Magyarország tegnapi, Csehország elleni mérkőzése arról szólt, Kim Rasmussen lányai vajon a harmadik vagy a negyedik helyen zárnak a B csoportban. Kalkulációnak nyilván nem volt helye, de azért fél szemmel az A csoportra pisloghattak az illetékesek, mert jelen pillanatban a nyolcaddöntőben nagyon jó lenne elkerülni a románokat, hiszen a szomszédok kapitánya Ambros Martín, aki hosszú évek óta a Győr vezetőedzője, és tökéletesen ismeri a magyar játékosokat. A recept mindehhez egyszerű volt: a magyaroknak győzniük kellett, az álomszerű pedig az lett volna, ha este a szlovénok legyőzik a spanyolokat, így a legjobb 16 között a déli szomszédokkal találkoznának Görbiczék.
Anita egyébként kisebb térdsérülése miatt nem lépett pályára a csehek ellen, de a magyaroknak még így is sokkal „hosszabb” kispadjuk volt, mint Jan Bašný gárdájának. Ehhez képest nem jól alakult az első húsz perc, mert a magyarok négygólos hátrányba kerültek (11:7), de öt perc alatt egy 6:0-s sorozat volt a válasz, így megnyugtató előnnyel vonulhattak pihenőre. Ez az előny aztán elég is lett, mert a csehek nem tudtak újítani játékukon, Magyarország pedig megszerezte a harmadik helyet a csoportban.
Bietigheim: Magyarország–Csehország 30:29 (17:14)
EgeTrans Aréna, 2600 néző, vezették: Christiansen és Hansen (Dánia).
Magyarország: Janurik, Bíró, Szöllősi-Zácsik 5, Schatzl 3, Szucsánszki 1, Kovacsics 3, Kisfaludy 2, Klivinyi 2, Bódi 7, Szekeres, Mayer, Kovács 3, Mészáros 2, Hárfa 2, Lukács.
Csehország: Satrapova, Galuskova, Rysankova 1, Salcakova, Manakova 3, Kordovska, Hrbkova 5, Luzumova 7, Adamkova, Marcikova, Muellnerova, Setelikova, Kudlackova, Zachova 2, Jerabkova 9, Mala 2.
Eredmények (lapzártáig), A csoport: Angola–Paraguay 32:28, Románia–Franciaország 17:26. B csoport: Lengyelország–Argentína 38:20, Magyarország–Csehország 30:29. A sorrend: Norvégia 8, Svédország és Magyarország 6, Csehország és Lengyelország 4, Argentína 0 pont. C csoport: Japán–Tunézia 31:13, Montenegró–Brazília 23:23. D csoport: Kína–Kamerun 26:26, Hollandia–Németország 31:23.
Szakértői szemmel
Magyarország–Csehország: „Világbajnokságon kizárt, hogy ne legyen tét. Különösen olyan soványka rajt után, amilyet a magyar női kézilabda-válogatott produkált a németországi vb-n. Az argentinok, majd a lengyelek elleni siker azonban a lelkeket és a B csoport tabelláját is helyére zökkentette, már csütörtök estére meglett a továbbjutás. Így a »lenni vagy nem lenni« kérdése péntekre, a csehek ellen »harmadiknak vagy negyediknek lenni« választássá szelídült. Mivel a csehek is megingathatatlan nyolcaddöntősként vágtak neki a mérkőzésnek, nem állíthatjuk, hogy öldöklő kézitusa folyt. Együttesünk 7:11-nél, egy kettős emberhátrányból kikászálódva rázta meg magát, és 6:0-s rohammal mutatta meg, milyen az, amikor ihletett állapotban játszik. Ez azonban tova-tovatűnt, de kapusaink jó teljesítménye, az éles helyzetekben egy-egy szilaj védekezés, valamint Bódi remek helyzetkihasználása és hét gólja elegendőnek bizonyult a győzelemhez. Kissé zilált, labdaeladásokkal terhelt végjátékban – a régi, de ezúttal érvényes klisével élve – az egységesebb csapat nyert, azaz a magyar, ha nem is brillírozva, de biztosabban, mint a 30:29-es végkifejlet mutatja. Nem volt sima, de legalább nem is lett fordított.
A nyolcaddöntős ellenfél kiléte csupán éjszakára derült ki, de akár a franciák, akár a spanyolok vagy a szlovének jönnek szembe Lipcsében, az már új fejezet lesz. Egyenes kiesés vagy remélhetőleg egyenes továbbjutás.”
