Nenad Lalović, a Nemzetközi Birkózószövetség (UWW) elnöke a hét elején bejelentette, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel mégis megrendezik Belgrádban a rendhagyó világbajnokságot, hiszen a jelentős birkózónemzetek többsége jelezte, járvány ide, járvány oda, részt kívánnak venni ezen az eseményen, amelyet azért lehet megtartani, mert az olimpiát jövőre halasztották (olimpiai évben nem szokott világbajnokság lenni).
A birkózószövetség elnöksége a magyarkanizsai akadémia előtt, középen Željko Trajković (a szerző felvétele)
A múlt pénteken erről is szó volt a Szerbiai Birkózószövetség Magyarkanizsán megtartott elnökségi ülésén, ahol a sportág vezetői megtekintették az épülő birkózóakadémiát. A világbajnokságról, az akadémiáról, a birkózás időszerű kérdéseiről Željko Trajković elnököt kérdeztük.
Elnök úr, az emberek többségét nyilván a világbajnokság körüli dolgok érdeklik. Melyek a konkrét hírek?
– A bejelentkezett válogatottak és az itteni helyzet kapcsán azt tudom elújságolni, hogy kiválóan haladunk. Eddig 62 ország nevezte be a csapatát, és a tavalyi világbajnokság első tíz helyezettje közül minden fogásnemben kilenc-kilenc itt lesz. Miután Lalović úr hivatalosan is bejelentette, hogy megtartjuk a vb-t, mi már a konkrét szervezésről hozzuk meg a döntéseket, habár azt nem tudni, a járványhelyzet milyen lesz. Nem szabad tétlenkednünk, hiszen a vb-ig nincs már két hónap sem, ez nagyon kevés idő a színvonalas felkészülésre. Az ismert helyzet még bonyolultabbá teszi az egészet, mert különleges egészségvédelmi intézkedéseket kell foganatosítani, olyanokat, amelyeket az előző birkózónagyversenyeken nem kellett még. Ez több embert, több új megoldást és több pénzt igényel, de helyt kell állnunk, mert a komplexitását tekintve talán ez lesz a legnagyobb sportrendezvény a világon 2020-ban, s méltóan kell megszervezni az eseményt.
Elégedett-e azzal, ahogyan az UWW viszonyul ehhez a világbajnoksághoz?
– Őszintén szólva nem. Ugyanakkor meg is értem a helyzetet, mert a vezetők ott is a sötétben tapogatóznak, ők sem tudják pontosan, járvány idején mit kell tenni. Jelenleg minden ország sajátosan rendezi a dolgait a pandémia miatt, mindenhol más-más szabály uralkodik, így nagyon nehéz előre döntéseket hozni. Mi azt vártuk, hogy a nemzetközi versenyprogramot szeptember elején fixálják le, akkor mondják meg, milyen előírások szerint haladhatunk, ez esetben egy hónappal több időnk lett volna a szervezésre. A halasztgatással kapcsolatosan rengeteg telefonhívásom volt, sokan e-mailben érdeklődtek, mire várnak az UWW-ben, miért nincs már véglegesen meghatározva, mit és mikor lehet megrendezni, hiszen mindenkinek otthon is intéznie kell a dolgait, pénzt kérni az utazásra, felkészíteni a csapatokat. Ezért úgy látom, hogy az UWW ráaludt erre a dologra, de mit tehetünk mi? Semmit, tesszük a dolgunkat!
A válogatottunk gyakorlatilag hét hónapig edzőtáborban tartózkodott, egy kis szünet után ismét útra kelnek, ezúttal Bulgáriába, ahol részt vesznek majd a Nikola Petrov-emlékversenyen. Elégedett-e a fiúk formájával?
– Ez a terv, így lesz, ha a járvány nem írja felül. A felkészülés jól sikerült, eldicsekedhetünk, hogy a fiúk 60 napig a Kopaonikon készülhettek, amiért hálásak lehetünk az illetékes minisztériumnak és külön a Szerbiai Olimpiai Bizottságnak, mert a segítségük nélkül mindez nem valósulhatott volna meg. Azt is el kell mondanom, hogy a legjobb felnőttek mellé az ifiket, sőt még a kadétokat is megpróbáljuk felsorakoztatni, olyan kapcsot teremtve, hogy 2024-re is legyenek olimpiai kandidátusaink, és esélyünk ötkarikás érmet nyerni. Bulgária mellett Zágrábba is elküldünk birkózni néhány versenyzőt, a vb előtt pedig a magyar válogatottal szeretnénk a végső simításokat elvégezni, amennyiben lehet tábort szervezni.
Megtekintették az épülő akadémiát. Milyenek a benyomások?
– Lenyűgöző! Ilyen a szerbiai birkózásban nem volt még. Saját otthont kapunk, s ezzel kapcsolatban óriási köszönet illeti Bálint Zoltánt a befektetett munkáért és a törekvésért, és ugyanilyen köszönet illeti a magyar államot és az ottani szövetséget, hiszen megértették az itteni helyzetet, és minden támogatást megkaptunk tőlük. Én is és az elnökség összes tagja úgy éli meg ezt az akadémiát, hogy a birkózás új otthont kapott, s nagyon sokat várunk tőle, azt, hogy a sportok házává váljon. A szerbiai kormány a belgrádi Košutnjakon épít majd szintén egy edzőobjektumot, ahol az összes küzdősportnak lesz helye, így a birkózásnak is. Ez a két központ biztosíték arra, hogy a birkózás színvonalasan fejlődjön az országunkban. Külön tetszik az akadémiai jellege a magyarkanizsai létesítménynek, úgy tartom, hogy az itteni klubok helyesen mérték fel a lehetőségeket, s a környező városok klubjait mind össze kell kötni az akadémiával. Mivel a környéken kiváló középfokú iskolák vannak, azt gondolom, minden szépen össze lesz hangolva, s a végén egy igen komoly akadémiánk lesz.
