbb megkeményednek, a további melegítés pedig a hőbomlásukhoz vezet.
Ismertebb műanyagok
A műanyagok előállításához használt nyersanyagok közé tartozik a kőolaj is, ugyanis a benne lévő szénhidrogének láncaiból kisebb molekulák hozhatók létre, amelyek összekapcsolása polimereket eredményez.
Polietilénből (PE) és polipropilénből (PP) egyebek között fóliák, zacskók, poharak, vödrök, csövek készülnek. Polisztirolból (PS) készül a jól ismert hőszigetelő anyag, a hungarocell. Mivel ezek szénhidrogének, tűzveszélyes, éghető anyagok is egyben. A polivinil-klorid (PVC) egy klórtartalmú polimer, amely nehezen gyullad meg, ezért elektromos vezetékek szigetelésére használják. Műpadlót, csatornaelemeket és csöveket is készítenek PVC-ből. Különböző adatok szerint a PVC a világ második leggyakrabban használt műanyaga. A polietilén-tereftalát (PET) oxigéntartalmú műanyag. Leginkább üdítőitalos palackokat gyártanak belőle, ugyanakkor műszálas ruhák készítésére is felhasználják.
A szilikonok szilíciumtartalmú polimerek. A hővel és a vegyszerekkel szemben nagymértékben ellenállóak, így konyhai sütőformákat, vízzáró tömítéseket, orvosi implantátumokat is készítenek belőlük.
Újrahasznosítás
Nemcsak a leírtak alapján, hanem saját tapasztalataink alapján is megállapíthatjuk, hogy a számos pozitív tulajdonság és ebből fakadó kedvező felhasználási lehetőség mellett a műanyagok elterjedésének bizony negatívumai is vannak. Főként az okoz rendkívül sok fejtörést, sőt ma már világméretű problémát velük kapcsolatban, hogy mi történjen az elhasznált, kidobott műanyagokkal. Lebomlásuk nagyon hosszadalmas, emiatt rendkívül sokáig jelen vannak a természetben. Elégetni sem lehet őket, mivel léteznek olyanok, amelyekből az égés folyamata során mérgező gázok szabadulnak fel.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve talán még inkább fontossá válik a műanyagok újrahasznosítása. Az újrahasznosítás során sok esetben ugyanolyan jellegű terméket állítanak elő, mint amilyen előzőleg volt, ami azt jelenti, hogy például a PET-palackok újrahasznosítása során újra csomagolóanyagokat gyártanak belőlük, sőt akár a textilipar számára használható alapanyag is készülhet belőlük. A polipropilénből újrafeldolgozás után autóalkatrészek és egyéb ipari alapanyagok, a polisztirolból irodai kellékek, asztali alátétek, játékok készülhetnek.
Akár bevalljuk, akár nem, a műanyagok nagyon fontossá váltak mindennapjainkban, ám ahogyan az egyéb esetekben is gyakran előfordul, az iparnak a minden egyéb szempontot felülíró profitorientáltsága miatt olykor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mennyire fontos lenne megtartani a természetben lejátszódó folyamatok közötti egyensúlyt. Jusson eszünkbe néha ez is, amikor vásárolni megyünk, hiszen ma már számos alternatív megoldás létezik arra vonatkozóan, miként kerülhetjük el például azt, hogy a különféle termékek csomagolásaként alkalmazott egyszer használatos műanyagok elárasszák az otthonunkat, és miként válhatunk mindeközben akár csak egy-egy ilyen kis lépéssel mi magunk is környezettudatosabbakká, környezetbarátabbakká!
