Binder Aranka, az 1992-es barcelonai olimpia bronzérmes sportlövője két és fél éve dolgozik a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárságon, Vladimir Batez titkár segédeként. Aranka december 1-je és 7-e között Belgrádban, a parasportlövő 10 méteres Európa-bajnokságon járt – nem nézőként vagy politikusként, hanem aktív résztvevőként, hiszen nemzetközi bírói licenccel ott ült a zsűriben. A titkársegéddel erről az eseményről, a szerb lövészet helyzetéről, valamint a titkárság idei munkájáról beszélgettünk.
Egykori élsportolóként, jelenleg sportpolitikusként már több oldalára rálát egy-egy eseménynek, rendezvénynek, és nagyobb összképet tud értékelni. Elégedett a belgrádi Európa-bajnoksággal?
– Nagyon jól meg volt rendezve, lebonyolítási és technikai értelemben is. A mozgássérültek versenyei esetében a szervezés különbözik az épekétől, kezdve a szállástól egészen a verseny konkrét lebonyolításig, és Belgrádban jól sikerült minden. Jó példa, hogy a sportolók szállodája közvetlenül a sporttér mellett volt, ami nagy könnyebbséget jelentett. Külön siker, hogy idén Szerbia tudta folytatni a tornák sorozatát, hiszen a parasportlövő-Eb-t a 2013-as alicantei verseny óta nem rendezték meg.
Magas színvonalú versenyt láthattunk, nagyszerű eredmények születtek, és a bírói csapat is jól dolgozott. Szerbia négy érmet nyert. Dragan Ristić világcsúccsal lett Európa-bajnok, és a csapata is aranyat nyert. Dejan Jokić egyéni ezüstérmet, csapata bronzérmet szerzett.
Hol tart a szerb lövészet nemzetközi viszonylatban?
– Jól állunk, hiszen nagyon jó eredményeink vannak. Hogy néhány nevet is mondjak: Zorana Arunović, Andrea Arsović, Damir Mikec, Dimitrije Grgić, Milutin Stefanović, a paralövőknél a fentiek mellett például Surányi László… Pisztolyban és puskában is nagyon erősek vagyunk, egy jó generáció versenyez most, amely folyamatosan európai és világbajnoki érmeket szerez. Már Tokióra is van egy kvótánk, Arunović révén. A következő szezon még inkább a kvótaszerzésről szól majd, 2020 márciusáig dől el, mennyi szerb sportlövőnk lesz az olimpián. Rióban 9-en voltunk, de sajnos nem jött össze az érem, ami ritkaságszámba megy. Remélem, hogy újra összejön a 9 kvóta, de már a 7-8 is szép eredmény lenne.
Mi a helyzet az utánpótlás terén?
– Puskában a fiúknál és a lányoknál is nagyon jó a helyzet, a pisztoly kicsit gyengébb. Az országos szövetség szépen dolgozik, és a Szerbiai Olimpiai Bizottság nagy segítséget nyújt a feltételek megteremtésében. A SZOB-nak van egy fiataloknak szánt programja, de ez alatt a szint alatt, a kluboknál is zajlik a munka, ahonnan feljöhetnek a fiatal tehetségek.
Egy jó lövésznek tíz év kell, míg érett versenyzővé válik, technikai, taktikai értelemben. Szükség van a pszichológiai érésre. Ebben a sportban nagyon sok múlik az apró részleteken, a tizedeken. Idővel, tapasztalattal jön a fejlődés, amiben az edzőknek is nagy a szerepük.
Térjünk át mindennapi munkahelyére, a titkárságra. Hogyan értékeli, jól zárták az évet?
– Elmondhatom, sikeresen, hiszen mindent, amit terveztünk, meg is valósítottunk, minden pályázatot, amit kiírtunk, le is zártunk. Idén nyolcvanöt, 14–20 éves ösztöndíjasunk volt, őket az eredményeik alapján, azok közül választottuk ki, akik az országos sportminisztérium ösztöndíjprogramjába nem jutottak be. 2016-ban 50, tavaly 77 ösztöndíjasunk volt, akkor nyitottunk először a nem olimpiai sportágak felé. Idén pedig tovább növeltük ezt a számot, és úgy érzem, ez a 85 támogatott fiatal már reális mennyiségnek tűnik. A sportolók mellett 17 edzőt is támogattunk a fennmaradó forrásból. Ez az összeg nem túl nagy, havi 15 ezer dinárról beszélünk, de mégiscsak nagy segítséget jelenthet a szakembereknek.
A sportesemények terén is elégedett?
– A karate-Európa-bajnokságot szerveztük, emellett a vívó-Európa-bajnokságba is besegítettünk. Részt vettünk az U16-os kosárlabda-Eb rendezésében, Zomborban a röplabda-Balkán-bajnokság volt a pionír lányoknak, ahhoz is hozzájárultunk. Nagy esemény volt még májusban a 8. SOŠOV (Vajdasági Diákolimpia), amelynek Újvidék volt a házigazdája. Ezen rekordszámú, több mint 3700 tanuló vett részt az általános és középiskolákból, a titkárság 13 millió dinárt fordított a lebonyolításra.
Összességében, 2016 óta folyamatosan növekszik a titkárságunk forráskerete. Most például 10-12%-kal nagyobb volt, mint tavaly, és hasonló növekedésre számítunk jövőre. Ha bárki kérdezi, elég-e ez a pénz, természetesen mindig az a válasz, hogy nem, de a meglévő mennyiséggel igyekszünk gazdaságosan működni, és olyan projekteket szeretnénk megvalósítani, amelyek előreviszik Vajdaság sportéletét.
Batez titkár a Spartak-díjátadón elejtette, hogy a Spartak titkárság által alapított „párját”, a Vihor-díjat idén utoljára osztják ki.
– A Vihor-díj 2003 óta létezik, minden évben a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárság adja át. 2016-ban bővítettük a díjazottak sorát, a férfi és női sportoló, illetve férfi-női csapatok mellett immár harmadik éve a férfi és női parasportolók, illetve férfi-női parasportcsapatok legjobbjai is megkapták (lapunkban korábban beszámoltunk az idei díjátadóról – a szerző megj.). Viszont novemberben megszületett egy határozat, amely szerint a következő évtől Momčilo Tapavica nevét fogja viselni a tartományi sportdíj. A bírálóbizottság összetételéről, a kategóriákról és a lehetséges felterjesztő szervezetekről a közeljövőben születik meg a döntés, és az is valószínű, hogy tartományi kormányi szintre emelik a díjat.
Legutóbbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy külön figyelmet szentelnek a női sport támogatásának.
– Idén e téren is előreléptünk. 2016-ban 2 millió dinár állt rendelkezésre a célra, tavaly 2,5 millió, idén pedig már 4 millió. Sajnos világszintű tendencia, hogy a női sport hátrányban van a férfiakéhoz képest.
Jelenleg van egy államközi, Magyarország–Szerbia IPA-projektumunk, amely az Aktív lányok nevet viseli. 2020-ig fog tartani, az együttműködés Szentes városa és a mi titkárságunk között létezik. Általános iskolás, 7–15 éves iskolás lányokról van szó, közöttük népszerűsítjük a sportot. A női sport jelentőségét egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is felismerte, a tokiói olimpián már egyenlő számú férfi és női szám lesz a programban.
Az élsport mellett nem hanyagolható el a tömegsport sem, hiszen az érinti a legtöbb embert.
– A tömegsport népszerűsítése nagyon fontos. Van egy vajdasági sportfejlesztési akciótervünk, amelynek keretében klubok jelentkezhetnek a forrásokért. Sajnos általában az élsportra figyelünk, de az emberek elenyésző százaléka sportol olyan magas szinten, miközben a tömegsport érintené az emberek legnagyobb részét, és az népegészségre is jó hatással lenne. A technika rohamos fejlődésével az emberek, de leginkább a gyerekek egyre kevesebben sportolnak, ami nagyon rossz irány. Meg kell mozgatni a népet, nekünk a titkárságon pedig meg kell teremtenünk a feltételeket.
