A Szerbiai Röplabdaszövetség (OSS) pénteki közgyűlésén a 2000-ben olimpiai bajnoki címet szerzett szabadkai Mester Gyulát választották a szervezet egyik alelnökévé, míg Zoran Gajić elnök másik segítője dr. Veroljub Dugalić lett. A 45 éves Mester örömmel vállalta a feladatot, reméli, az új pozícióban kamatoztathatja tudását.
• Mi motiválta a feladat elvállalásakor?
– Egy-egy sikeres pályafutás után a sportolóknak, ha megadatik a lehetőség, akkor illik szerepet vállalni a szakági szövetség munkájában, és tudásukkal hozzájárulni a sportág fejlődéséhez. Több évet vártam a lehetőségre, hogy ilyen szinten is segíteni tudjam a hazai röplabdát, és bekapcsolódhassak a szövetség munkájába. Zoran Gajić terve már eleinte is az volt, hogy a sydney-i generációt bevonja a teendőkbe, ez képezte a választási programjának egyik alapját is. Elnökké választását követően megkért, fogadjam el az alelnöki pozíciót. Hatalmas elismerés ez a számomra, eddigi pályafutásom és a röplabdáért tett fáradozásaim bizonyítéka. Nem részleteztük, mit kell majd csinálnom, nem pontosítottuk még a feladatkörömet. Mivel Szabadkán élek, így feltételezem, hogy erre a régióra, Vajdaságra kell majd fokozottan odafigyelnem.
• Korábban rendszeresen népszerűsítette a strandröplabdát. Vannak konkrét elképzelései a jövőt illetően?
– Persze, vannak ötleteim. Jó lenne Észak-Bácskában létrehozni egy röplabdaközpontot, hiszen Magyarország és Horvátország is közel van, mindkét ország röplabdásaival jó kapcsolatot ápolunk. Hogy milyen együttműködés jön majd létre ebből, az még a jövő titka, de mindenképp tenni szeretnék annak érdekében, hogy ez megvalósuljon.
• Az OSS elnöki posztjáért két jelölt, Vladimir Grbić és Zoran Gajić versenyzett. Közülük az utóbbi került ki győztesen, Grbić pedig ezt követően elhatárolódott a szövetségtől és a röplabdától. Önök mindhárman tagjai voltak a 2000-ben Sydney-ben olimpiai aranyérmes jugoszláv válogatottnak, jól ismerik egymást. Mi a véleménye a történtekről?
– Nagyon sajnálom, hogy így ért véget a történet, azt hittem, Grbić elfogadja előbb-utóbb, hogy egy demokratikus választás során az ellenfél győzött. Mindenképp be kellett volna kapcsolódnia a szövetség munkájába, hiszen ő nemcsak a szerb, de a nemzetközi röplabda egyik meghatározó alakja is.
• A legutóbbi információk szerint Grbić nem hajlandó tárgyalni a szövetséggel, annak ellenére sem, hogy Gajić szerint szükség lenne a munkájára. Ezzel kapcsolatban van új információ, történt előrelépés az ügyben?
– Nem történt előrelépés, ahogy őt ismerem, nem is fog. Nagyon erős karakter, kitart az elhatározása mellett, nem fogja megváltoztatni a döntését. Sok évet lehúztunk együtt a pályán, mindig jó volt a kapcsolatunk, tényleg nagyon sajnálom, hogy így alakult.
• Jelenleg Aleksandar Boričić az Európai Röplabdaszövetség (CEV) elnöke. Mit gondol, a szerb röplabda profitálhat ebből a kapcsolatból?
– Természetesen. Boričić rendkívül jó diplomata, a korábbi években megmutatta, hogyan kell vezetni a szövetséget, mi is hasonló eredményességgel szeretnénk folytatni a munkát. Az, hogy ő a CEV elnöke, biztos sokat jelent majd számunkra. Ha az én időmben ilyen rátermett szakemberek álltak volna egy-egy szövetség élén, akkor talán sok minden másképp alakult volna.
• Egyáltalán hogyan látja a sportág hazai helyzetét válogatott- és klubszinten egyaránt?
– A férfiválogatott ugyan nem jutott ki Rióba, de a világligát sikerült megnyerni egy fiatal gárdával, amely várhatóan a következő olimpiai ciklusban is együtt marad, és Tokióig sokat fejlődhet. Klubszinten már nem ilyen fényes a helyzet, főleg pont a fiúkat érinti a probléma. Nemcsak gazdasági nehézségekkel kell szembesülniük, hanem az utánpótlás hiányával is. A fiatalok nagy része inkább olyan sportágat választ, amiből könnyebben profitálhat a jövőben, a labdarúgás, a kosárlabda és a tenisz a legnépszerűbb a körükben. Az egyesületeknek nagyon csekély a lehetőségük új játékosok bevonására. A női válogatott ugye ezüstérmes lett a riói olimpián, náluk egyelőre nincs különösebb probléma, ugyanakkor a változások, a fiatalítás ott is elkerülhetetlen az elkövetkező években. A lányoknál a klubokban is lényegesen jobb a helyzet, országos szinten talán a röplabdát választják közülük a legtöbben, bő utánpótlással dolgozni is jelentősen könnyebb.
