Az írott médiumok számára igen sok gondot okoz az intézménynevek írása: kisbetű vagy nagybetű? Valóban nem könnyű szabályszerűen eljárni, már csak azért sem, mert az újságíró vagy a lektor nem ismerheti minden cég, hivatal stb. hivatalos elnevezését. A magyar helyesírás szabályainak 187. pontja ugyanis így szól: „A hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk.”
Például: az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Vagy egy egyszerűbb példa: Európai Unió. De mit kezdünk a rövidített alakkal: Unió vagy unió? Írhatjuk-e, hogy Zentai Idegenforgalmi Iroda? Merthogy annak a hivatalos neve: Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete. Vajon az adai egészségház ilyen formában helyes? Esetleg adai Egészségház? Vagy Adai Egészségház? És mi legyen a városházával, a zsinagógával? Mostanában ugyanis terjedőben van a nagy kezdőbetűs változatuk.
A helyesírási szabályzat 188. d) szabálypontja szerint: „Az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár belső használatra az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható, például: Földrajztudományi Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta v. a Kutatóintézet kidolgozta…”
Ugyanitt olvashatjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk: Akadémia, Opera v. Operaház.
Mivel a sajtó nem „belső használatra” szól, így arra következtetünk, hogy pl. az uniót ajánlatos kis kezdőbetűvel írni. A szabályzat különben is csak két kivételt említ. (Minálunk talán kivételt képezhetne a Tanszék vagy a Magyar Tanszék. Ez az intézmény ugyanis olyan fontos szerepet tölt be a magyar egyetemi oktatásban, hogy ha „bárkit” megkérdezünk: A Tanszékre jártál?, nem fog visszakérdezni, hogy melyikre. Még akkor is az újvidékire gondolunk, ha már Belgrádban is létesült magyar tanszék.)
Az e-nyelv internetes oldal hasonló kérdésre válaszolva (régebben) megjegyezte: „A mindennapi gyakorlat azonban a nagybetűs használat felé tart: a Kormány, az Országgyűlés (a Parlament), sőt a Cég, az Önkormányzat stb. Ezt helyi kiadványokban, helyi használatban elfogadhatónak tartjuk, de az alkalmi tulajdonnevesülés ezen formájának általános gyakorlattá válását nem szorgalmazzuk.”
Olyannyira hatalmasodik el a tulajdonnevesülés, hogy ma már nagybetűs Országgyűlés is szerepel a szótárakban. Az Osiris-féle Helyesírás szerint köznévként kisbetűs, például: egykamarás országgyűlés, nemesi országgyűlés, az ónodi országgyűlés. Nagybetűs azonban, ha tulajdonnévként – Magyarország legfőbb törvényhozó szerve – jelentésben használjuk: Magyar Országgyűlés. Hasonlóképp – intézménynévként – nagy kezdőbetűvel írjuk a Magyar Kormányt.
A helyesírási szabályzat 188. a) pontja azt mondja ki: „Sok olyan intézménynév van, amely megegyezik azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is említeni szoktuk, például: a pécsi nevelőintézet, a tolmácsi általános iskola. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.”
Ez a szabálypont arról győzhet meg bennünket, hogy az említett adai egészségház vagy épp a zentai gimnázium kisbetűvel írandó, miként az újságíró által „átnevezett” zentai idegenforgalmi iroda is. A „tulajdonnévi jelleg” példája lehet egy munkahelyi pályázat, amikor azt is le kell írni, hogy melyik szervezetben dolgozott korábban az érintett személy, ilyenkor Zentai Gimnázium vagy Adai Egészségház szerepel. (Érdemes megjegyezni, hogy amikor az intézmény telephelye – vesszővel elkülönítve – a szerkezet végén áll: „Gimnázium, Zenta”, a név elejére kerülő -i képzős változatot is a név részének tekintjük, ezért nagybetűs.)
Nem könnyű eligazodni a szabályok között, sok esetben a nyelvészek is csak javaslatokat adnak, nem pedig kötelező írásmódot. Ha azonban az ajánlott megoldást szándékozzuk elfogadni, újabb akadályok gördülhetnek elénk: meg kell állapítanunk, hogy „intézményi” vagy „köznévi” jelleggel írjuk-e le pl. a városháza szót. Mert ha intézménytípusra gondolunk, akkor kis kezdőbetűs: szabadkai városháza. Ha viszont hangsúlyozni akarjuk az intézményi jelleget, akkor nagy kezdőbetűvel írjuk: szabadkai Városháza. (Igaz, hogy a szótárakban csak kis kezdőbetűvel szerepel.) Talán a kisbetűs írásmódot kellene követni, mivel csak az utóbbi időben terjed mindinkább a nagybetűzés, ami arra utal, hogy régebben egyértelműen köznévnek tekintették. Miért ne követhetnénk a régit? (A helyesírási szabályzat nem tér ki az épületnevekre, bár nem tudhatjuk, hogy az megkönnyítené-e a dolgunkat.)
Jelenleg tehát a városházára megyünk ügyeinket intézni, de – ha jól értjük a szabályt – amikor a Városháza alkalmazottjairól beszélünk, akkor nagybetűznünk kell, mivel intézménynévként szerepel.
Mondhatjuk, hogy ugyanez a helyzet a zsinagógával is. Egy erre vonatkozó kérdésre adott nyelvészi válasz így kezdődik: A nagybetűsítés alapvetően nem indokolt. Pl.: óbudai zsinagóga, de alkalmi vagy helyi tulajdonnévként: Óbudai zsinagóga lehet.
Nem egyszerű tehát a szabályok következetes alkalmazása, az viszont végképp zavaró, ha egyazon sajtótermékben váltakozva, következetlenül alkalmazzák őket: Unió – unió, Egészségház – egészségház stb.
A politikusok, intézmények vezetői stb. sokszor úgy gondolják, hogy kiemelkedőbb, rangosabb az intézményük, esetleg nagyobb tiszteletet jelent számára, ha nagy kezdőbetűvel írják intézményük nevét. Így történt meg, hogy 2002 őszén az Országgyűlésben valamilyen szabályzat- vagy törvénymódosítás kapcsán folytatott vitában valaki megjegyezte, hogy nem írhatják kis kezdőbetűvel a kormány szót, többek között azért sem, mert az alkotmányban nagybetűvel szerepel. A korrektorok érvei nem hatottak: a képviselők elsöprő többsége a nagy kezdőbetűre adta voksát, vagyis leszavazták a helyesírási szabályzatot. Mellékesen jegyzem meg – nem is az említett szabálypontokhoz tartozik –, hogy az egykori helyesírási szabályzatok szerint is kis kezdőbetűvel kellett írni a történelmi események nevét. Emlékezetem szerint – nyilvánvalóan politikai okok miatt – csupán két kivétel volt: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Nagy Honvédő Háború. A nagybetűzéstől azonban ezek sem lettek nagyobbak.
Rovatunkhoz kvíz is kapcsolódik: ITT!
