Tegnap este a Los Angeles Lakers–Brooklyn Nets felkészülési mérkőzéssel beüzemelt az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) új, jubileumi 75. szezonjának nagyipara. Két hét felkészülés és a gárdák csapategységének építése után már az éles meccsek is elkezdődnek majd, de a jelen helyzetben már a most rajtoló felkészülési időszaknak is külön jelentősége lesz, hiszen a járványhelyzet monitorozására, illetve az oltás körüli viták lebonyolítására és más, időközben felmerülő egészségügyi protokolláris ügyek megoldására is lehetőség lesz, mielőtt versenyüzemmódba kapcsolnak a főszereplők.
Nem csak az említett kerek évfordulónak lehet örülni. Az elmúlt két évben a szervezők nem tudták a teljes és hagyományos formátumot lebonyolítani, most viszont végre visszatérhetünk a normális kerékvágásba, vagyis az alapszakasz október közepétől áprilisig fog tartani, ezután következhet az egyenes kieséses szakasz. Emlékeztetőül: a kettővel ezelőtti szezont a járvány miatt félbeszakították, majd jókora csúszással az emlékezetes orlandói buborékban fejezték be, míg a mögöttünk álló idényben megkésett kezdés után 82 helyett 72 találkozót játszottak a csapatok az alapszakaszban, hogy a playoff utolsó mérkőzéseit még a tokiói olimpia előtt meg lehessen rendezni.
Ezúttal, ha minden jól megy, ilyen bonyodalmakra nem kell számítani, de a két előző, kísérletinek is felfogható szezonból egy fontos örökség azért megmaradt, tudniillik a formátumban bennhagyták az eredetileg kényszerből kitalált – a rövidebb alapszakaszt kompenzálandó – bejátszási (play-in) tornát. Ennek értelmében mindkét főcsoportban nem nyolc, hanem tíz keret folytathatja a küzdelmeket az alapszakasz után. Keleten és nyugaton is az első hat-hat helyezett garantáltan ott lesz a playoffban, a 7–10. gárda pedig egy minitornán küzd meg a további két kiadó pozícióért. Ezzel a módosítással az elmúlt évek tapasztalata szerint izgalmasabbá tették az alapszakasz utolsó heteit, hiszen a korábbi években ekkorra már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt.
A liga összképére tekintve elmondható, hogy viszonylag kevés komoly játékosmozgás történt, a legerősebb gárdák gerincei többé-kevésbé változatlanok maradtak. A legnagyobb változás talán épp a Lakersnél történt, ahova – néhány kiegészítő játékos elengedése után – megérkezett Russell Westbrook. A múlt évet Washingtonban töltő, vegyes megítélésű irányító a Wizardsnál játszva átvette a tripladupla-örökranglista első helyét, ám kritikusai szerint ebből is látható, mennyire rossz csapatjátékos, ennek fényében pedig kétséges, hogy LeBron James és Anthony Davis mellett hogyan fog működni meglehetősen önző játéka. James király és Davis egyértelműen a 2020-as bajnoki cím megismétlésére tör, de ez nem csak Westbrook csapatba építésének sikerén fog múlni, hiszen számos gárda veszi fel a versenyt erőszintben a Taviakkal. A nyugati főcsoportban a legutóbbi nagydöntős Phoenix immár egészen más státuszban kezdi meg az idényt, főleg úgy, hogy a veterán Chris Paul köré épített tavalyi sikercsapat szinte teljesen érintetlenül folytathatja menetelését. A nyugati főcsoport másik döntőse, a Los Angeles Clippers vezérduója, Kawhi Leonard és Paul George sem hagyta el egymást, így az Angyalok Városának most is két erős kerete lesz. A főcsoportban nem mehetünk még el a legjobb alapszakaszmérleget összehozó Utah mellett, amelynél továbbra is a liga egyik legjobb védője, a francia Rudy Gobert magasodik majd centerposzton, és ugyancsak a garantált élgárdák közé tehetjük a Denver Nuggetset, amelynél természetesen zombori MVP-nk, Nikola Jokić szeme rezdülését követi – kis túlzással – gyakorlatilag mindenki. Nyugaton a sötét lovak között lehet Luka Dončić Dallasa, ahol Boban Marjanović személyében egy szerb is pattogtat, a Portland, ahol Damian Lillardnak csapattársai egészségére is szüksége lesz, a Ja Morant által húzott Memphis, illetve a Golden State, ahol Steph Curry és a felépült Klay Thompson mellett bizonytalan, mire lesznek képesek a csapattársak. Utóbbiak közé tartozik augusztus óta Nemanja Bjelica is, aki rövid és dicstelen miami kalandja után kapott szerencsés szerződést. A főcsoport csapatában, Oklahomában játszik egy másodéves szerb, Aleksej Pokuševski is, de a Thunder egyelőre a csapatépítés időszakában jár.
A keleti főcsoportra térve egyértelmű, hogy az erőrangsort a Brooklyn Netsszel kell kezdeni, amelynél már egy éve összeállt Kevin Durant, James Harden és Kyrie Irving nagy hármasa, de előbbi Achilles-sérülése miatt csak most tudják majd egy teljes szezon szintjén kipróbálni, mire képes így a franchise. A papírforma azt diktálja, hogy egy képzeletbeli konferenciadöntő másik résztvevőjének a bajnoki címvédő Milwaukeet előlegezzük meg, ami egyáltalán nem irreális elképzelés annak fényében, hogy a nyár eleji palyoffban Giannis Antetokounmpo már képes volt háttérbe szorítani a csapata játékára nézve káros momentumait – a bajnoki gyűrű is többek között ennek volt köszönhető. A tabella elejére lesz várható még Joel Embiid Philadelphiája, a Jimmy Butler köré sereglett fiatalokkal tervező Miami, a Jayson Tatum-féle Boston és természetesen az az Atlanta, amelynél a zseniális játékszervező Trae Young mellett Bogdan Bogdanović játszhatja az egyik legfontosabb szerepet. A Hawks keleti fináléja nyilvánvalóan erőn felüli teljesítmény volt néhány hónapja, de az sem kérdés, hogy a playoffszereplés ilyen előzmények után már elvárás a vezetőség részéről. A New York, a Toronto vagy az Indiana is képes lehet majd borsot törni a nagyok orra alá, de őket nem lehet a végjátékra eséllyel pályázók közé sorolni.
