Síkon is versenyképes gátidő

Sporttörténelemnek lehettek szemtanúi a Hayward Field lelátóján ülők a világbajnokság péntek esti programjában, ahol az atlétika egyik legelképesztőbb futása zajlott le. Várható volt egy nagy eredmény női 400 méter gáton Sydney McLaughlintól, aki az elmúlt év során a szám valaha volt legnagyobbjává emelkedett, és csak a múlt hónapban kétszer is tovább faragott a világcsúcson, most pedig Eugene-ben megtette ezt összességében negyedszer is, méghozzá úgy, hogy gigantikusnak mondható 73 századot javított korábbi, 51,41-es etalonját. Hiába volt ott vele a döntőben a szám valaha volt második és harmadik leggyorsabbja, Dalilah Muhammad és Femke Bol is, az amerikai így is egészen más ligában futott, s míg az ezüstérmet szerző Bolnak nem sikerül elérnie célját, hogy először jegyezzen 52 másodpercen belüli időt, McLaughlin 50,68-nál állította meg az órát. Hogy mindezt kontextusba helyezzük, ezzel az idővel a 22 éves amerikai még a 400 méteres síkfutók között is tisztességgel helytállt volna: a gátak nélküli kört fél órával korábban Shaunae Miller-Uibo 49,11 másodperces idővel nyerte meg. McLaughlin még abban a döntőben is megelőzött volna két futót, ráadásul az idei vb női 400-as síkfutóversenyei során is összesen csak kilencen tudtak jobb időt jegyezni, mint ő gáton…

Előzetesen aggódni lehetett a világcsúcsért a női 4×100 méteres döntőben is, hiszen a jamaicaiak a sprintszámokat uraló álomcsapatukkal álltak ki, ám végül nemhogy új rekordot, még a győzelmet sem sikerült megszereznie a Nelson, Thompson-Herah, Fraser-Pryce, Jackson kvartettnek. 41,18-as eredményük ugyan nem volt rossz, ám az amerikaiak kevésbé ismert Jefferson, Steiner, Prandini, Terry összeállítása a tökéletes váltásoknak köszönhetően négy századdal legyőzte őket. Fordult a kocka a férfiak versenyén, ahol az amerikaiak sztárcsapata (Coleman, Lyles, Hall, Bracy) maradt el kis különbséggel a kanadaiak mögött, akiket az idén sérülés és betegség által visszavetett, az egyéni számokban gyengélkedő Andre De Grasse juttatott el a célig.

Így pedig nem valamelyik amerikai vagy jamaicai sprinter lett az első a vb-n, aki két aranyérmet is szerzett. Ez a cím egészen váratlan helyre, a perui Kimberly García Leónhoz került, aki a 20 km után az új gyaloglószámban, az 50-et váltó 35 km-es versenyen is elsőként ért célba, ráadásul a teljes dobogó ugyanúgy festett, mint a rövidebb távon, kissé megkérdőjelezve a szám létjogosultságát.

Az utolsó hétvégére maradt a legkomolyabb szerbiai esélyekkel kecsegtető verseny, a női távolugrás, ám nem sokon múlt, hogy kiütéses vereség legyen a vége. A szombat esti selejtezőből Milica Gardašević nem jutott tovább, hiszen három kísérlete mindegyikében belépett, és közel állt ehhez a kétszeres szabadtéri világbajnoki bronzérmes Ivana Vuleta Španović is, aki két rontás után harmadikra egy biztonsági kísérletre kényszerült, és végül 6,65 méterrel, tizenegyedikként kvalifikálta magát a döntő 12 fős mezőnyébe, akik a mi időnk szerint éjjel küzdöttek meg az érmekért.

Az atlétika-világbajnokság ma hajnalban zárult le az Egyesült Államok nyugati partján található Eugene-ben, kilenc éremosztó azonban még az utolsó napra is maradt.