5.
A játéknak a gyermek életében játszott komoly szerepét a legkülönbözőbb irányzatokhoz tartozó pedagógusok és pszichológusok egyaránt elismerik. Jelentősége nem csupán a testi, hanem a szellemi, erkölcsi és egészségügyi nevelés szempontjából is kimagasló, hiszen a játék a fejlődő szervezet szükséglete, fejleszti a képzeletet, találékonyságot éppen úgy, mint a szervezőkészséget, fegyelmezettséget, közösségi érzést, a barátságot, a bajtársiasságot, a kondíciót, a koordinációt, a motoros képességeket, a gyorsaságot, és még sorolhatnám. Az említett fizikai és szellemi dolgok mellett az is kiemelendő, hogy a játék lélektani szempontból is jó hatással van a gyermekre. Mint azt Lepeš Josip és Halasi Szabolcs állítják: „A játékban való részvétel, maga a tevékenység is örömet szerez a gyermeknek, mert kielégíti tevékenységvágyát, megvalósíthatja vágyait, törekvéseit, igényeit. Még jelentősebbek azok az érzelmi hatások, amelyek a játékcselekmény sikeres megoldásához, a győzelem eléréséhez kapcsolódnak.” Azt is elmondhatjuk, hogy bár a játék magában is fontos egészségügyi létszükséglet, ha mindez még sikerességgel, eredményességgel párosul, az a „gyermek legtöbb örömének, sikerélményének forrása, és ez a tény a további játéktevékenység motivációját is befolyásolja”.
A játék egészségfejlesztő funkciója
Az egészségfejlesztés kifejezés az utóbbi években terjedt el. Magában foglalja mindazt a tevékenységet, amit korábban egészségvédelemnek, egészségmegőrzésnek, egészségnevelésnek tekintettünk. Az egészséget nevelési feladatként a nevelés általános céljával kell egybevetnünk.„Amennyiben ugyanis a nevelés átfogó célkitűzése a személyiség sokirányú fejlesztése, önkibontakoztatása, úgy az egészség megőrzésében nem csupán a nevelő, hanem maga a nevelt érdekelt elsősorban.” Pedagógiailag tehát olyan dinamikus egészségről kell beszélnünk, amelyben nem az alkalmazkodási jelleget, hanem az aktív egészségvédő, egészségfejlesztő oldalt kell kiemelnünk. A természetes mozgásszükséglet kielégítése a „modern” gyerekeknél egyre nagyobb akadályokba ütközik. A játék és a játékos mozgások alkalmasak arra minden szinten, hogy ezt az egyensúlyvesztést a mozgásosság javára visszabillentsék, a mozgásszegénységet ellensúlyozzák. Érdemes megfigyelni az apró mozgások kapkodó folyamatát gyermekeink számítógép- és elektronikuseszköz-használata közben, sokszor órákig tartó figyelemkoncentráció mellett. Mindez a szervezetet, főként az idegrendszert terhelő ingerhatás egyidejűleg a mozgás általános irányú regressziójához vezet. A mozgásos játék nemcsak egészen másfajta mozgásrendszer, hanem egészen más jellegű elfoglaltság is, tehát segít lezárni az előző tevékenységsorozatot, oldja a befejezetlenség okozta feszültséget, aktív pihentetést jelent. Az iskolai testnevelés és sport sokáig nem hangsúlyozta lényegi szerepét az egészségfejlesztésben. Annak tudatosítása nélkül, de megtette egészségfejlesztő és -védő funkcióját. Ám az 1970-es években az Egyesült Államokban az óraszám- és iskolai költségvetési csökkentések arra kényszerítették a testnevelő tanárokat és iskolaigazgatókat, hogy kampányanyagot készítsenek, amelyben felhasználták a kutatások eredményeit, és bemutatták a rendszeres testmozgás jótékony hatását a gyermekek fejlődésére, egészségére. Az egészségre nevelésnek minden síkon kell mozognia, vagyis ismereteket, tapasztalati lehetőségeket, követelmények alapján teljesített magatartási módokat kell biztosítania. Erre a legalkalmasabb a gyermekek csoportjában a játék. Fontosabb módszerek ennek következtében: az ismeretek nyújtása, az állandó gyakorlás, ismétlés, a pozitív szokások kialakítása, szoktatás, a példaadás. Az egészségre nevelés területei játékok és a játékos mozgások keretein belül:
– a személyi és környezeti higiénia,
– a táplálkozás rendje és higiéniája,
– az öltözködés higiéniája és észszerűsége,
– a nemi higiénia,
– a fertőzés megelőzése,
– a baleset-megelőzés, -elhárítás,
– a testtartásnevelés,
– a napirend kialakítása,
– a szabadidő helyes eltöltése,
– az iskolai testi és testnevelés, a sport minden színtéren.
Mint általánosan kompenzáló (feloldó, ellensúlyozó) tényező, a játék minden formájában szintén jól használható eszközrendszerünk az egészségre nevelésben.
Folytatjuk.
