Annyi újdonság történt az idei zentai nemzetközi sakktornán, hogy azt nyugodtan kikiálthatjuk a rekordok, de még inkább a precedensek versenyének. És ha már ezzel kezdtük, vegyük is sorba ezeket az újdonságokat!
Először történt meg az idén nagykorúvá vált verseny történetében, hogy a versenyzők nem A és B csoportban, azaz nem két, az értékszám alapján kettészelt mezőnyben, hanem egy csoportban vívtak meg a helyezésekért és pénzdíjakért. És tegyük is hozzá azonnal, ez az összevonás nem „ártott meg” a verseny népszerűségének: ha a felnőttverseny 119 sakkozójához hozzáadjuk a gyerekverseny 54 részvevőjét és a gyorslépéses torna 28 rajtolóját, akkor láthatjuk, hogy a részvétel idén is elérte, sőt meg is haladta a már szinte megszokott 200-as számot.
Először fordult elő a verseny történetében, hogy azt egy török sakkozó nyerte meg. Szuat Atalik nemzetközi nagymester esetében végül is érvényesült a papírforma, habár egy kicsit döcögősebben, mint az az értékszám alapján várható lett volna. Atalik ugyanis a negyedik fordulóban bukott egy nagyot, egy nála jóval alacsonyabban rangsorolt vetélytársa ellen, de végül összeszedte magát, és a legfontosabb rangadókat megnyerve rutinosan futott be az első helyre. Ezzel egyben – mint azt néhányan tréfásan megjegyezték – vissza is vágott a török sereg 317 évvel ezelőtt Zentán elszenvedett vereségéért. Kétszeresen is, tehetjük hozzá, hisz Atalik a gyorslépéses versenyt is megnyerte.
Először kellett megtapasztalniuk a 18 év során a zentai torna férfi sakkozóinak, hogy a hölgyek igenis képesek egyenrangú ellenfeleik lenni ebben a szellemi játékban. Irina Drogovoz nemcsak az idei, hanem az utóbbi évek legnagyobb meglepetését okozta azzal, hogy (29-es rajtszámmal!) 9 forduló után megelőzte majdnem mindegyik férfi versenytársát, azt az egyet kivéve, akivel holtversenyben az első helyen végzett! Ráadásul személyéhez még egy precedens köthető, hisz olyan sem fordult még elő az eddigi versenyeken, hogy egy mindössze 15 éves sakkozó végezzen az első helyen. Érdemes tehát megjegyeznünk ezt a nevet, nyilván hallunk még róla.
És végül az is először fordul elő, hogy egy zentai versenyző a 9 lehetségesből 7 pontot szerezve a közvetlen élbolyban fejezze be a versenyt. Simonyi Zoltán FIDE-mester kiegyensúlyozott játékkal, mindössze egy vereséggel, a nála magasabban rangsorolt ellenfelekkel szemben is tartva az egyensúlyt, azaz megérdemelten végzett a hatodik helyen. Az idei versenyt azonban nem csupán az ő eredménye miatt tekinthetjük zentai szempontból is eredményesnek, hiszen a 15 pénzdíjas versenyző között ott találhatjuk még Nagy Attila mesterjelölt nevét is.
Fontosabb eredmények, 8. forduló: Vučinić–Nađ Heđeši 1:0, L. Nestorović–Atalik 0:1, D. Nestorović–Simonyi remi, Kosanović–Živković remi, I. Drogovoz–Obodcsuk 1:0, Radusinović–Kiproski remi, Kumić–Jovičić 0:1, Farkas T.–Cvetanović 1:0, Miladinović–Vranić 1:0, Stanojević–Kecskeméti 1:0, Csikós–Nagy A. remi. 9. forduló: Atalik–Vučinić 1:0, Nađ Heđeši–I. Drogovoz 0:1, Kiproski–D. Nestorović 1:0, Jovanović–Kosanović 0:1, Živković–Farkas remi, Simonyi–Miladinović 1:0, Jovičić–Andrijević 0:1, Obodcsuk–Radusinović 0:1, Stanojević–L. Nestorović remi, Vranić–Csikós remi, Nagy A.–Arsić 1:0.
A végső élcsoport: Atalik, I. Drogovoz 7,5 pont, Kosanović, Kiproski, Vučinić, Simonyi 7 pont, Živković, Radusinović, Farkas, Andrijević 6,5, D. Nestorović, Nađ Heđeši, Nagy A., Jovanović, M. Drogovoz, L. Nestorović, Miladinović, Stanojević, Jovičić, Šćepanović, Savić, Cvetanović 6 pont stb.
A négy különdíjas Ljubomir Vranić (a legjobb nem díjazott zentai versenyző), Branko Stanojević (a legjobb nem díjazott felnőtt versenyző), Lena Miladinović (a legjobb nem díjazott hölgyversenyző) és Damjan Cvetanović (a legjobb nem díjazott ifjúsági versenyző) lett.
Az idei verseny fővédnökei Zenta önkormányzata, a Tartományi Sport- és Ifjúsági Titkárság, a zentai TE-TO cukorgyár voltak, valamint az Európai Unió, mivel a torna az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretein belül zajlott.
