Szabó Szebasztián zentai úszó már a 2017-es budapesti vizes világbajnokság előtt is szép eredményeket ért el, a köztudatba azonban csak a közelmúltban, a magyar országos bajnokságot követően robbant be igazán. A Győrben pallérozódó 23 éves tehetség az 50 méteres pillangóúszás döntőjét hatalmas egyéni és magyar országos csúccsal nyerte meg, majd a 100 döntőjében sem talált legyőzőre, olyan jeles úszókat utasított maga mögé, mint Cseh László vagy Milák Kristóf. Az aranyérmek mellé olimpiai kvalifikáció is társult, így Szabó a szerbiai sportolók közül negyedikként szerzett tokiói kvótát.
Már a tavalyi év végén is kiváló eredményeket értél el a Győr úszójaként, idén pedig fantasztikus formában kezdted az évet. Beigazolódik, jó döntést hoztál, amikor hozzájuk szerződtél.
– Igen, egyre jobban örülök, hogy a győri egyesület mellett döntöttem. Már a kezdetektől nagyon elégedett vagyok az itt folyó munkával, jól érzem magam a csapatban, a körülmények jobbak nem is lehetnének, az edzésmódszer és a program is tetszik. Ez mind hozzájárult a sikerhez.
Az 50 pillangón nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon erős vagy jelen pillanatban. Számítottál ilyen kimagasló eredményekre?
– Éreztem, hogy nagyon jó formában vagyok, számítottam rá, hogy mind 50-en, mind 100-on egyéni csúcsot úszok majd, de arra nem, hogy ennyit fejlődtem az utóbbi időben. Az első döntőm időeredménye kicsit meglepett, de növelte az önbizalmamat, akkor vált világossá számomra, hogy 100-on még nagyobb meglepetést okozhatok.
A 100 pille előfutama kicsit lassabbra sikeredett, akarattal a szélső pályák valamelyikén szerettél volna úszni, kikerülve így az esélyesek látómezejéből?
– A selejtezők ilyenek, mindenki igyekszik taktikázni, tartalékolni a délutáni fináléra. A lehető legkisebb erőfeszítéssel szerettem volna döntőbe kerülni, akkor már elég sok futam volt mögöttem, minden számított. Szerettem volna a lehető legpihentebben rajthoz állni. Nem szándékosan kerültem szélső pályára, nem foglalkoztat különösebben, hogy a mezőny lát-e, én sem foglalkozom velük. Előre megtervezek egy-egy futamot, és a saját taktikámat igyekszem végig betartani.
A 100 döntőjében erősen kezdtél, gyakorlatilag egy testhosszt vertél a mezőnyre az első 50-en, a végére azért elfáradtál.
– Jellemző, hogy nagyon erősen kezdek, így szemmel láthatóan visszaesek a második hosszon, ugyanakkor az elmúlt időszakban jelentősen javultam e téren is, korábban még látványosabb volt ez a visszaesés.
Mit jelent számodra ilyen ellenfelekkel versenyezni, mint Cseh László vagy Milák Kristóf?
– Mindenképp ösztönzően hat rám, talán még komolyabban veszem a versenyzést, és igyekszem a lehető legtöbbet kiadni magamból. Szeretek erős ellenfelekkel versenyezni, és bizonyítani ellenük, tisztelem őket a parton, de a medencében nem félek tőlük. Nem ijedek meg a kihívástól. Akárki is ússzon mellettem, igyekszem a saját versenyemet végigvinni, általában nem is pillantok ki oldalra.
Jelen pillanatban vezeted a világranglistát.
– Jó a nevem az elején látni, de a világranglista másodlagos számomra, elsősorban a még a cáparuhás időből származó szerb országos csúcsokat szerettem volna megdönteni, és ez mindkét számban sikerült is. A szezon elején járunk, korán van ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket levonhassunk az idei eredményekből, a legtöbb válogató még csak ezután jön. Nem elégszem meg ennyivel egyébként, az év végig tovább szeretnék faragni ezekből az időkből is.
A szerbiai pillangósok közül ez idáig egyedül Milorad Čavić tudott hasonlót produkálni.
– Mindkettőnknek a rajt és az első hossz az erőssége. Kimagasló pályafutás áll Milorad mögött, amit egy pekingi olimpiai ezüst koronázott meg. Azt hiszem, én is megelégednék ennyivel, ehhez azonban még rengeteg munka vár rám.
A fő célod, a tokiói kvótát már az idény elején elérted. Hogy alakul a további programod?
– Folytatjuk a munkát ezen az úton, ez eddig bevált, különösebben nem kell változtatni rajta. Tudom, hogy miben kell javulnom, viszont ami eddig is bevált, azon szerintem nem kell módosítani. Igazából így, hogy megvan a tokiói kvóta, lekerült rólam a teher, így ezzel nem kell foglalkoznom, az apró részletekre is koncentrálhatok. Készülünk a világbajnokságra, majd a rövid pályás Európa-bajnokságra Glasgow-ba, ott mindenképp dobogóra szeretnék állni.
A júliusi, kvangdzsui vb is hamar itt van.
– A vb-n mindkét számban döntőbe szeretnék kerülni, eddig ezt a célt tűztem ki magam elé, viszont ha ilyen ütemben fejlődök, nem tartom kizártnak, hogy akár éremért is úszhatok majd. 2017-ben Budapesten 50-en elődöntőbe kerültem, 100-on néhány századdal maradtam le a legjobb 16 mögött. Ideje előrelépni.
A nevelőedződ, Aleksandar Zelić nyilatkozta a minap, hogy még ennél is sokkal többre vagy képes. Tokió?
– Egyetértek vele. Jó formában vagyok ugyan, de tudom, hogy van még hová fejlődni, mind az edzés, mind a versenyek tekintetében. Korai még Japánról beszélni, sok idő van még addig. Egy biztos, csak azért nem szeretnék menni, hogy részt vegyek egy olimpián, ha már ott vagyok, akkor igyekszem eredményesen is szerepelni. Szeretek versenyezni, az pedig, hogy a világ legjobbjaival úszhatok, külön motivál. Hogy ez mire lesz elegendő, majd elválik.
