A Hivatásos Teniszezőnők Szövetsége (WTA) honlapjának van egy állandó rovata, amely a Getting to Know címet viseli, s amely a feltörőben levő teniszezőnőket mutatja be. Ebből is adódik, hogy hétről hétre az új arcokat láthatjuk ott, elsősorban a tizenéveseket és azokat, akik első jelentősebb sikerüket jegyezték éppen.
Ritka eset, hogy valaki 26 évesen, pontosabban egy hónappal a 27. születésnapja előtt kerüljön oda. Hosszú idő után a legújabb kivétel a magyar Czink Melinda, aki szeptemberben Québecben pályafutása első WTA-tornáját nyerte, amivel felverekedte magát a ranglista legjobb 40 helyezettje közé és hazája első számú játékosává avanzsált. A rovat egyik legújabb folytatása tehát Czink Melindával foglalkozik, és ebből a terjedelmes interjúból ragadtunk ki részleteket.
• Mikor ismerkedett meg a tenisszel?
– Édesapám, István műkedvelő szinten teniszezik, és tízéves lehettem, az öcsém pedig hét, amikor először adott ütőt a kezünkbe.
• Hogyan teltek az első évek?
– Miután az egyik budapesti teniszklubban kezdtem edzeni, nem haladtam gyorsan, mert elsősorban az iskolára összpontosítottam. A klubban főleg fiúkkal edzettem, ami nekem is sokat segített, mivel balkezes vagyok, nekik is jól jött. Az USA-ba 2001-ben, nem sokkal profi rajtom után mentem, s azóta a Los Angeles–Budapest vonalon élek.
• Hogyan érzi magát balkezesként az első 100-ban?
– Tudom, hogy jelenleg a második legjobban rangsorolt balos vagyok a spanyol Martinez után. Azt is tapasztaltam, hogy balosnak lenni a teniszben előny, és hogy roppant nehéz velük játszani. Ilyenkor jobban odafigyelek az adogatásra, ami perdöntő lehet, főleg a gyors talajú pályákon.
• Idén mi változott, hogy ekkora a haladás?
– Sok éve vagyok a teniszben és a fejlődésem eléggé elhúzódott. A nagyobb tapasztalat révén más téren is fejlődtem. Élvezem a játékot, minden meccsből megpróbálok tapasztalatot levonni, és örömmel tölt el, hogy egyre sikeresebb vagyok a nálamnál magasabban rangsoroltakkal szemben.
• Melyik a legerősebb fegyvere?
– Azt gondolom, hogy az adogatás. Már nyolc éve Ian Barstow az edzőm, újabban azonban Phil Denttel sokat dolgoztunk az adogatáson és a röptén. Az ő tanácsára változtattam a mozgáson is, s azóta sokkal jobban érzem magam a pályán. Minél könnyebben nyerem a saját adogatásaim, annál jobban összpontosíthatok a fogadójátékra.
• Kedvenc talaja és tornája?
– Salakon nőttem fel, évekig betonon edzettem és szeretem a füvet is. Kedvenc talajom tehát nincs, ami pedig a tornákat illeti, az Australian Open. Egyébként is nagyon tetszik Ausztrália. Gondolom, érthető, hogy most Québec is nagyon kedves a számomra.
• Szabadidejét mivel tölti?
– Az első az olvasás. Van, hogy hetente öt-hat könyvet is elolvasok. Szeretem még a jó filmeket és a mamám főztjét. És szeretek strandolni is.
• Céljai?
– Vannak, de nem árulom el. Amit idén óhajtottam, túlnyomórészt meg is valósítottam. Jelen pillanatban csak a következő meccsel foglalkozom.
• A 2005. évi canberrai torna szép emlék lehet. Ott ugyanis egyedülálló esetnek volt részese.
– Emlékszem jól, hisz akkor jutottam először döntőbe. Előzőleg azonban a selejtező utolsó fordulójában kikaptam Ana Ivanovićtól. Már-már csomagoltam, hogy elutazzak Melbourne-be az Australian Open selejtezőjére, amikor jelentették, hogy szerencsés vesztesként mégis táblára jutottam. Az első fordulóban három meccslabdát mentettem, majd a döntőig meg sem álltam, s ott újra Ivanović következett. Az első játszmában 5:4-nél adogattam, mégis Ana nyert. Ez mindkettőnknek fordulópontot jelentett a pályafutásában. Nem győztem, de szép emlék volt, hisz bekerültem a tenisztörténelembe.
Czink Melinda legjobb eredményei talán csak ezután következnek. Miután érett sportolói éveiben megacélosodott.
