Kulcsár Krisztián elnök szerint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által kalkulált 13 érem megszerzése a realitás a 17 nap múlva kezdődő tokiói olimpián. A MOB első embere kedden kifejtette, három szempont alapján ítélhető meg a magyar delegáció ötkarikás eredményessége. Elsőként a küldöttség létszámát említette meg: a japán fővárosba 176 sportoló utazik, többen, mint a londoni vagy a riói játékokra. Másfelől kiemelte a széles sportági palettát: 23 sportág 28 szakágában lesz magyar induló, több olyanban is, ahol még egyáltalán nem, vagy csak nagyon régen szerepelt magyar versenyző. A harmadik szempont pedig az, hogy hogyan térnek haza a sportolók az olimpiáról. „A 13 érem, amivel mi kalkuláltunk, nem pesszimista vagy óvatos szám, hanem a realitás. Ettől el lehet térni, és bízom abban, hogy pozitív irányban el is fogunk” – hangsúlyozta Kulcsár, és felidézte, van, amikor jól sikerülnek a kiélezett helyzetek, és van, amikor nem. Példaként felhozta a Pekingben 2008-ban megszerzett három aranyérmet, ami után 2012-ben nyolc alkalommal csendült fel a Himnusz Londonban. „Pekingből keserű szájízzel tértünk haza, Londonban pedig milyen jól sikerült minden, pedig nem gondolom, hogy nagyot változott a magyar sport négy év alatt” – tette hozzá a MOB elnöke.
A vírushelyzet kapcsán elmondta, egyedül az tölti el szorongással, hogy mi lesz, ha valaki pozitív koronavírustesztet produkál, mivel az eddigi tapasztalatok alapján „könyörtelen” az intézkedés a szervezők részéről, ugyanis az érintetteknek két hétre karanténba kell vonulniuk. „Ugyanakkor nyugodt a lelkiismeretünk ebben az ügyben, hiszen a teljes magyar delegáció védetten utazik az olimpiára” – fűzte hozzá. Mint mondta, 17 nappal a játékok kezdete előtt várakozás van a sportolókban, hogy szigorú és kemény feltételekkel bár, de végre sor kerül az olimpiára. „Ezekkel a szabályokkal kell együtt élni. Amikor tavaly nem törölték az olimpiát, hanem úgy döntöttek, hogy egy évvel eltolják, azt mondtuk, bármi áron, de legyen meg. Tudomásul kell venni, hogy ennek ez az ára. Hálával tartozunk a japán kormánynak és a szervezőbizottságnak az olimpia megtartásáért” – szögezte le Kulcsár Krisztián.
A XXXII. nyári olimpiai játékok július 23-án kezdődnek a japán fővárosban. Az olimpia augusztus 8-án zárul.
Nem indulhatnak a B szintes magyar úszók
A vízi sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA döntése értelmében nem indulhatnak az olimpián a B szintes idővel rendelkező magyar úszók. A hazai szövetség keddi tájékoztatása szerint a B szintes idők már nem jelentettek automatikus olimpiai szereplést – a B szinttel rendelkezők akkor indulhattak korábban, ha egy nemzetnek nem volt az adott számban A szintes úszója –, ugyanis most a FINA meghívására lett volna szükség, ez azonban nem történt meg, így Horváth Dávid (100 és 200 mell), Fábián Fanni (200 m gyors), Senánszky Petra (50 és 100 m gyors), valamint Sztankovics Anna (100 m mell) sem vehet részt az ötkarikás játékokon. A magyar medencés úszóválogatott így 32 fős lesz az olimpián.
Emelkedik a fertőzöttek száma Tokióban
Bő két héttel az olimpia rajtja előtt emelkedik a fertőzöttek száma Tokióban. Az illetékes hatóság tegnap – az előző 24 óra adatait közölve – 920 új esetet jelentett, ez közel két hónapja, május 13. óta a legmagasabb szám. Sok helyi attól tart, hogy az ötkarikás játékok csak rontani fognak a helyzeten, a szervezők azonban azt ígérik: minden biztonságos lesz. Tokióban vasárnapig egészségügyi vészhelyzet van érvényben, a kormány pedig azt fontolgatja, hogy a korlátozásokat egy hónappal, az olimpia végéig meghosszabbítja.
Médiainformációk szerint a szervezők, a kormány, a tokiói városvezetőség, a Nemzetközi Olimpiai és Paralimpiai Bizottság ötoldalú megbeszélés keretében ma dönt arról, hogy tovább korlátozzák-e a nézők beengedését, és részben zárt kapussá nyilvánítják-e az olimpiát, illetve a paralimpiát. A hírek alapján a megnyitóra és a versenyek egy részére egyáltalán nem engednek majd be nézőket. Korábbi döntések alapján külföldi szurkolók nem lehetnek ott a tokiói lelátókon, és japánok is csak erősen korlátozott számban.
