Környezetvédelmi kisokos

Az eddigi összeállításainkban igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre ráirányítani a figyelmet, amelyek gyakran előfordulnak és fontos szerepet töltenek be a mindennapjainkban. A legutóbbi cikkünkben azokra az anyagokra esett a választásunk, amelyek bármerre is nézünk, bármit is teszünk, szinte mindenütt jelen vannak, körbevesznek bennünket, számtalan tevékenységünk során akarva-akaratlanul is szembesülnünk kell velük, hiszen a műanyagok nagymértékben behálózzák mindennapjainkat. Mindannyian tudjuk, hogy a műanyagokból előállított termékek használatának sok pozitív hozadéka van, ám ha nyitott szemmel járunk, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy az elterjedtségük bizony negatív hatással is bír, hozzáférhetőségük számos környezetvédelmi problémát idéz elő. E problémakör kapcsán és a környezetvédelmi világnap közelsége miatt ezúttal néhány fontosabb környezetvédelmi fogalmat, illetve hozzájuk kapcsolódó érdekességet válogattunk össze.

A környezetvédelmi világnap

Június 5-én van a környezetvédelmi világnap (World Environment Day). Azért éppen ezen a napon emlékezünk meg róla, mert 1972. június 5-én kezdődött Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra című környezetvédelmi világkonferenciája, és határozatban nyilvánították ezt a napot nemzetközi környezetvédelmi világnappá. A konferencia egyik kiemelt fontosságú okmánya a Nyilatkozat az alapelvekről, amelyben ez a gondolat is szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” Éppen ezért annyira fontos, hogy mindenki, akinek lehetősége nyílik rá, tegyen egy kicsit a környezetéért, hiszen ezáltal jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy nemcsak saját magának, hanem másoknak is jobb életkörülményeket teremtsen.

A zaj és a zajártalom

Ha a környezetre, valamint a környezetszennyezésre gondolunk, általában keveset foglalkozunk a különféle zajok okozta problémákkal, leginkább csupán azokban az esetekben figyelünk oda rájuk, amikor a pihenésünket zavarják meg, ám ennél jóval gyakrabban találkozunk velük, és igen károsak lehetnek a szervezetünkre.

A zajszennyezés káros hatásai nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. A hangos környezet által okozott károknak csupán az egyik részét képezik azok, amelyek a hallószerveink károsodásához vezetnek, mivel a fülön keresztül az agyra és az idegrendszerre is hatnak, és ezáltal rendkívül ártalmasaknak tekinthetők.

A zaj a hangok keveréke, összessége, amely kellemetlen, illetve káros, zavaró hatással van az emberre. A zaj természetes és mesterséges eredetű is lehet. A mesterséges eredetű alatt a városi (legnagyobb mértékben a közlekedésből fakadó) és az ipari környezetből származó zajt értjük, vagyis az emberi tevékenység által okozottat.

A zaj igen káros az emberi szervezetre, hiszen halláskárosodáshoz, alvászavarhoz vezet, negatívan hat az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, csökkenti a figyelmet és a teljesítményt is. Az emberi szervezetre gyakorolt hatás alapján a zajokat a következő csoportokba sorolhatjuk:

1. pszichikai hatást kiváltó zajok – 40–50 dB erősségűek

2. a vegetatív idegrendszer összeomlását gerjesztő zajok – 60–80 dB erősségűek

3. a hallás gyengülését okozó zajok – 90–110 dB erősségűek

4. halláskárosodást és a hallószervek sérülését előidéző zajok – 120 dB-nél nagyobb erősségűek (a 170 dB erősségű már halált okozhat).

Néhány érdekes adat, a zajok erősségére vonatkozó adat:

Megújuló és nem megújuló energiaforrások

A nem megújuló energiaforrások több millió éve keletkeztek, ám képződésük ideje jóval lassúbb, mint a felhasználásuké. Ilyenek például a fosszilis tüzelőanyagok (a kőszén, a kőolaj és a földgáz), valamint az atomenergia alapjául szolgáló urán is. A megújuló energiaforrások képződése folyamatos. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a nap-, a víz- és a szélenergiát, a Föld belső hője által biztosított geotermikus energiát, valamint a biomassza energiáját.

Manapság gyakran felvetődik a kérdés, milyen energiaforrást válasszunk. A fosszilisak károsabbak a környezetre, hozzájárulnak a szén-dioxid mennyiségének megnövekedéséhez és az üvegházhatás fokozódásához, ám az sem elhanyagolható, melyiknek mennyire gazdaságos a használata. Bármelyik mellett is döntünk, mindkét csoportnál egyaránt érvényes, hogy amennyire csak tudunk, takarékoskodjunk az energiával, hiszen ezáltal is rendkívül sokat tehetünk környezetünk megőrzéséért.

A környezettel kapcsolatos fontosabb világnapok

A világnapok talán segítenek abban, hogy ráirányítsák a figyelmünket egy-egy olyan témára, amelyekkel a mindennapok során keveset foglalkozunk, magától értetődőnek vesszük a létezésüket, a működésüket, és gyakran elfelejtjük, hogy az emberi tevékenység olykor visszafordíthatatlan változásokat, sok esetben óriási károkat okoz a környezetben, amire az esetek többségében már csak későn ébredünk rá, pedig ha nem így volna, akkor talán nem az egyensúly visszaállításának, hanem a megelőzésnek kellene az elsődleges célnak lennie, ami valljuk be, az esetek többségében jóval egyszerűbb feladat.

Íme néhány olyan világnap, amely a környezettel kapcsolatos.

február 2.               a vizes élőhelyek napja

március 22.            a víz világnapja

április 22.               a Föld napja

május 24.               az európai nemzeti parkok világnapja

június 5.                 környezetvédelmi világnap

június 8.                 az óceánok világnapja

június 17.               az elsivatagosodás és kiszáradás elleni küzdelem világnapja

szeptember 22.      autómentes nap

      október 21.            Földünkért világnap

A környezetvédelem fontosságának felismerése és a környezettudatos gondolkodás kialakítása sok esetben másodlagosnak tűnhet, ám a az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatása miatt korántsem tekinthető ennek. A környezettudatosság, azaz a környezettudatos gondolkodás akkor alakulhat ki, ha minél több dolgot tanulunk meg környezetünkről, a környezetet károsító anyagokról és tevékenységekről, illetve arról is, hogyan lehet megóvni a környezetünket, miként tudunk akár magunk javítani a már meglévő helyzeten, mire kellene fokozottabban odafigyelnünk a környezetünk védelme érdekében. A tudás segít a környezettudatos gondolkodás kialakításában, ami azután arra ösztönözhet bennünket, hogy ne csak passzív szemlélői legyünk a körülöttünk zajló jelenségeknek és történéseknek, hanem vállaljunk aktív szerepet és felelősséget azok alakításában, amiben azután másoknak is példát mutathatunk.