Ballai Attila (jobbról) és a szerző
A Magyar Kézilabda-szövetség elnöksége kedden ülést tartott, amelyen leváltották Talant Dujsebajev férfi szövetségi kapitányt, Elek Gábort, Ambros Martínt és Siti Beátát nevezték ki a női válogatott élére, s hat pontban fogalmazták meg azokat a teendőket, amelyek hivatottak lesznek visszaszerezni a magyar kézilabda régi nagy fényét.
• Alig néhány nap múlt el az Eb óta, de a magyar közvélemény, a média már vagy egy hete a magyar állapotokat taglalja. Volt valami nyomás az elnökségen, hogy ilyen gyorsan döntsön fontos dolgokról?
– A közvélemény természetesen nagyon fontos, de a döntéshozatalt, annak módját és tényét nem befolyásolta. Itt alapvetően arról volt szó, hogy ez az elnökég, amikor tavaly áprilisban funkcióba került, örökölt egy helyzetet. Ezt a helyzetet nem szerette, mert arról volt szó, hogy a férficsapat élén egy Lengyelországban dolgozó, kirgiz származású spanyol szakember állt, akinek nyilván minimális a rálátása a magyar kézilabdára. Dujsebajev egy kiváló szakember, a világ legjobb játékosa volt, és többszörös BL-győztes edző. A mostani elnökség regnálása elején az Eb-selejtezőben oda-vissza legyőztük az oroszokat, tehát nem volt ok arra, hogy felborítsuk a rendszert, hanem megvártuk, hogyan zárul az olimpiai kvalifikációs sorozat. Na, ez lezárult, fájdalmunkra úgy, hogy a csapatunk nem jutott ki még az olimpiai selejtezőre sem. Az elnökség döntéshelyzetbe került, s elsősorban nem is személyekben gondolkodott, hanem elvekben, és azt mondja, hogy a magyar férfikézilabdát – de majd a nőit is – mindenféleképp olyan szakember irányítsa, aki életvitelszerűen Magyarországon él, aki látja a meccseket, aki ismeri a játékosokat, s nem egy-egy impulzus alapján dönt személyekről, hanem az alapján, hogy látja őket 20-30 meccsen, s kapcsolatot tud tartani a klubokkal. Dujsebajevnek egyébként fel lett ajánlva ez, de ő csak a mostani felállásban tudna dolgozni, mert 2019-ig elkötelezte magát a Kielcénél.
• Dujsebajev elment, viszont nem neveztetek ki senkit sem helyette. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nincs olyan szakember, aki megfelelne?
– Automatikusan, azonnal nem adódott egy ember sem, akit közfelkiáltással meg lehetett volna választani, aki elvállalta volna a feladatot. A következő elnökségi ülésre lesznek majd jelöltek, de lehet, hogy csak egy jelölt, mert a szerbekkel júniusban világbajnoki selejtezőt vívunk, és sürget az idő. Valóban, elég szűk a jelenlegi keret, de nem szűkíteném még le csak külföldi trénerekre.
• A hat megfogalmazott pont azért azon túlmutat, mint amit elért a csapat az Eb-n. Ezek szerint rá kell venni a csapatokat, hogy jelentős összegeket fordítsanak az utánpótlásra, újjá akarjátok szervezni az edző- és utánpótlás-bizottságokat, és szabályozni akarjátok a külföldi és a hazai játékosok arányát a ligákban. Az én olvasatomban mindez azt jelenti, hogy nagy a baj.
– Sajnos valóban, a három pont egy irányba mutat. Akik Dujsebajevet azért kritizálták, mert kilenc új játékost hozott a válogatottba, azok elfeledik, hogy nagyon kicsi a merítési lehetőség a tapasztaltabb játékosok körében. A 25 éves Ancsin és a 30 éves Nagy Kornél között nincs játékos a keretben. A klubokba olyan nagyságú pénzek érkeznek, hogy nyugodtan elkezdhetnek hosszú távra dolgozni. Nagy felelősség ez, mert ha 10 év múlva megkérdik, hogy 30 milliárd forintot kapott a magyar kézilabda, és milyen csapatot tudunk felmutatni, a jelenlegi rendszer alapján nem lesz jó válasz. Ezért kellett megfogalmazni ezeket a pontokat, amelyek valóban egy irányba mutatnak: el kell kezdeni nevelni a magyar játékosokat, hogy nagyobb legyen a merítési lehetőség.
• A jelen állás szerint a Veszprém és a Szeged a zászlóshajója a magyar férfikézilabdának. Olyan szponzoraik vannak, hogy akár tíz külföldi játékos megszerzése sem jelent nekik megterhelést. Hogyan lehet az ilyen nagyobb központokat is rávenni arra, neveljenek saját játékosokat?
– Az említett két klub igen komoly állami pénzeket kap, és ne feledjük el a TAO-pénzeket sem. Ennek fejében azért várhat tőlük valamit a magyar kézilabda. Nem lesz baj, hogy nem minden játékost a Szeged és a Veszprém nevel fel, hanem biztosítsanak nekik fellépési lehetőséget, amikor a csúcs felé közelednek.
• Mocsai Lajos mostani pozíciója szinte garancia arra, hogy a Testnevelési Egyetemen megkezdődhet egy komoly szakedzőképzés. Milyen a volt kapitány és a szövetség kapcsolata?
– Abszolút jó. Mocsai jelenleg tiszteletbeli elnöke a szövetségnek, de ez a titulusa nemcsak dísz, hanem aktívan részt vesz a munkában. Mocsai kiváló edző és az egyetem rektora, így ezek a dolgok mind egy irányba mutatnak.
• Térjünk át egy kicsit a női szakágra. Ott szerencsés megoldás született, mert Elek Gábor, Ambros Martín és Siti Beáta hármasában, azaz az összefogásban látja a jövőt a szövetség, s ezt mindhárom edző kiválóan fogadta. Hogy néz majd ez ki?
– Most mindannyian az elkövetkező három hét felkészülésre koncentrálnak majd, hiszen március 9-én lesz az első Eb-selejtezős mérkőzés Lengyelországban. Siti a nyelvi problémákat oldja meg közöttük, s azért ilyen kétpólusú ez a dolog, mert egyik sem vállalta volna el, hogy a másik csapat legjobbjait hívja a keretbe. A ligameccseken látszott, hogy igen korrekt viszonyt alakítottak ki egymással, s nagyon bízom abban, tartalmas együttműködés lesz ez.
• Az utóbbi napokban biztosan nem volt könnyű dolog megmagyarázni a kézilabda-történéseket. Te hogy látod: inkább mérgesek az emberek, vagy aggódnak?
– Aggódnak, mert 1984, a Los Angeles-i olimpia óta nem volt olyan, hogy egyik csapatunk sem jutott ki az olimpiára. Itt nálunk mindig népünnepély volt a kézilabdacsapat szereplése az olimpián, még akkor is, ha a végén temetésbe fordult. Az úszók vagy a kajakosok egy-két nap alatt megnyerik az érmeiket, de a kézilabda az két hét. Lehet élvezni a meccseket, lehet latolgatni az esélyeket. A mostani válogatottjaink ezt a lehetőséget nem adják meg az embereknek. Ezért, akik szeretik a magyar sportot, most szegényebbek lesznek.
• Az utánpótlásra kívánjátok a legnagyobb hangsúlyt fektetni, de azért túl sok időtök nincs, mert ez után az olimpia után négy év múlva ott a következő. Hogy számoltok, mikor lehetne érdemi előrelépésről beszélni?
– Azt gondolom, hogy a lányoknak most is ott lenne a helyük, hiszen az egyik legerősebb válogatottunk van a világon. Ezért volt luxus az, hogy a lengyelek elleni vb-nyolcaddöntőt elveszítettük. A fiúk esetében nem vagyok ilyen optimista. Egyrészt azért, mert 25 és 35 év közötti játékosaink nincsenek, a fiatalabbak közül pedig ezen az Eb-n Bánhidin és Bodón kívül nem láttam olyat, aki megváltaná a magyar kézilabdát. Ráadásul, az utánpótláscsapatok eredményei sem olyanok, hogy most megígérhetném, 2020-ban végigverik a világot. Remélem, a lányok igen.
• Szóljunk néhány szót a skandináv kézilabdáról, hiszen az ember nem tudja, a norvégokat, a dánokat vagy a svédeket emelje ki, s akkor még nem is beszéltünk az izlandiakról. Tudomásom szerint egyik felsorolt országban sincs komoly liga, és anyagi tekintetben is rosszabb a helyzet, mint Magyarországon. Mit lehetne lekoppintani a skandináv kézilabdából?
– Mindenképpen azt, hogy a válogatottság legyen az elsődleges, mert az nemzeti érdek. A skandinávoknak egy-egy világverseny a nagy lehetőség, hogy megmutassák magukat, s ott letépik magukról meg az ellenfélről is a gatyát. Nálunk az a helyzet, hogy amikor a Győr januárban legyőzte a Budućnostot a BL-ben, akkor a győriek színeiben hat világbajnoki döntős játszott, négy norvég és két holland. Tehát, mi készítjük fel őket és adjuk a muníciót ezeknek a játékosoknak! Ha viszont a magyar játékos visszamegy egy sikertelen vb után a klubjába, ugyanazt a feltételrendszert élvezi, és igazából nem érzi azt, hogy a válogatott a legfontosabb.
• Nincs még edzője a férfiválogatottnak. Ha épp nem magyarra esik majd a választás, és akad olyan külföldi, aki elfogadja a feltételeket, szíved szerint milyen nemzetiségű, habitusú edzőt látnál a kispadon?
– Mindenképpen olyan szellemiségű kapitány kellene, akinek az lenne a pályája csúcsa, hogy magyar szövetségi kapitány. Nemzetiségét tekintve az lenne a fontos, hogy a térképén legyen rajta Magyarország. Ne a kinevezése után nézegesse a Wikipédián, hol is vagyunk. Ismerje Magyarországot, és tisztelje a magyar kézilabdát. Tekintse megtiszteltetésnek és egyedi lehetőségnek, hogy ő lehet a válogatott kapitánya.
