Vannak olyanok, akik kislányként arról álmodoznak, hogy felnőtt korukban híres balerinák lesznek. Általában ezek az álmok rövid ideig tartanak, és ezek a lányok teljesen más hivatás mellett döntenek. Viszont akadnak olyanok, akik meg sem állnak a profi táncos karrierig és a világot jelentő deszkákig. A balettközépiskolába járó növendékek közül sem választja mindenki ezt az utat. Erre jó példa a szabadkai Nagy Tímea, aki saját táncstúdiót nyitott. A szabadkai Adagio Táncstúdióban klasszikus, kortárs és jazzbalettet tanít óvodásoknak, általános és középiskolásoknak. Nagy Tímeával a balett szerepéről, a foglalkozások és a táncórák felépítéséről, a kicsikkel és a nagyobbakkal való munkáról beszélgettünk.
Mennyire népszerű a balett? Mely korosztályból iratkozik be a legtöbb növendék?
– A balett a három–öt éves kislányok körében a legnépszerűbb. A kislányok ebben a korban balerinák szeretnének lenni. Tetszik nekik a tüllszoknya, a spicc-cipő, a jelmez, a korona…Vannak, akik tízévesen kezdik el. Velük egy kicsit nehezebb dolgozni, hiszen fiatalabb korban hajlékonyabbak az izmok. Rendszeres munkával természetesen sokat lehet fejlődni és tanulni.
Miért jó balettórákra járni? Hogyan tud segíteni a balett a gyerekek és a fiatalok mozgásának fejlesztésében?
– A balett sokat segít a helyes testtartásban, és fejleszti az izmokat. Mivel a bemelegítésnél sok nyújtást végzünk, ezért mindig azt szoktam mondani, hogy a balett átmenet a sport, a gimnasztika, a tánc és a kultúra között, mert minden benne van. Mivel minden mozdulatot zenére kell megcsinálni, ezért a ritmusérzéket is fejleszti. A tánc során a növendékek koncentrációs készsége is fejlődik, mivel meg kell jegyezniük a koreográfiát, a lépéseket, és minden mozdulatra összpontosítaniuk kell. A diákok arról számoltak be, hogy ennek köszönhetően az iskolában is jobban tudnak figyelni az órákon. A szocializációs készségük is fejlődik, hiszen csoportos koreográfiákat tanulnak be. Az órákon megtanulnak odafigyelni egymásra, és követni egymás mozdulatait.
Hogyan épül fel egy-egy foglalkozás a különböző korosztályba tartozó csoportokkal?
– A kicsiknek mindig egy koreográfiájuk van, amely három percig tart. Szeptemberben kezdik el tanulni, és decemberben van az előadás, ezért négy hónapig készülünk. Ha nagyon sokat gyakorolnánk, akkor megunnák. Az órákon a bemelegítés után tartom meg nekik a foglalkozást, és az óra végén néhányszor el szoktuk táncolni a koreográfiát. A nagyobbaknak három-négy koreográfiájuk van, amelyeket a bemelegítés után szoktunk betanulni, begyakorolni. Ők ezt szeretik és élvezik, mivel arra törekednek, hogy minél jobbak legyenek. Nekik ezért nem okoz gondot, hogy egy órán többször eltáncolják az egészet. Még akkor sem unják meg, ha fél évig gyakoroljuk. A kicsik már két hónap után megkérdezik tőlem, hogy mikor lesz az előadás, mert ők már be szeretnék mutatni. Olyan eset is van, hogy egy új koreográfiát szeretnének betanulni. A nagyobb lányok más bemelegítő gyakorlatokat szoktak végezni, mint a kisebbek, például has- és hátizomgyakorlatokat. Tavaly sajnos nem tudtunk fellépni a járvány miatt, viszont az idén májusban sikerült.
Milyen táncmozdulatokat lehet átadni az óvodásoknak, az általános és középiskolásoknak?
– A táncstúdió megalapításakor klasszikus balettet kezdtem el tanítani. Ez az alapja minden táncnak. A kicsiknek mindez túl komolynak tűnhet, ezért ők csak az alaplépéseket sajátítják el játékos formában. A nyolc-kilenc éveseknél már egy kicsit komolyabban lehet venni a lépéseket. A tizenegy és tizenkét éves növendéknek pedig már teljes mértékben lehet tanítani a klasszikus balettet. Ebben a korban már hordhatnak spicc-cipőt, amelyben lábujjhegyre tudnak állni.
Milyen nehézségekbe ütközik egy tánctanár az óvodásokkal és kisiskolásokkal való munka közben? Hogyan lehet nekik megtanítani a finom mozdulatokat, a helyes testtartást?
– A kisebbekkel a legnehezebb dolgozni. Nem úgy folynak az órák, mint a nagyobbakkal. Nem tudok úgy odaállni melléjük, hogy bemutassak egy-egy mozdulatot, forgást, mert nekik az unalmas. A kisebbeknek mindent játékosan kell tanítani. Például, amikor lábujjhegyre állunk, akkor eljátsszuk, hogy szedünk valamit a fáról. Amikor leülünk, eljátsszuk, hogy leesett az alma a fáról, és betesszük a kosárba, vagy amikor oldalra hajolunk, akkor a szél fújását utánozzuk. Minden mozdulatot játékos formában, egy-egy mesébe foglalva kell megmutatni, hogy tudjanak koncentrálni az órán, és érdekelje őket az, amit tanulunk.
A próbák során más táncokból is beépítenek különféle lépéseket a koreográfiákba?
– Az órákon csak klasszikus, modern és jazzbalettet tanulnak a növendékek. Korábban tartottam rekreatív balettórákat a tizennyolc évnél idősebbeknek. Mivel jelenleg sok csoporttal dolgozom, nem jutna időm ezekre az órákra. A foglalkozások este kilenc óráig tartanak, és ha akkor kezdenék egy felnőttcsoporttal, már késő lenne.
A klasszikus balett tanulásánál nem mindegy, hogy mit viselnek a növendékek. Az Adagióban milyen ruházatban kell lenniük a táncosoknak az órákon?
– Amikor balettiskolába jártam, akkor megvolt, hogy milyen viseletben kell lennünk. Ha valakin nem volt harisnya, szoknya, dressz, és nem volt felfogva a hajunk, akkor nem mehettünk be az órára. Mivel mi táncstúdió vagyunk, és egy csoportnak heti két-három órát tartunk, ezért nem vesszük ezt olyan szigorúan, mint a balettiskolák. Nálunk is fontos, hogy a lányoknak fel legyen fogva a haja. Akinek van rá igénye, vehet dresszt, de nem kötelező. A lányoknak az órákon harisnyában, szoknyában vagy ruhában kell lenniük, hogy minden mozdulatot meg tudjanak csinálni. A nagyobb lányoknak már kialakult a saját stílusuk, és ők a kortárs balett viseletét követik. Általában a jóga- és a pilatesórákhoz hasonló viseletben jönnek: tornanadrágban, topban vagy dresszben.
Milyen szempontok alapján állítanak össze egy-egy balettelőadást?
– Amikor előkészítjük a műsort, először mindig kitaláljuk, hogy mi lesz a téma. A legutóbbi előadás címe az Utazás a Föld körül volt. Mindegyik csoport egy adott ország táncát mutatta be. Előtte az Alice Csodaországban című előadást vittük színre. Azt tartom szem előtt, hogy a kicsiknek is tetsszen a műsor, és a nagyobb lányoknak, a középiskolásoknak se legyen unalmas. Mindig megbeszélem a gyerekekkel, hogy milyen legyen a következő előadás. Ennek alapján állítom össze a koreográfiát, és az előadás zenéjét is együtt keressük. A klasszikus balett esetében megvannak a zeneművek, például a Hattyúk tava, a Giselle… A kortárs vagy a jazzbalett esetében lágyabb zenékre szoktak táncolni. A nagyobb csoportnál mai popzenéből merítünk, azok közül is a lassabb, lágyabb dallamú dalokat szoktuk kiválasztani. Mindig megnézem, hogy a tinédzserek milyen zenét hallgatnak, melyek az aktuális slágerek, és a lányokkal együtt választjuk ki, hogy mire fognak táncolni a fellépésen. Ha pörgősebb dalokat találunk, akkor megkeressük az adott számok instrumentális, lassabb változatát, feldolgozását. Azt is figyelembe szoktam venni, hogy mit szeret a közönség. Az első években klasszikus balettre építettem a műsorokat. Azután musicalfilmek, például a Grease vagy a Mamma Mia! betétdalaira táncoltunk. Arra a fellépésre több szabadkai énekest is elhívtam. Az annyira megtetszett a közönségnek, hogy a következő évben már várták, hogy ismét ilyen vidám zenékre táncoljunk.
A táncstúdióban megvan az iratkozási időszak, vagy év közben is fogadnak érdeklődőket?
– Korábban, amikor megnyitottam a táncstúdiót, nem volt még sok növendékem, és év közben bármikor be lehetett iratkozni. Az idő előrehaladtával egyre több csoport és táncos lett, így meghatároztuk az iratkozás időpontját. Szeptemberben, a tanév kezdetén és januárban, a második félév kezdetén lehet beiratkozni a táncstúdióba. Már szeptemberben elkezdünk készülni a decemberi előadásra, és négy hónapig gyakoroljuk a koreográfiát. Ha valaki novemberben csatlakozna a csapathoz, akkor már nehezen tudná megtanulni az egészet olyan rövid idő alatt. Csoportos koreográfiákat készítünk mindegyik korosztállyal. Mindezt együtt kell betanulni a fellépésre. Ezért kell mindenkinek jönni az órára, hogy mindenki begyakorolja a lépéseket, és hogy közben mindannyian tudjanak fejlődni. Mivel nem balettiskola vagyunk, és nem profi táncosokat, balerinákat képezünk, ezért nem lehetek velük olyan szigorú. A táncstúdió foglalkozásai rekreatívak. Ha valaki balerinának készül, azt el szoktam küldeni a balettiskolába, ott ehhez megfelelő képzést kap.
Hogyan folyik a versenyekre való felkészülés?
– A kicsiknek heti két órájuk van, a nagyobbaknak három. Ilyenkor inkább tovább szoktuk maradni az órákon. Néha pótórák is vannak. Nemrég Zomborban jártunk, ahol hat helyezést hoztunk haza. Csoportos és szólóprodukciókkal is készültünk. Csak néhány növendéket szoktam felkészíteni a szólókoreográfiára. Nem szeretem megkülönböztetni a növendékeket, és kiemelni közülük a tehetségesebbeket. Főleg csoportban szeretek velük dolgozni.
