Komáromi Tibor nevét mindenki ismeri, aki csak egy kicsit is jártas a birkózásban. Az 1964-ben született sportember karrierje gazdag érmekben, hiszen háromszor volt világbajnok, az 1988-as szöuli olimpián ezüstöt szerzett, Európa-bajnokságon pedig összesen 7 érme van (1-2-4). Komáromi arról is emlékezetes marad, hogy két időszakban (1994–1996, 2001–2006) volt a kötöttfogás szövetségi kapitánya, így nevéhez fűződik a legutóbbi magyar olimpiai birkózóarany, amelyet Majoros István nyert 2004-ben Athénban. Aztán mellőzték a szövetségben, de a közelmúltban megtörtént tisztújítás során ismét jelentős funkcióhoz jutott, hiszen ő lett a Magyar Birkózószövetség alelnöke, szakmai elnöke, így tulajdonképpen ő felügyeli a felkészüléseket, amelyek most az olimpiai kvalifikációs tornákra irányulnak. Pécsett találkoztunk vele, ahol megnyitotta a XI. összmagyar nemzeti diákbajnokság birkózóversenyét.
• Nyilván mindenkinek a fejében ezek az olimpiai selejtezős tornák járnak. Mi újság a magyar válogatott háza táján?
– Ugyanolyan töretlen lelkesedéssel készülünk, mint eddig. Az újdonság az, hogy próbáljuk olyan irányba terelni a felkészülést, ahol újabb módszereket lehet bevetni, hiszen a világbajnokságon egy darabka kvalifikációt szereztünk, holott az emberek érmeket vártak tőlük. Ezért döntöttünk úgy, megérett a világ arra, hogy egy újabb módszert alkalmazzunk. Nyakunkba vettük a városokat, s ki is találtuk, mi lesz az, amivel a versenyzőink kiharcolják az ötkarikáson való fellépés jogát. Látni kell azonban, hogy ezek a versenyzők nem 26 évesek, hiszen többen 33 évesek, s olyan is van, aki a 32.-et tölti be. Halkan jegyzem meg, hogy Sike, Repka és Komáromi 30 évesen már abbahagyta a birkózást.
• Az új módszerekről lehet-e valamit tudni?
– Persze, s majd az olimpia után el is mondom. Addig nem szeretnék erről beszélni. De azt hozzáteszem, hogy az étkezés mindig meghatározója egy felkészülésnek. A mai időkben a tökéletes felkészülés során elengedhetetlen egy étkezési tanácsadó. A vitaminok és ásványi sók tervszerű bevitele nélkül mindez elképzelhetetlen.
• Két világ- és egy európai selejtező lesz még. Ti melyikre vagytok kiélezve?
– Úgy szeretnénk elosztani a létszámot, hogy mindenki a magának megfelelő selejtezőre utazzon el. Megnézzük, hova könnyebb lefogynia egy-egy versenyzőnek, hol lesz esetleg gyengébb a mezőny. Azt szeretnénk, ha a két fogásnemben további 8-10 fő jutna ki Rióba.
Komáromi Tibor Molnár Miklóssal, a zentai utánpótlás edzőjével (Laták István felvétele)
• Ha a Las Vegas-i világbajnokság kapcsán azt gondoltuk, hogy az ászok többsége megszerzi majd a vízumot, és a selejtezők majd könnyebbek lesznek, nagyon tévedtünk. Főleg azokban a súlycsoportokban lesz erős a mezőny, ahol a magyarok is a kijutásra számítanak. Erre fejben is fel kell készíteni a versenyzőket.
– Ez így van. Szerintem minden európai országban egy vagy két pszichológus természetes a csapat mellett. Nézzünk azonban egy kicsit vissza: a magyar birkózás a nehéz helyzetekből mindig talpra állt, és mindig sikeres versenyzői voltak, akik érmeket szereztek a nemzetnek.
• Teljesen új a felállás most a magyar szövetségben. Az új tisztségviselők „megülték-e” már a helyüket?
– Nem hiszem, hogy ezzel probléma lenne, mindazonáltal el kell mondani, hogy nehéz helyzetben vagyunk, hiszen egy 22-23 évig üzemelő mamutvállalatnál mindig gond lehet a vezetés változásakor. Mi a problémákat természetesen orvosoljuk, s megpróbálunk még józanabb szemmel tekinteni rájuk.
• A birkózás a kiemelt sportágak közé tartozik Magyarországon. Ez kedvező állapot anyagilag, ugyanakkor felelősség is, hiszen a bázist fejleszteni kell.
– Az államtitkárságnak, minisztériumnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak köszönettel tartozunk, mert beemelték a birkózást a kiemelt egyéni sportágak közé. Az emberek tehát joggal kérdezik meg, hogyan halad az utánpótlás felépítése, nevelése. Egyelőre csak annyit mondhatok, a szövetség mindent megtesz azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
• Volt szövetségi kapitányként mennyire bírod ki, hogy ne szóljál bele az új kapitány dolgába?
– Nem hinném, hogy itt probléma merülne fel. A szövetségi kapitányi poszt nagyon fontos feladat, de vannak az ember életében más feladatok is, amelyeket meg kell oldani. Nem szoktam beleszólni abba a munkába, amelyet nem én végzek. Ha úgy látnám, hogy rossz irányba halad az egész, akkor megpróbálnék tanácsot adni. Teljesen megbízom Sike Andrásban, aki nagyon lelkes, s ő is nagyon nehezen tudja például azt elfogadni, hogy az ő versenyzője, Bácsi Péter mért nincs már kinn az olimpián.
