Elvándorlás, járványhelyzet, szétválás

Zentát említve sokaknak több minden eszébe juthat, de ezek közül biztosan az egyik a birkózás. A picike város évtizedek óta világversenyek érmeseit, győzteseit adja, s ha csak az elmúlt emberöltőt számítjuk, Szemerédi István, Törtei József, Szabó Palóc Nándor, Kopasz Károly, Frísz Krisztián, a Nemes testvérek, Viktor és Máté neve mindenképp megemlítendő, de a sort akár még fél oldalon folytathatjuk, mert korosztályos érmesek és országos bajnokok hosszú sora kívánkozna ide.

Legutóbb sajnos nem ilyen kontextusban emlegették a zentai birkózást, hiszen törésre került sor a majd százéves klub háza táján, szinte az egész kadét nemzedék átigazolt a felsőhegyi Herculesba, amely közben beköltözött Zentára, így most a községben két birkózóklub verseng egymással. Sokaknak nem is tetszik a dolog, mert a két egyesület eredményeit figyelve továbbra is az látható, hogy egyesülten nem sok szerbiai klub tudná utánpótlásszinten megszorongatni a zentaiakat, de ez már tényállás, így most annak jártunk utána, hogyan működik a két klub. Elsőnek a Zentához látogattunk el.

– Az elmúlt években több dolog is megviselte a klubot, kihatással volt ránk a járványhelyzet, az elvándorlás és a különböző válságok is. Én azért úgy érzem, igyekeztünk megőrizni a klubunkat, és jó irányba haladni. Természetesen a szétválás sem volt zökkenőmentes, de így a harmadik évben már mondhatom, hogy túl vagyunk rajta, persze nem tudjuk pótolni a kadét korosztályt, akik most érnek az eredményt hozó időszakba, merthogy őket már egészen kis kortól kezdve neveltük ki. Az óvodás korcsoportban több mint húszan vannak, az alsósoknál tizenöt körüli a létszám, a felsősöknél szintén tizenöt-húsz között, a középiskolás korosztályban a tíz gyerekből három maradt nálunk, ami óriási kiesésnek számít, hiszen őket jelenleg nem tudjuk pótolni. Felnőtt birkózóink tízen vannak, ebben a korcsoportban van, aki aktívan jár versenyekre, és van, aki csak ligát birkózik. Ennek leginkább az elvándorlás az oka, mert több huszonéves próbál külföldön boldogulni. Így ez a generációnk nem igazán népes – mesélte a klub elnöke, Tornai Zoltán.

Az óvodás korcsoportnak az edzéseit Pintér Áron tartja, az alsósokét Antal Zoltán, a felsősökét pedig Zörgő László. Laci bácsi négy éve vette át a nevelőmunkát a klubban, és idén már két segédedző is tevékenykedik mellette: délelőttönként Áron, délutánonként pedig Surányi Martin, aki jómaga is derék harcossá nevelkedett ki a Zentában, korosztályos válogatott és a nemzedéke egyik legnagyobb tehetsége volt, de sajnos egy makacs vállsérülés évek óta kínozza. A felnőttek edzéseit Antal és Báló Petar tartják, akik jelenleg a Vajdasági Birkózóakadémia edzői is egyben.

– Szerintem az a régebbi szigor sokkal jobban megfelelt a küzdősportoknak. Tudjuk, hogy a birkózás egy kemény sport, és négy-öt év legalább szükséges ahhoz, hogy valamit elérjenek a gyerekek. Az ehhez szükséges kitartáshoz pedig nem elég csupán az edző és a feltételek, szükség van a szülőre és a gyerekekre is. A mai rohanó világban hajlamosabb mindenki a türelmetlenségre, így azokat tudjuk leginkább ösztökélni, akik igazán elszántak. Különösebb toborzásra eddig nem volt szükségünk, három éve, amikor a Hercules Zentán kezdett el tevékenykedni, csökkent a létszámunk, de én úgy vélem, elegendő gyermekünk van ahhoz, hogy büszkélkedni tudjunk velük – folytatta a beszélgetést Laci bácsi, aki a klub kimagasló versenyzője volt, és már hosszú évtizedek óta kíséri és neveli a tehetségesebbnél tehetségesebb birkózópalántákat.

Országos szinten a Zenta csapatversenyeken többnyire dobogós helyezéseket ért el, amióta azonban a versenyzők egy része átigazolt a Herculesbe, a rangsorolás kedvezőtlenebb tendenciákat mutat a Zenta számára, mert egységesen még most sem lehetne nagyon utolérni a zentai gyerekek teljesítményét. Közben aztán Nagybecskereken, Belgrádban, de főleg Magyarkanizsán és Zomborban felpörögtek a dolgok, így a tömegesség miatt főleg ezek a közegek viszik el a pálmát a korosztályos versenyeken.

Elmúlt viszont az a bizonyos kritikus két év, ami tagadhatatlan, hogy megviselte a zentai klub(ok) mindennapjait. A Zenta esetében egy olyan korosztály esett ki, akiknek a befektetett munkája most kezd megtérülni, beszélgetőpartnereim azonban úgy vélik, az elkövetkező években kellően felzárkóznak, és újra régi fényében ragyoghat a nagy múltú Zenta Birkózóklub.